WHO: Súlyos probléma az oltásellenesség
A világ egészségügyi helyzetét fenyegető problémák közé emelte az oltásellenességet az idei évben a WHO.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) újabb 5 éves tervében összegyűjtötte az egész világot érintő egészségügyi veszélyeket. A lista az oltásokkal megelőzhető fertőzések – például a kanyaró vagy diftéria – elterjedésétől a gyógyszereknek ellenálló kórokozókon és a túlsúlyon át a környezetszennyezésig és a klímaváltozásig számos komoly és sürgős megoldásra váró problémát ölel fel.
Az oltásellenesség, vagyis az elérhető védőoltások beadásának elutasítása jelentősen növeli az – egyébként – elkerülhető megbetegedések, halálozások számát. A védőoltás az egyik legköltséghatékonyabb módja a betegségek megelőzésének, évente közel 2-3 millió halált akadályoz meg, ráadásul az átoltottság mértékének javításával további másfél millió ember halála kerülhető el. A védőoltásokkal szembeni ellenérzések mögött összetett magyarázatok húzódnak meg, ugyanakkor a korábban már majdnem teljes mértékben megszüntetett kanyaró az oltások hiányában újból megjelent, aminek következtében a megbetegedések száma világszinten 30%-kal nőtt. A WHO idei célja többek között a méhnyakrák világszintű megelőzése a HPV elleni átoltottság növelésével, valamint Afganisztán és Pakisztán területén a járványos gyermekbénulás megállítása. Tavaly kevesebb mint 30 esetet jelentettek ezekből az országokból.
2019-ben a legkomolyabb környezeti kockázatot a szennyezett levegő belégzése jelenti. A WHO adatai szerint 10-ből 9 ember szennyezett levegőt lélegzik be nap mint nap, ami éves szinten közel 7 millió ember korai halálához vezet. A nem fertőzés útján terjedő betegségek, mint a cukorbetegség, a rákos megbetegedések és szívbetegségek a halálozások 70 százalékáért felelnek, köztük közel 15 millió ember korai, 30–69 év közötti halálát idézik elő. A kockázati tényezők öt fő csoportra oszthatóak: dohányzás, fizikai tétlenség, mértéktelen alkoholfogyasztás, egészségtelen táplálkozás és szennyezett levegő. A WHO 2019-es terveiben az országok kormányaival együttműködésben 2030-ig 15%-kal csökkentené a fizikai inaktivitás mértékét.
A világszervezet idei listáján szerepel a világméretű influenzajárvány kitörésének megelőzése, a szegénységben élők egészségügyi ellátásának javítása, akcióterv kidolgozása és a figyelem ráirányítása a gyógyszereknek ellenálló kórokozók kutatására, valamint a járványok (Ebola-, Zika-, Dengue- és HIV-vírus) visszaszorítása.
Fotó: Pixabay