Veszélyben vannak a magyar autógyárak? - Pedig nagyon megéri nálunk gyártani

A hazai sajtóban elsőként számoltunk be arról, hogy a magyar gazdaság középtávú kilátásait is meghatározó értesülések szivárogtak ki vasárnap a Handelsblatt hasábjain. A cikk konkrétan a német BMW és Daimler autógyártók előtt álló rendkívül nehéz időszakot és annak várható következményeit vázolta fel, amelyek várhatóan érintik a kecskeméti gyáregységet és a Debrecenbe tervezett üzemet is a lap szerint. Olyannyira, hogy a terjedelmes cikk nagy része a magyarországi gyárak jövőjével foglalkozik részletesen.

A Handelsblatt állításai szerint megszorításokra kényszerül a BMW és a Daimler és emiatt csökkentenie kell a Magyarországon tervezett termelés bővítését. A német lap szerint a Daimler vezetése már meg is hozta a konkrét döntést, amelynek értelmében megállították a kecskeméti gyár bővítését. Végleges leállásról ugyanakkor nincs szó, az igazgatótanács állásfoglalása szerint a második üzem üzembe helyezését viszont legalább egy évvel elhalasztották.

A lap felidézte, ugyan a BMW meg tudta őrizni az eladások stabilitását idén, a Mercedes és az Audi a több milliárd euró értékű új modelloffenzíva ellenére sem tudta növelni eladásait. A Mercedes értékesítései például áprilisban az egy évvel ezelőtti adatokhoz képest 4,5 százalékkal alacsonyabbak voltak, az Audinál ugyanez a szám 13 százalék volt. Ezért a Handelsblatt kitért arra, úgy felépíteni plusz kapacitásokat, hogy közben a kereslet nem ebbe az irányba mutat, kontraproduktív lenne, főleg annak fényében, hogy az erre költött összegeknek máshol is meglenne a helyük. Felidézték, hogy a Daimler kutatás-fejlesztési ráfordításai 2014 óta felrobbantak, a korábbi 8 milliárd euró helyett most már évente 14 milliárd eurót fordít erre a célra. És ezt most priorizálják. Az elektromobilitásra és az önvezető autózásra szánt kiadások csúcson vannak, közben a korábbi zászlóshajó projektek, mint a kecskeméti gyár, parkolópályára kerültek.
 

A Handelsblatt piaci forrásokból származó értesüléseit természetesen nem vonjuk kétségbe, a felhozott indokok viszont véleményünk szerint gyenge lábakon állnak.

Tényleg muszáj lefaragni a költségeket
Az utóbbi hónapokban szinte unalomig ismételtük, hogy az egyre szigorodó környezetvédelmi előírásoknak történő megfelelés, az új technológiákra történő átállás, a kirobbant globális kereskedelmi háború, a megállapodás nélküli Brexit rémképe, az egyre erősebb verseny és a nemzetközi autóeladások lassulása egyaránt kedvezőtlen hatással voltak az autógyártók, köztük a Daimler és a BMW működésére is. A legfrissebb, első negyedéves beszámolókból kiderült az is, hogy részben a fenti tényezők hatásra a német autógyártók profitabilitása tovább romlott. Nem véletlen, hogy a BMW és a Daimler menedzsmentje egyaránt jelentős költségcsökkentéseket jelentett be az utóbbi időben, amelyek várakozásaik szerint hozzájárulhatnak a nyereségesebb működésükhöz a jövőben.
 

A Magyarországon is gyártott Mercedesek jól fogynak

A Handelsblatt azon állítása, amely szerint a Mercedes autóeladása lassult 2019 első negyedévében, szintén helyes. Ahogy arról mi is beszámoltunk 555 ezer személyautót értékesítettek globálisan a németek az év első három hónapjában, amely 7 százalékos csökkenést jelentett 2018 azonos időszakához képest.
 

Az igazsághoz viszont az is hozzátartozik, hogy bár az összes meghatározó kategóriában kevesebb autót adott el a Mercedes, akadt egy kivétel: a Magyarországon is gyártott kompakt autók értékesítése 11 százalékkal növekedett 2019 első negyedévében.

Vagyis a kedvezőbb áruknak, valamint a folyamatosan megújuló modellpalettának köszönhetően a globális autópiac lassulása ellenére a kompakt kategória modelljei még mindig rendkívül népszerűek a Mercedes vásárlóinak körében. A Daimler ráadásul nagyon fontos szerepet szán a kompakt modelleknek a jövőben is, a prémiumautó-gyártó menedzsmentje úgy számol, hogy 2019-ben a nehéz működési környezet ellenére tovább növekedhetnek majd az eladásai globálisan. Ebben pedig nagy szerepe lehet a kompakt modellek növekvő eladásainak. Az más kérdés, hogy természetesen dönthetnek úgy, hogy az elmúlt évek gyakorlatával ellentétben nem Magyarország pozícióit erősítik a kompaktok gyártásában, hanem más országokét.

 

Megéri nálunk autót gyártani

Az alábbi, korábban általunk már megjelentetett ábra viszont pont azt szemlélteti, hogy nagyon megéri Magyarországon autót gyártani, főleg akkor, hogyha valóban a profitábilisabb működés elérése a célja egy autógyártónak.
 

Az Eurostat adatai alapján ugyanis egész Európában a magyar autóipari munkaerő a legtermelékenyebb, legalábbis ha a 100 euró munkaerőköltségre jutó hozzáadott értéket vesszük figyelembe.

A magyar ágazat (és benne bizonyára a jelentős súllyal szereplő kecskeméti Mercedes) nem csupán a kontinensen, hanem még a régión belül is kimagasló hatékonyságot mutat. (Az adatok 2016-osak, és bár azóta jelentős béremelések történtek a régióban, a nagy képet biztosan nem írják át.)

A térképen bemutatott előnyünk túlzó lehet, mert az elszámolóárakon keresztüli profitallokáció nyertesei az adóversenyben jobban álló keleti országok.

A feldolgozóipari munkaerőköltségek sem indokolják, hogy a Daimler és a BMW lassítsa, esetleg elhalassza magyarországi beruházásait. Hogy csak egy példát említsünk, míg Németországban egy órára vetítve átlagosan 40 eurós munkaerőköltséggel szembesültek a feldolgozóiparban működő vállalatok, addig ez az érték Magyarországon 9,7 euró volt 2018-ban.

A munkaerőköltség tekintetében egyébként hazánk a versenyképesebb országok között van, ez alapján is inkább az tűnne racionális döntésnek, hogy a Magyarországra tervezett beruházásokat minél hamarabb megvalósítsák a németek.

Abban az esetben pedig, ha a globális autópiac lassulása tényleg akkora méreteket ölt, hogy csökkentenie kell a gyártókapacitásaikat, akkor azt olyan országokban tegyék, ahol jóval többe kerül egy-egy autó legyártása.
 

Az új üzemekkel hosszútávon spórolhatnának a németek

Érdemes kiemelni, hogy a korábban beharangozott egymilliárd eurós beruházás keretében Magyarországon építi fel a Mercedes világméretű termelési hálózatának első full-flex gyárát. Az üzem különlegességét többek között az adja, hogy rugalmasan, egyazon gyártósoron állíthatóak elő a legkülönbözőbb járműmodellek a kompakt autóktól a hátsókerék-meghajtású limuzinon át a különböző meghajtással rendelkező járművekig, az elektromos autókat is beleértve. A vállalat azt is elmondta korábban, hogy a gyártás ideális termelési rendszert valósít meg, rövid utakkal és átfutási időkkel a maximális hatékonyság eléréshez. Természetesen egy, az Ipar 4.0 szellemében épülő gyárból nem hiányozhatnak a robotok sem, az ígéretek szerint a legmodernebb robottechnológiát használják majd Kecskeméten.

Saját, debreceni beruházásával kapcsolatban a BMW is azt hangsúlyozta, hogy egy olyan modern gyár létrehozása valósul majd meg, amelynek köszönhetően képesek lesznek egyazon soron mind hagyományos belsőégésű, mind elektromotorral ellátott járművek előállítására. Az új gyár ráadásul a legmagasabb színvonalon működik majd a digitalizáció, a fenntarthatóság és a gyártási rugalmasság terén.

Mindezek alapján elmondható, hogy a beruházásoknak köszönhetően a legmodernebb és a legköltséghatékonyabb gyártókapacitások kiépítésre nyílik lehetősége Magyarországon a németeknek, amelyeknek köszönhetően hosszú távon költségeket takaríthatnának meg.

Korábban az új kecskeméti gyár digitális alapkőletételénél jelen volt Christian Wolff, a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. ügyvezető igazgatója; Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter; Markus Schäfer, a Mercedes-Benz Cars termelésért és ellátási láncért felelős igazgatótanácsi tagja és Szemereyné Pataki Klaudia polgármester. 
Forrás: MTI/Ujvári Sándor

Egyáltalán nem fordít kiugró összeget a Mercedes kutatás és fejlesztésre
A Handelsblatt cikkében külön kitért arra, hogy a Daimler kutatás-fejlesztési ráfordításai 2014 óta felrobbantak, a korábbi 8 milliárd euró helyett most már évente 14 milliárd eurót fordít erre a célra és ezt most priorizálják.

Egyrészt nem világos, honnan vette a német lap ezeket a számokat, másrészt nem érdemes önmagában vizsgálni a kutatás és fejlesztésre fordított összegek éves alakulását.

A Daimler éves beszámolója szerint ugyanis 9,1 milliárd eurót költöttek el kutatás és fejlesztésre 2018-ban. Az ingatlanokkal, gyárakkal és berendezésekkel kapcsolatos beruházások soron 7,5 milliárd eurós összeg szerepelt tavaly. Utóbbiak nyilván nem kapcsolódnak a kutatás és fejlesztéshez, de hogyha figyelembe vesszük ezt az összeget is, akkor 16,6 milliárd eurót kapunk. A német lap megjegyzi azt is, hogy az elektromobilitásra és az önvezető autózásra szánt kiadások csúcson vannak. Azt viszont mindenképpen hozzá kell tenni, hogy a kutatás és fejlesztésre fordított összeg nem csak ezeket a területeket fedi le, az elmúlt években kiemelt figyelmet kaptak még a különböző biztonsági, valamint a konnektivitáshoz kapcsolódó megoldások. Tavaly pedig beletartozott a modellportfólió bővítése is.
 

Elmondható az is, hogyha az árbevétel alakulásának arányában vizsgáljuk a Daimler kutatás és fejlesztésre fordított kiadásait, egyáltalán nem láthatunk érdemi növekedést.

Tavaly például a németek az árbevételüknek 5,4 százalékát fordították erre a célra, amely ugyan az elmúlt 10 év legmagasabb értéke volt, viszont alig haladta meg a 2017-es 5,3 százalékot. Fontos azt is megjegyezni, hogy ez a bő 5 százalékos arány iparági összevetésben sem kiugró érték.

Ha a priorizálás alatt azt kell érteni, hogy a Daimler mindenen, így a jövő technológiáinak fejlesztésén, illetve az azokhoz kapcsolódó gyártókapacitások kiépítésén is spórolni akar, még úgy is, hogy a lehetőségeihez mérten eddig sem költött kiugró összegeket ezekre a területekre, az nehezen érthető. Hogyha viszont arról van szó, hogy a rendkívül erős német szakszervezetek nyomására inkább odahaza akarnak az elektromos- és önvezető autózáshoz kapcsolódó beruházásokat végrehajtani, a munkahelyek megőrzése érdekében, az teljesen védhető. Ebben az esetben viszont ugyan úgy jelentős tőkét kell lekötnie a németeknek és az egy legyártott autóra vetített költségük továbbra is magasabb lesz annál, mintha Magyarországon gyártanának.
 

Lokáció, infrastruktúra, adózás
A fentieken túl vannak más nyomós érvek is amellett, hogy miért érheti meg a Daimlernek és a BMW-nek a magyarországi gyártókapacitásuk bővítése, felépítése: a jó lokációnak köszönhetően gyorsan, és ami ennél is fontosabb, olcsón (jellemzően vasúton) tudja eljuttatni termékeit a fontos csomópontokra. A magyar állam ráadásul érdemi beruházásokat hajtott és ígérete szerint hajt végre majd Kecskemét és Debrecen vonzáskörzetében annak érdekében, hogy segítse az új német üzemek felépítését, működését. Ezzel pedig jelentős összegeket takarít meg a németeknek. Szintén nagyon fontos az az adózási környezet, amelyet Magyarország kialakított a nagyvállalatok számára, a társasági adó mértéke 9 százalékra csökkent, amely a legalacsonyabb az egész Európai Unióban.
 

Mindezeket végiggondolva kijelenthetjük, ha a Handelsblatt információi végül helyesnek bizonyulnak, és valóban lassítja, felfüggeszti a Daimler és a BMW a Magyarországra tervezett beruházásait, akkor az az érvelés, hogy ezt a globális autópiac lassulása, a költségek lefaragása érdekében teszik, jelen állás szerint nehezen lenne védhető.

Az, ami a német lapban megjelent, sokkal inkább érthető, ha inkább úgy fogjuk fel, mint egy autóipari ciklusban történő finomhangolást, amely során a termelés optimalizálása keretében egy-egy beruházási döntés eltolása, halasztása könnyen előfordulhat. Ugyanakkor az üzleti racionalitás egyáltalán nem mutat abba az irányba, hogy ennél súlyosabb lépésekre, például leépítésre, vagy termelésáthelyezésre sor kerülne.
 

Egyelőre senki nem reagált érdemben
A Handelsblatt értesüléseivel kapcsolatban az érintett autógyártók kijelentették, a sajtóban megjelent spekulációkra nem kívánnak reagálni. Salgó András, a BMW magyarországi kommunikációs vezetője ugyanakkor azt is hozzátette az Infostart tájékoztatása szerint, hogy a Debrecenbe tervezett
 

új gyár további kapacitásbővülést hoz majd a cég globális gyártóhálózatában. Kínai, mexikói és az USA-ban történt beruházásaik után tovább erősítik európai aktivitásaikat.

Ezekre a gondolatokra erősítette rá Debrecen önkormányzata a dehir.hu beszámolója szerint:
A német sajtóban megjelent híreket nem kívánjuk kommentálni. Debrecen önkormányzatának beruházásában megvalósuló Északnyugati Gazdasági Övezet iparterületének fejlesztése az eredeti terveknek megfelelően, jó ütemben halad. A BMW Group mérnökei és projektvezetői, valamint az önkormányzat, az ITM és a HIPA vezetői és munkatársai között folyamatos az egyeztetés a projekt megvalósításával kapcsolatban.

Frissítés: reagált a Külgazdasági és Külügyminisztérium

A német lapban megjelent információkat tehát egyik autógyártó sem cáfolta konkrétan, a BMW-gyár esetében viszont a hivatalos reakciók alapján úgy tűnik, a beruházás a tervek szerint halad. A témával kapcsolatos kérdéseinkkel természetesen megkerestük a Külgazdasági és Külügyminisztériumot is, amely az alábbi hivatalos választ adta:

A magyar gazdaság tavaly 5 százalékkal növekedett, és továbbra is az a célunk, hogy a magyar gazdasági növekedés legalább 2 százalékkal meghaladja az uniós átlagot. A cél megvalósításához a magyar gazdaságban minden feltétel adott, a tavalyi esztendőben 98 beruházásról született döntés a Befektetési Ügynökségünkön keresztül.

A BMW-beruházás, illetve annak előkészítése a megfelelő ütemben zajlik. A Mercedes továbbra is hosszú távon elkötelezett Magyarország mellett, elégedett a kecskeméti gyárral, amely fontos láncszem a cég gyártási hálózatában.
 

Oliver Zipse, a BMW Group igazgatótanácsának gyártásért felelős tagja, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Papp László polgármester a BMW debreceni gyárberuházásának támogatásáról szóló megállapodás aláírásán a Debreceni Egyetemen 2018. október 12-én. Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

Címlapfotó: Pexels