Új világ köszöntött a magyar alkuszokra
Számos biztosítási értékesítéssel kapcsolatos szabály változott a közelmúltban: például az érdekkonfliktusokat és a jutalékrendszereket sokkal kifinomultabban kell kezelniük a piaci szereplőknek, hiszen az MNB is ellenőrzi ezeket. Nem kell viszont az ügyféllel közölni az értékesítésért felvett jutalék pontos mértékét, csak a jutalékrendszer működését, sőt, tanácsadás sem szükséges minden esetben – számol be a Portfolio.hu a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének konferenciájáról.
Szebelédi Ferenc, az MNB főosztályvezetője az érdekkonfliktusokkal kapcsolatosan elmondta, hogy a biztosításközvetítőnek és a biztosítónak értékelnie kell, hogy adódik-e konfliktus akár a szolgáltatók és az ügyfél, akár több ügyfél közt. A biztosítóknak és közvetítőknek írásban követnie kell a potenciális érdekkonfliktusokat. Ha a szereplőknek nincs elég eszköze, mellyel az érdekkonfliktust rendezni tudná, az ügyfelet tájékoztatnia kell a fennálló összeférhetetlenségről. Az MNB az érdekkonfliktus felmérésétől a kiértékelésig nyomon követi majd a folyamatot.
Az ösztönzőrendszereket, jutalékszabályzatokat EU-s és tagállami szinten is számos jogszabály (pl. a Bit.) szabályozza. Az ügyfelet tájékoztatni kell arról, hogy kap-e jutalékot a közvetítő, de ennek konkrét mértékét nem kell elárulni az ügyfélnek. A javadalmazási rendszert is ellenőrizni kell összeférhetetlenségi szempontból.
Az etikus életbiztosítási koncepció miatt csökkentek a jutalékok, valódi csepegtetés viszont nem igazán valósult meg továbbra sem. 2019-ben esik vissza a jutalékszint az éves díj 100%-ára. Jutalékelőleg most már nem fizethető semmilyen biztosításra, sem jutalékon kívüli egyéb juttatás.
Január 1-től lehetséges az alkuszi állomány-átruházás. Az ügyfélnek adódik felmondási joga. Szabálytalanság esetén a felügyelet megtilthatja az átruházást, ilyen adódhat például, ha szankcionált az alkusz, vagy nem elég erős az állomány átvételére.
Szebelédi beszélt az MNB felügyeleti tapasztalatairól is: többek közt találkoztak adatszolgáltatási hiányosságokkal, képzés nélkül értékesített termékekkel, igényfelmérő ellenére rossz termék ajánlásával, félretájékoztatással a visszavásárlási feltételekkel kapcsolatosan, illetve panaszkezelési és titoktartási kihágásokkal.
Scheffer Zsolt, a Generali jogásza a tanácsadás és az értékesítés közti különbségekről beszélt: a szaktanácsadás célja a biztosítási termék kialakítása és a biztosítóval való kapcsolattartás. A fő szabály szerint egyébként nem kötelező a tanácsadás, kivétel a befektetési célú életbiztosítások esetén és akkor, ha az ügyfél kéri ezt.
Fotó? pixabay.com
Biztosítók
