Új világ jön a repülésben: megszűnnek a szuperolcsó jegyek?

Hónapokig tartó előkészítés és egy maratoni, 19 órás tárgyalás után szeptember 20-án elfogadta a német szövetségi kormány a 2030-ra kitűzött klímavédelmi célok elérését szolgáló tervét. (Németországnak a párizsi klímavédelmi egyezmény alapján 1990-hez képest 55 százalékkal kell csökkentenie szén-dioxid-kibocsátását 2030-ig.) Az ennek érdekében tervezett intézkedések alapgondolata a szén-dioxid-kibocsátás fokozatos "beárazása" és a klímabarát magatartás ösztönzése a lakosság terheinek növelése nélkül. Ezt többek között olyan intézkedésekkel tervezik elérni, mint:

• az üzemanyagok literenkénti árát 2021-től fokozatosan mintegy 15 centtel (50,25 forint) emelik, ugyanakkor kilométerenként 5 centtel növelik a munkájuk miatt 20 kilométernél nagyobb távon ingázók adókedvezményét,
• fokozatosan 0,625 centtel csökkentik a villamos energia kilowattóránkénti árát,
• kibővítik az elektromos hajtású járművek vásárlását ösztönző támogatási rendszert, hogy 2030-ra a 7-10 millió közötti sávba emelkedjen a német utakon futó elektromos meghajtású járművek száma,
• a távolsági járatokra szóló vonatjegyekre általános forgalmi adóját (áfa) 19 százalékról 7 százalékra csökkentik, és a bevételkiesést a belföldi utakra szóló repülőjegyek adóterhének emelésével pótolják. Bevezetik a minimum jegyárakat is (lásd alább).

A légiközlekedési partnerek ingerülten reagáltak a német kormány döntésére, ami súlyosan megnöveli a rövid távú légijáratok adóját és bevezeti a minimális jegyárakat - írta az iho.hu.

A német légiadók, amelyek aszerint változnak, hogy a járat rövid, közepes vagy hosszú távú, eddig 1,2 milliárd euróval terhelték az iparágat, a mostani intézkedések ehhez képest plusz hatszázmillió eurót (vagyis 50%-os emelést) jelentenek.

A kormány egy másik, a légiközlekedést érintő döntése szerint ugyancsak a jövő évtől bevezetik a minimum jegyárakat, ami azt jelenti, hogy a tarifa nem lehet kevesebb, mint a járatot terhelő összes adó és illeték egy utasra eső összege.

Ez utóbbi intézkedésre már számítottak a légitársaságok, a KLM például önként döntött, és első lépésként 2020. március végétől a Thalys nagysebességű vonatával helyettesíti a Brüsszel és az amszterdami Schiphol repülőtér között közlekedő napi járatainak egyikét, így ötről négyre csökkentve a repülős csatlakozások számát.

Az olasz Alitalia (sok éve húzódó) privatizációjának egyik verziója szerint pedig a társaságot az olasz állami vasúttársaság venné meg, amely belföldön vonatokkal kötné össze a légiközlekedési csomópontokat és biztosítaná az integrált utazást. 

Fotó: Pexels