Új UNIO-s hatóságról döntöttek
Az Európai Bizottság, az Európai Parlament és a Tanács a mai napon ideiglenes megállapodásra jutott az Európai Munkaügyi Hatóság létrehozására irányuló bizottsági javaslatról. Az új uniós hatóság egyfelől az EU-n belüli méltányos munkaerő-mobilitást hivatott elősegíteni, másfelől a tagállami hatóságoknak kíván támogatást nyújtani többek között a társadalombiztosítási csalások és visszaélések megelőzésében és kiküszöbölésében.
Juncker elnök először 2017 szeptemberében javasolta egy Európai Munkaügyi Hatóság létrehozását, hogy egy új európai vizsgálati és jogérvényesítési szerv biztosítsa a munkavállalói mobilitásra vonatkozó összes uniós szabály érvényesülését.
Miért van szükség Európai Munkaügyi Hatóságra?
Napjainkban 17 millió európai él vagy dolgozik az állampolgársága szerinti országtól eltérő tagállamban. Ez közel duplája az egy évtizeddel ezelőtti adatnak. Az Unióban a mobilitás a mindennapi élet része, ami megfelelő keretek között a magánszemélyeknek, a gazdaságoknak és a társadalmak egészének egyaránt előnyére szolgál.
Egy Eurobarométer felmérés szerint az európaiak több mint 80%-a helyesli, hogy „az uniós polgárok szabadon mozoghatnak, azaz szabadon letelepedhetnek, dolgozhatnak, tanulhatnak vagy üzleti tevékenységet folytathatnak az EU-n belül”.
A munkavállalók Unión belüli szabad mozgásának előmozdítása és megóvása érdekében egyértelmű, igazságos és végrehajtható szabályok kellenek. Az EU tekintélyes mennyiségű jogszabályt dolgozott ki a mobilitás különböző aspektusainak – többek között a munkavállalók kiküldetésének és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásának – szabályozására. Az uniós szabályok tagállamok közötti hatékony érvényesítése megköveteli az illetékes nemzeti hatóságok közötti strukturált együttműködést és információcserét, illetve az olyan közös tevékenységek támogatását, mint például a közös ellenőrzések szervezése vagy a nemzeti tisztviselők továbbképzése a több országot érintő esetek kezelése érdekében.
A fenti problémák megoldására született meg – a Bizottság 2018. márciusi javaslata alapján – az Európai Munkaügyi Hatóság (ELA), amely a következő feladatokat látja el:
- a tagállamok támogatása a polgároknak és vállalkozásoknak nyújtott tájékoztatás és szolgáltatások megvalósításában;
- a tagállamok közötti együttműködés és információcsere elősegítése, valamint a tagállamok támogatása a visszaélések, a csalás és a be nem jelentett munka elleni küzdelem érdekében végzett összehangolt és közös ellenőrzések révén;
- vitás ügyekben közvetítő szerep biztosítása a tagállamok között.
A Munkaügyi Hatóság támogatni fogja a foglalkoztatási szolgálatok európai hálózatának (EURES-hálózat) munkáját, illetve átveszi és nyomatékosabban folytatja a be nem jelentett munkavégzés kezelésére irányuló együttműködés erősítését célzó európai platform tevékenységeit.
Feladatai kiterjednek emellett a munkaerő-mobilitásra és a munkavállalók kiküldetésére vonatkozó szabályokra, a szociális biztonsági rendszerek koordinációjára, illetve a közúti fuvarozási ágazatra vonatkozó egyedi jogszabályokra is.
Nem jönnek létre új hatáskörök uniós szinten
A munkaügyi és szociális biztonsági szabályok érvényesítése továbbra is teljes mértékben tagállami hatáskör marad. A Hatóság hozzáadott értéke abból áll, hogy megkönnyíti a tagállamok közötti együttműködést, észszerűsíti a meglévő struktúrákat és operatív támogatást nyújt a szabályok hatékonyabb végrehajtásának biztosítása érdekében, ami a polgárok, az üzleti vállalkozások és a nemzeti hatóságok javát egyaránt szolgálja.
Ez az észszerűsítés pénzügyi előnyökkel is jár, mivel a meglévő uniós szintű szervek racionalizálása megtakarításokat tesz lehetővé. Továbbá a Munkaügyi Hatóság támogatásával a tagállamok az eddigieknél hatékonyabban és nagyobb mértékben tudják majd beszedni a társadalombiztosítási járulékokat. Végül pedig a technikai és logisztikai támogatás révén a Hatóság csökkenteni fogja a tagállamokra nehezedő terheket. E tekintetben a pénzügyi előnyök várhatóan ellensúlyozzák a Hatóság működési költségeinek egy részét, amely becsült éves költségvetése mintegy 50 millió eurót tesz majd ki. Személyzete körülbelül 140 főből áll majd, akik közül 60 szakértőt a tagállamok delegálnak, köztük a nemzeti összekötő tisztviselőket.
A további lépések
A megállapodás jóváhagyás céljából a Tanács keretében működő Állandó Képviselők Bizottsága (Coreper) elé kerül. Miután a tagállamok állandó képviselői megerősítik a megállapodást, az Európai Parlament plenáris ülésen, zárószavazás keretében dönt róla.
Fotó: Pexels