Új TKM: Összehasonlíthatóvá válnak a biztosítók és a nyugdíjpénztárak költségei

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) új ajánlásában az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokra is teljes költségmutató (TKM) számítást vezet be 2020. január 1-jétől. A hazai megtakarítási élet- és nyugdíjbiztosításokra már 2010 óta kiszámított TKM egyszerűen, könnyen összehasonlítható módon egyetlen mutatószámban fejezi ki az adott termék összes költségét.

Az önkéntes nyugdíjpénztári TKM egy feltételezett pénztártag hosszú távú megtakarításait modellezi, s az annak befizetéseiből és megtakarításaiból levont költségeket fejezi ki egyetlen értékben. Kiszámításakor figyelembe veszik a pénztár által felszámított valamennyi költséget, így a befektetések közvetett terheit is (azaz az adott pénztári portfólióban lévő befektetési alapok költségeit). A számítási modell a választható portfóliós rendszert működtető pénztárakon belüli különböző portfóliók eltéréseit is figyelembe veszi, így azoknál eltérő TKM értékek jelennek meg.

Az ajánlás szerint a TKM-et a pénztárak számítják ki, mivel a költségekre vonatkozó naprakész adatok náluk találhatók. A nyugdíjpénztári termékek hosszú távú jellege miatt a számítást 10, 20 és 30 éves időtartamokra, 45, 50 és 55 éves életkorú tagra és havi 25 ezer forint tagi befizetésre vetítve célszerű elvégezni. Az így kalkulált TKM értékeket a pénztárak beküldik az MNB-nek, és – ha van honlapjuk – internetes felületükön is közzéteszik. A jegybank saját honlapján – amelyen már jelenleg is összehasonlíthatók az élet- és nyugdíjbiztosítási TKM-ek – 2020 tavaszától teszi közzé a nyugdíjpénztári TKM értékeket is a fogyasztók tájékoztatására.

Az ügyfelek így a jövő év tavaszától széles körűen, egyszerűen összevethetik az élet- és nyugdíjbiztosítók, illetve az önkéntes nyugdíjpénztárak költségeit. Mindez növelheti a fogyasztói tudatosságot, és mindkét nyugdíj-előtakarékossági szektorban erősítheti a piaci versenyt. Emlékezetes, hogy az MNB idén tavaszi 330 pontos Versenyképességi Programjában javasolta a TKM rendszer továbbfejlesztését, az ügyféltájékoztatás és az ügyfélbizalom növelése érdekében.

Tavaly tovább csökkentek az önkéntes nyugdíjpénztárak díjterhelési mutatói – derül ki az MNB által most közzétett adatokból. A klasszikus, a működési költségeket a pénztár vagyonára vetítő díjterhelési mutató (amely jelentősen apadt az elmúlt 16 évben) 2018-ban már csak 0,76 százalék volt. A jegybank által tavalytól közzétett korrigált díjterhelési mutató (amelynél a működésre levont díjakat a teljes tagdíjhoz viszonyítják, így kiszűrve a tagdíjtól független pénztári vagyonnövekedés zavaró hatását) tavaly közel tizedével mérséklődött, s így 0,75 százalék lett. Utóbbi alakulása azt mutatja, hogy az elmúlt 16 évben 33,6 százalékkal csökkentek a pénztárak által felszámított működési díjak.

A jövőt hipotetikusan modellező TKM-mel szemben a díjterhelési mutatókat – amelyek a tagi befizetésekből és a befektetésekből levont költségeket jelzik a pénztári szektoron belül összehasonlíthatóan egy mutatószámban – az MNB az önkéntes nyugdíjpénztárak előző évi éves beszámolóinak adataiból számítja ki.

A díjterhelési mutatók csökkenése tavaly meghatározóan a befektetési költségek mérséklődésének volt köszönhető. 2008-tól jogszabály korlátozza a felszámítható vagyonkezelési díj mértékét, aminek betartását az MNB kiemelten felügyeli, s emellett szabályozó eszközeivel is segíti a piaci szereplőknek a tagok érdekeivel összhangban lévő költséghatékony vagyonkezelési tevékenységét.

Több jelentős piaci súlyú pénztár az elmúlt évek folyamán a vagyonkezelési szerződéseiben alacsonyabb díjazást állapított meg. Megjelentek olyan megállapodások is, amelyekben csak pozitív hozam esetén van sikerdíj. Az idei évtől az MNB az önkéntes nyugdíjpénztárak vagyonkezelésének felügyelését napi gyakoriságú, tranzakciószintű befektetési monitoring rendszer kialakításával is erősítette.

Fotó: Pixabay