Több százezer magyarnak csak álom a háziorvos: még alapellátás sem jut nekik

Egy oszágban az egészségügyi ellátás lefedettsége eléggé fontos mutató, az OECD azt vizsgálta, hogy a lakosság mekkora hányadát fedile az egyes tagállamok egészségügyi rendszere - leegyszerűsítve: a lakosság hány százaléka fér hozzá az alapvető orvosi szolgáltatásokhoz. Szerencsére, kezdi a szervezet, a 2017-es adatok szerint a tagállamok java részében majdhogynem teljes, vagy teljes lefedettséget mértek

Mindösszesen hét országban van 95 százalék alatt a lefedettség: ezek között van hazánk is, nálunk a lakosság 94 százaléka fér hozzá az egészségügyi ellátáshoz. A régióból Ausztriában 99,9 százalékos az arány, Szlovákiában az emberek 94.6, Lengyelországban pedig csak 92,6 százalékát fedi le az egészségügyi rendszer. Szlovéniában 100 százalékos a lefedettség, ahogyan Csehországban is.

Az aggasztó hazai számok mögött többek között az is állhat, hogy rengeteg településen nincsen például háziorvos, több, mint 350 ilyen helyet talált Magyarországon.

Ennyit vannak kórházban a magyarok

A szervezet azt is megnézte, hogy a tagországok polgárait átlagosan hány napig kezelik a kórházakban. Az OECD kiemeli: ez a mutató reflektál többek között az ellátás hatékonyságára is, hiszen minél rövidebb ideig tart egy kezelés, annál kevesebbe kerül egy beteg ellátása.

A hosszabb tartózkodás jelezheti az ellátás rossz koordinációját, amelynek eredményeként egyes betegek szükségtelenül a kórházban várnak, amíg a rehabilitációt vagy a hosszú távú gondozást elkezdhetik

- világított rá a szervezet. Ugyanakkor hozzátesztik, bizonyos esetekben az sem ideális, ha a beteget túl korán engedik ki, fontos megtalálni az egyensúlyt. A 2017-es adatok szerint az OECD tagállamokban az átlagos kórházban töltött idő 7,7 nap volt. Ezzel szemben Magyarországon átlagosan 9,6 napot töltenek a betegek az intézményekben, ami a negyedik leghosszabb intervallum a rangsorban. előttünk csak Franciaország (9,9 nap), Oroszország (11 nap), Japán (16,2 nap) és Dél-Korea (18,5 nap) áll.

Itt ugyanakkor az OECD megjegyzi, hogy Koreában például egyre növekszik az olyan intézmények szerepe, amelyek hosszabb távon gondoskodnak az emberekről - hasonlóan az ápolási otthonokhoz -, így ezzel párhuzamosan a bent töltött átlagos idő is növekszik. Hasonló tendencia mutatkozhat Japánban is.

A régiós összevetésben Magyarország vezet, bár nem sokkal maradtak el mögöttünk a csehek sem, akiknél 9,3 nap az átlag. Érdemes azonban azt is megnézni az OECD összegzésében, hogy mialatt a legtöbb tagállamban stagnáltak, vagy csökkentek a számok 2000 és 2017 között, addig nálunk egy keveset emelkedett is az átlag. Ausztriában például több mint egy nappal kevesebbet töltenek kórházban az emberek, csak 8,3 napot egy évben, Szlovákiában pedig 7,3 az átlag. Még náluk is jobbak a lengyelek és a szlovének kilátásai, ott átlagban hét napig tart egy kezelés.