Több banda zsarolja hazugságokkal a szerencsétlen autósokat

„Szívesen segítek a rendőrségnek az emberek azonosításában. Nem félek tőlük” – mondja egyik olvasónk, aki szerint sanszos, hogy az ő autóját is ugyanazok a vevőjelöltek nézegették, akik a pár napja megírt horrorsztoriban késszúrásokkal fenyegettek egy 25 éves családapát.

Mivel – saját elmondása szerint – ő egy „durva arcszerkezetű” fickó, ráadásul forgalmas, bekamerázott helyre beszélte meg a találkozót velük, ahová nem egyedül ment, a négyfős banda némi alkudozás után továbbállt, nem indultak vele próbaútra. Sajnos sokan közelebbi és tartósabb kapcsolatba kerültek az ügyeskedőkkel, közülük többen megosztották saját történetüket a Vezessel.

Különböző sztorik jönnek, valószínűleg más és más zsiványokkal, csak egy azonos: az áldozatok használt autójukat áruló tisztességes emberek. Szerkesztve, a neveket és a helyeket megváltoztatva közöljük a történeteiket.

 

Fizesd vissza az autó árának a felét!

Fenyegetések és hazudozások is bőven vannak Lackó történetében, amely szerinte hasonlít a múlt héten megírt esethez.

Öreg, megviselt Škodát adtam el decemberben, de úgy, hogy tízoldalas megjegyzést írtam a hahu-ra a kocsi bajairól. Legyenek felkészülve az érdeklődők. Magát komoly vevőnek beállító ember hívott még aznap, hogy ő 200 kilométerről indulna is nézni az autót. Hárman jöttek, udvariasak voltak, de az Octaviát nem igazán nézték át, még tesztkörre se akartak elmenni. Alkudoztak, aztán megegyeztünk és elvitték.

Egy kft. nevére állítottuk ki az adásvételit, ám engem aggasztott, hogy nem nézték meg tisztességesen, ezért beleírtuk, hogy semmilyen garanciát nem vállalok a későbbi esetleges hibákért. Másnap reggel persze hívtak.

Azt állították, hogy elbukott az eredetiségvizsgán, mert elrohadt az alvázszám (sehol sem rohadt a kocsim), képet is küldtek, amin az utolsó pár karakter valóban sárgás és maszatos volt, és alig látszott. Mondják, fizessek 150 ezret (340 ezres autó) mert vizsgára kell vinniük. Mondom, hogy kizárt, márpedig akkor ők visszahozzák, legyek otthon. Közben kiabáltak bele a telefonba, hogy megtalálunk, és hasonlók.

Annyira nem voltak agresszívek, mint a cikkben, de hasonló volt a stílusuk. Nem akartam, hogy visszahozzák a kocsit, ki tudja, milyen állapotba került addigra, ezért kialkudtam, hogy átutalok nekik 40 ezer forintot, meg felveszem a telefonbeszélgetést, hogy többet nem követelőzhetnek. Belementek, átutaltam, azóta nem hívtak.

Amikor januárban elindult a központi lekérdezés, rákerestem az autóra. Csak hetekkel később vitték el eredetiségvizsgára, és a fotók tanulsága szerint hibátlan volt az alvázszám.

Illusztráció, a képen látható Škodának nincs köze a történethez

 

Hé, te, átb...tál minket....

Cimborája nem is annyira friss, de sajnos aktuális történetét osztotta meg velünk Dani. A klasszikus trükkök mellett még a fizetés nélküli tankolást is eljátszották a vevők.

Leharcolt, benzines motorral szerelt 3-as BMW-t árult a barátom pár nap műszakival. Azért is hirdette, mert nem akart rá többet költeni, szét volt rohadva. Jött egy telefonhívás, megnéznék az autót. Megbeszélték a kora délutáni időpontot, persze senki nem jelent meg, majd miután besötétedett, csörgött a mobilja, itt állnak a háza előtt.

Egy új E-osztályos Mercedes mellett ácsorgott két tagbaszakadt ember. Megnézték a 270 ezer forintért hirdetett autót, alkudoztak, hogy így sz.r, úgy sz.r, 200 ezerért elviszik. Annyiért nem adta a barátom, elmentek. Negyed óra múlva újra hívták, 240, erre rábólintott a pajtásom. Az adásvételinél itt is előkerült egy céges pecsét, fizettek, elvitték.

Húsz perc sem telt el, hívták: hé, te, átb..tál minket, hengerfejes az autó, térítsd meg a kárunkat! Mindezt szidalmazva, undorító dolgokkal fenyegetve. A barátom robogóra ült, és még a városban található benzinkúthoz sietett, ott álltak a kihajtónál, és nézegették a kocsit. Mikor odaért, majdnem nekiestek, hogy így hengerfej, úgy hengerfej, az autó nem indul, csak teker. Kiderült, hogy gázolajat tankoltak a benzines autóba.

Innentől kezdve az ellenséges hangnem átment könyörgésbe, hogy segítsen nekik, éjszaka van, mit kezdjenek most. Itt hívott fel telefonon a barátom, hogy hozzak egy fejtő csövet. Mentem is, vittem a csövet, tessék. Hiába mondtuk nekik, hogy hozunk kannát, a vevők kiengedtek az útszélre 20 liter gázolajat, aztán visszatoltuk a kútra a kocsit, megtankolták benzinnel. Bement az egyikük, fizetett, kijött, elmentek.

Szalad kifelé a pénztáros hölgy, kérdezi, miénk-e a BMW. Mert hát nem fizettek. A 3-as már messze járt, de nem hangolták össze az akciót, mert a mercis barátja még pakolászott a kocsijánál. Ketten, nagy nehezen be tudtuk tessékelni a pénztárhoz, kifizette, elhúzott.

Pár nap múlva már láttuk a barátom BMW-jét a hasznaltauto.hu-n friss műszakival, 495 ezerért. Hívás nem érkezett tőlük, de itt közel sem ért véget a történet: a rendőrség bírságja szerint még  azon az estén 160-nal mentek egy 100-as tábla mellett, majd összehoztak még egy matrica nélküli autópálya-használatot is. Mindkét esetben a barátomnak jött a csekk, de nem kis utánajárással sikerült megúsznia a fizetéseket.

Illusztráció, a képen látható BMW-nek nincs köze a történethez (Forrás: iStockphoto.com)

 

Adjál 600 ezer forintot!

Bélát egy ügyvédi levéllel megtámogatott kereskedő kényszerítette utólagosan komoly összeg kifizetésére. 600 ezret követelt olyan súlyos műszaki hibákért, amiknek nyoma sem volt, amikor a próbaúton rendben találták az autóját. Ráadásul 400 ezer forinttal a piaci ár alatt számolták be neki.

Igazából csere volt az én sztorim, mert egy értékesebb, öregebb járművet adtam oda egy fiatalabb, olcsóbbért. Ők azt akarták, hogy én fizessek még rá 200-300 ezer forintot, de engem csak a ráfizetés nélküli csere érdekelt, különben nincs üzlet. Így is kb. 400 ezer forinttal a piaci ár alatt kapták meg az autómat, az olcsóbb jármű árából értelemszerűen nem alkudtam.

Az autómat megvizsgálták, kipróbálták, nem volt vele probléma, végül kezet fogtunk. Egy hónap múlva hívtak, hogy súlyos gond van az autóval, pedig 500 kilométert sem mentek vele. Megállt alattuk, valami probléma akad a váltóval, autómentő szállította el.

Kérték, hogy szálljak be a közelgő költségekbe, de ettől elzárkóztam. Utána megtudtam, hogy a fő darabokra (pl. motor, váltó) magánszemély is köteles garanciát vállalni, de gyorsan jött is egy levél a kereskedő ügyvédjétől, egy 600 ezer forintos javítási számlával. Márkaszerviz állította ki, amiből kiderült, hogy négyszer annyit mentek vele, mint amennyit nekem állítottak.

Végül peren kívül megegyeztünk, így buktam utólag 200 ezer forintot egy olyan autónál, ami nálam teljesen rendben volt.

Bélát nem hagyja nyugodni a történet, számos kérdése van a használt autót értékesítő magánszemélyek jótállási kötelezettségeivel kapcsolatban, amikre pár napon belül egy részletes cikkben válaszolunk.

 

Lehet, hogy túl élénk a fantáziám?

Ezt kérdezi Áron, akinek egy elutasított ajánlat után megrongálta valaki a kocsiját. A kár pont annyi, amennyit nem engedett az árból. Ráadásul a rongálás után ismét eljött a vevőjelölt, és a sérülésre hivatkozva éppen annyi engedményt akart, amennyivel csökkent a jármű értéke a sérüléssel.

A Focusomat akartam eladni, mikor jelentkezett egy fiatalember a hirdetésemre. Ketten jöttek, én meg rutintalanul a saját házam elé szerveztem a találkozót. Megnézték, volt próbaút is, minden klappolt, nem tudtak belekötni. 90 ezer forintot akart alkudni a vevőjelölt, de annyiért nem adtam el, hiába mondogatta, hogy csak ennyi pénze van, elutasítottam ezt az ajánlatot. Kénytelen volt elmenni.

Pár nap múlva újra hívott, hogy mégis kell neki az autó abban az árban, amit mondtam neki, és másnap el is jön érte. Reggel megyek le a kocsihoz, és látom, hogy a jobb oldala végig van karcolva. Húsz éve vannak autóim, de soha, egyiket se rongálták meg sehol, és haragosaim sincsenek. Rögtön az jutott az eszembe, hogy a leendő vevő karcolta meg éppen azzal a céllal, hogy így már kevesebbet ér, és így már eladom az általa eredetileg ajánlott összegért.

Kíváncsian felhívtam, elmondtam neki, hogy az éjszaka valaki megkarcolta az autót. Azt mondta, ennek ellenére megnézi, el is jött, felhívott valakit (állítólag egy fényezőt), aki mit ad isten, éppen azt mondta neki, hogy 90 ezerért lefényezi. Mire a vevőjelölt bemondta: 90 ezerrel olcsóbban elviszi.

Ekkor a fejéhez vágtam, hogy szerintem ő karcolta össze a Focusomat, tagadta a barátjával együtt, majd megmondtam, hogy neki nem eladó a kocsi, viszlát. Utána napokig tartottam tőle, hogy újabb kár keletkezik a kocsiban, ezért amíg el nem adtam, egy bekamerázott, kivilágított benzinkúton álltam vele éjszakánként. Lehet, hogy túl élénk a fantáziám? Azt biztosan megtanultam, hogy a lakcímemre soha nem hívok vevőjelöltet, és nem hirdetem az autómat a házam előtt készült fotókkal.

Illusztráció, a képen látható Fordnak nincs köze a történethez (Forrás: iStockphoto.com)

 

Csapdát kell állítani nekik?

Rengeteg tanácsot írtak igen eltérő stílusban olvasóink az ilyen és hasonló esetek elkerülésére, onnan kezdve, hogy csak bekamerázott benzinkútra beszélnek meg találkozót, odáig, hogy kizárólag egy embernek hajlandók megmutatni az értékesítésre váró autót, akárhányan jönnek, kávézzanak addig a többiek.

Mi az alábbiakat írtuk múlt heti cikkünkben, megismételjük, minél mélyebben vésődjenek be ezek:

• Először is: egyedül soha senki ne mutasson vevőjelöltnek autót. Minimum ketten legyenek, és talán szerencsésebb, ha két férfi. Hölgy tulajdonosok kérjék meg az ismerőseiket, hogy segítsenek.
• Ne saját lakcímre beszéljék meg a jármű szemléjét, célszerű például munkahelyre. Ott kapásból védettebb a tulajdonos, és könnyebb maga mellé segítőket hívni.
• Ha nem érez bizalmat a megbeszélt címre érkezett vevőjelöltek irányába az autó tulajdonosa, valahogy le kell rázni őket, de azonnal. A legkevésbé sem elegáns manőver ez, tudjuk, de mindenkinek joga van annak eladni a saját kocsiját, aki szimpatikus számára. Ilyenkor talán azt lehet füllenteni, hogy elnézést, az imént hívott egy rokonom, hogy hallotta, eladó az autó, érdekli őt. Márpedig én családtagnak szeretném eladni. Elnézést, nagyon sajnálom, hogy feleslegesen jöttek, természetesen adok 5-10 ezer forintot a benzinköltségükre. Higgye el mindenki, összehasonlíthatatlanul jobban jár, mint amit az első cikkünkben megfenyegetett áldozat átélt.
• Ha eleinte minden rendben is van az autó szemléjekor, próbaútra akkor is csak úgy induljon a jármű és gazdája, hogy két ember ül be a kocsiba az eladó részéről, egy ember a vevőjelöltek részéről. Hiába mondják az érdeklődők, hogy egyikük ezt figyelné a próbaút során, másikuk azt, akkor majd kerülnek még egyet. Ragaszkodjanak ehhez a szereposztáshoz.
• Több vevőjelölt esetén nagyon figyeljen rá az eladó, hogy a forgalmit (pláne a törzskönyvet) ne adja ki a kezéből, akkor sem, amikor ellenőrzik mondjuk az alvázszámot. Különösen a kulccsal egyszerre ne adja ki a kezéből az autó papírjait. Úgy is meg tudnak nézni minden adatot a vevőjelöltek, hogy a tulajdonos kezében tartja a forgalmit.
• Számos becsületes autókereskedő vásárol járművet Magyarországon napi szinten, ám ha bizalmatlan a vevőjelölttel szemben valaki (ezek nyilván nem is igazi kereskedők), a találkozástól kezdve világossá kell tenni, és makacsul ragaszkodni hozzá, hogy kizárólag magánszemély részére hajlandó csak eladni autóját a tulajdonos. Ezt a plusz költséget nem mindegyik ügyeskedő vállalja be, pláne kis értékű autóknál. Így kikerülhető a helyzet, hogy némi alkatrészcsere, majd a lepusztított autó továbbadása után az új tulajt a régihez irányítsák a trükközők, mondván, náluk csak bizományban volt értékesítésre.
• Ha megtörtént az adásvétel, célszerű a szerződésben részletesen rögzíteni, hogy pontosan milyen az autó állapota, mennyi idős az akksi stb., mindezzel védi magát az eladó. Amennyiben mégis jönnek pár napon belül a telefonok, hogy ez romlott el, meg az romlott el, ennyi pénz kell, annyi pénz kell, vigye el márkaszervizbe az autót, és hozza el a jegyzőkönyvet a hibalistáról.

Szerkesztőségünk megkeresésére a rendőrség az alábbiakkal egészítette ki a tanácsokat, szó szerint közöljük az általuk leírtakat:

• Ha veszélyben érzi magát, hívja haladéktalanul a 112 segélyhívó számot, illetve valamilyen módon próbálja meg felhívni magára a környezetében lévők figyelmét.
• Az adásvétellel kapcsolatban esetlegesen utólag érkező reklamációk rendezésére már a szerződésben érdemes kitérni.
• Amennyiben próbaútra megy az eladó a vevővel/vevőkkel, akkor az eladó segítője hátul foglaljon helyet a gépjárműben és ne elhagyatott hely, környék felé menjenek!
• Amennyiben valakinek a sérelmére bűncselekményt követtek el, minél előbb tegyen feljelentést a rendőrségen, az ügy valamennyi körülményére kitérve!

Elolvasták az ORFK-n is a múlt heti cikkünket, és azt írták, hogy ez „a cselekmény a kényszerítés bűntett gyanúját vetheti fel”.

Többen a Vezess FB-csoportjába is írtak röviden saját sztorit, vagy megosztották a többiekkel, hogy mi történt a környezetükben. Érdemes ott is olvasgatni.

Címlapfotó: Pexels