Tényleg olyan drága a benzin Magyarországon? Itt az igazság!
Továbbra is több mint három és fél éves csúcs közelében tartózkodnak a magyarországi üzemanyagárak, a 400 forint körüli literenkénti árért azonban az autósoknak a számok alapján jóval kevésbé fájdalmas a zsebükbe nyúlniuk, mint akár a tíz évvel ezelőtti, jó 100 forinttal alacsonyabb tarifáért.
A jelenség oka természetesen a keresetek emelkedésében keresendő, amelyek a benzin- és gázolajáraknál gyorsabban bővültek az elmúlt időszakban. A keresetekkel szemben az éves átlagos üzemanyagárak emelkedő trendje már az ezredfordulót követően, majd a világgazdasági válság idején 2007-2009-ben is megtört, a 2012 első felében beállított abszolút csúcsokat pedig azóta sem sikerült elérniük.
Mindez a számok nyelvére fordítva azt jelenti, hogy míg napjainkban az átlagos havi nettó átlagkeresetből közel 600 liter benzint lehet megvásárolni (július 11-i átlagos benzinárakkal, és a legutóbbi, áprilisi KSH-s kereseti statisztikával számolva), addig 2008-ban mindössze körülbelül 416 liternyit (éves átlagos árakkal és keresetekkel kalkulálva).
Az üzemanyagárak tekintetében eddigi rekord évnek számító 2012-ben mindössze 338 liter benzint lehetett kifizetni egy havi átlagos keresetből. Hangsúlyozandó azonban, hogy ezek a számok éves átlagértékekkel kalkulálva jönnek ki. Kisebb részben az adóterhek és egyéb elvonások változása, de főleg az olajár és a forintárfolyam alakulása miatt a hazai üzemanyagárak éven belül jókora ingadozást mutatnak.
Ez a volatilitás okozza azt is, hogy bár a legkevesebb, 255 liter - akkor 120 forintos - benzint 1996-ban, a vizsgált időszak első évében lehetett vásárolni a havi átlagkeresetből, de az ezt követő években nem nőtt töretlenül a megvehető mennyiség. Az előző évhez képest már 2000-ben jelentősen visszaesett ez az érték (270 literről 238-ra); majd zsinórban 2010-ben, 2011-ben és 2012-ben is évről évre csökkent az átlagkereset benzinárhoz viszonyított reálértéke. Ezt követően is több évbe telt még, hogy a 2009-ben megvehető 446 literes szintre újra felküzdjék magukat a havi átlagkeresetek: erre egészen 2015-ig kellett várni. Azóta azonban tempósan javul a hazai átlagkereset vásárlóereje az üzemanyagok tekintetében, napjainkban pedig a vizsgált, 22 éves periódus legmagasabb értékét mutatja.
Így aztán a magyar autósok árérzékenysége is gyengült a korábbiakhoz képest, amikor a drágulásokra szinte automatikusan a fogyasztás visszafogásával reagáltak. Az elmúlt pár évben már a benzinkúti árak emelkedésével párhuzamosan is szinte folyamatosan és robusztusan bővül az üzemanyagok kiskereskedelmi forgalma, a legutóbbi májusi adat szerint például 8,1 százalékkal nőtt az egy évvel korábbival összehasonlítva.
Továbbra sincs kizárva természetesen, hogy egy jelentősebb esetleges üzemanyag-drágulás negatívan hatna az autóhasználati szokásokra. Amennyiben a benzinkúti árak újra a 450 forint körüli szintre kerülnének - ami az egyéb körülmények, elsősorban a dollár/forint-árfolyam változatlanságát feltételezve körülbelül 100 dolláros olajár esetén realizálódhat - , az azt jelentené, hogy az átlagkeresetből a jelenleginél legalább 60 literrel kevesebb üzemanyagot lehetne vásárolni (továbbra is a legutóbbi, 2018. áprilisi keresetei adatokkal számolva).
Biztosítók
