Tech vállalatok törnek be a kínai egészségbiztosítási piacra

Az Ant Financial Services Group május elején jelentette be, hogy a Xiang Hu Bao platformja részeként egy új terméket vezet be, melynek lényege, hogy egy kis összegű havi díjért cserébe akár 14 700 dollárral hozzájárul a rákkezelés költségeihez, ha az ügyfélnél a rettegett betegséget diagnosztizálják. És ez csak egy a legújabb innovációk közül, amivel kínai technológiai cégek igyekeznek betörni a magán egészségbiztosítási piacra, amit a kínai kormány kétségbeesetten igyekszik felpörgetni. 

A Xiang Hu Bao, amit az Ant tavaly októberben indított eredetileg 59 évnél fiatalabb egyéneknek, egyike azon „kölcsönös biztosítási” platformoknak, melyek az elmúlt hónapokban láttak napvilágot. Az ötlet egyszerű: a felhasználók havi 28 dollárért cserébe fedezik a többi tag felmerülő kritikus egészségügyi ellátásának költségeit, cserébe garantált fedezetre számíthatnak 100 kritikus betegség kezelése esetén. A programba csatlakozás egyetlen feltétele a megfelelő minősítés a Zhima Credit értékelő rendszerében, ami ma már több száz millió kínai személyről gyűjt be adatokat. 

A május 8-i, a kifejezetten rákos megbetegedésekre vonatkozó kiterjesztés bejelentése előtt, a XIang Hu Bao platformnak már 57 millió felhasználója volt, többségük alacsony keresetű magánszemély, akiknek komoly anyagi nehézséget jelent egy hagyományos magán egészségbiztosítás megkötése. 
És nem az Alibabáé az egyedüli ilyen kezdeményezés: a részben a Tencent Holding tulajdonában lévő technológiai startup, a tavaly év végén tőzsdére vezetett Meituan Dianping is elindította kölcsönös egészségbiztosítási programját. A cég alkalmazásaival az éttermi foglalástól a mozijegyeken és a turisztikai szolgáltatásokon keresztül egészen a fuvarmegosztásig szinte minden szolgáltatás elérhető, most már az „egészségbiztosítás” is. 

A rendkívül gyors ütemben változó demográfia számos új terméket és szolgáltatást hívott életre Kínában. 2018 végén Kína népességének 18%-a, mintegy 250 millió ember már túllépte a nyugdíjkorhatárt, ezzel Kínában él a legtöbb idős a világon, és számuk egyre növekszik. Az egészségügyi kiadásaik finanszírozása nem egyszerű feladat. A kínai társadalombiztosítás közel teljes lefedettséget biztosít, az egészségügyi kiadások 60-90%-át állja. Hosszú távon ez a rendszer fenntarthatatlan, és egyre nagyobb terhet ró a kínai lakosságra. 2015-ben a kínai egészségügyi kiadások 35%-át tették ki a háztartások közvetlen hozzájárulásai, vagyis a zsebből fizetett összegek, azonban a legnagyobb városokon kívül élők számára ezek a kiadások még magasabbak, ráadásul az egészségügyi ellátások sokkal rosszabbak is. 

A magán egészségbiztosítások egyelőre azonban nem igazán elterjedtek: mindössze a lakosság 6,7%-a rendelkezik biztosítással, ami nagyrészt a magas díjakkal magyarázható. Ezt a helyi biztosítók azzal magyarázzák, hogy az államilag irányított egészségügyben nincs átlátható árazás, így a költségeiket nem tudják kontrollálni, és a betegadatok megosztása is korlátozott. 

Ezzel szemben a kínai tech óriások igen jelentős mennyiségű felhasználói adattal rendelkeznek, még ha azok nem is feltétlenül tárják fel az egészségügyi állapotot. A megbízható, hitelképes, így biztosítási csalást kisebb eséllyel elkövető ügyfelek azonosítását azonban megkönnyíti. 

Ezek a kölcsönös segítségnyújtási platformok persze nem helyettesítik a magán egészségbiztosításokat, így a kormány is tiltja, hogy ezeket a szolgáltatásokat biztosításnak nevezzék. Népszerűségük azonban felhívja a figyelmet arra, hogy a piac megnyitása külső szereplők számára elősegítheti Kína fenyegető egészségbiztosítási válságának kezelését.

Fotó: Pexels