Szja, gépjárműadó, chipsadó - Nagy dobás várható az adózásban

Mozgalmas nap volt a tegnapi, az MKIK gazdaság évnyitó rendezvényén ugyanis Orbán Viktor, Matolcsy György és Varga Mihály is felszólalt, azt ecsetelve, hogy milyen intézkedésekre lesz szükség a következő években ahhoz, hogy Magyarország tartós felzárkózási pályára álljon, és érdemben megközelíthesse a nyugat-európai életszínvonalat 2030-ra. Ennek megvalósításához a Magyar Nemzeti Bank mellett a Pénzügyminisztérium is letett tegnap az asztalra egy javaslatcsomagot: a 90 oldalas dokumentum több oldalról közelíti meg a magyar gazdaság versenyképességének javításának lehetőségeit, ezek közül most az adózási rendszert érintő javaslatokat vesszük sorra.
 

Munkára rakódó terhek további mérséklése

2017-ben lépett hatályba a versenyszféra és a kormány által elfogadott bér- és adómegállapodás, amelynek keretében a kormány többek között azt vállalta, hogy a 2018-at követő években összesen négy alkalommal, 2 százalékponttal csökken a szociális hozzájárulási adó mértéke azokban a negyedévekben, amikor a reálbér növekedése az előző csökkentés időpontjához képest eléri a 6 százalékot. A döntéshozók ezzel akarták támogatni a bérek dinamikus növekedését, mindezt úgy, hogy közben a munkaerőköltség ne emelkedjen olyan értékben. A megállapodás eredményeként a régiós és OECD összevetésben is magas munkát terhelő adók csökkenésnek indultak, a GDP-arányos adóelvonás szintje azonban még mindig magasabb, mint régiós versenytársainké (ez különösen igaz a munkajövedelmek adóterhelésére).

A PM szerint versenyképességünk javítása érdekében Magyarországnak el kell érnie a visegrádi országok adóelvonási szintjét. Ezen belül kiemelt jelentőségű a munkára rakódó közterhek és a beruházásokat visszafogó terhek csökkentése.
 

Erre szükség esetén a gazdaság fehéredése és az egészségügyi kockázatot vagy környezetterhelést jelentő termékekre, szolgáltatásokra kivetett, jellemzően fogyasztási adók súlyának növelése biztosíthat fedezetet.

 

A hazai kkv-k számára további adókedvezmények biztosítása

Bár a társasági adó kulcsának 9%-ra történt mérséklése kedvező feltételeket biztosít EU-s viszonylatban, a PM hangsúlyozza, hogy a kkv-k számára az adóügyintézés egyszerűbb és gyorsabb jellege, és a nyereségadón túli terhek, így különösen a munka terheinek szintje is fontos tényező. Ennek érdekében hozták létre az önfoglalkoztatók számára a kisadózók tételes adóját (kata), míg a nagyobb kis- és középvállalkozások számára a kisvállalati adót (kiva).
 

A PM szerint ezen adónemek további népszerűsítése, illetve a kisvállalkozásokra rakódó terhek mérséklése érdekében szükség lenne:

• A kiva belépési értékhatárok emelésére a kisvállalkozás definíciója szerinti összeghatárokig.
• A kiva kulcs csökkentésére a 6 éves adó- és bérmegállapodás lépéseivel összhangban - ezzel biztosíthatók a kedvezményes bérterhek kisvállalati körben.
• A kata szabályrendszerének finomhangolására a káros verseny visszaszorítása és az önfoglalkoztatók számára kínált nyugellátás értékének megőrzése érdekében.

 

A vállalati beruházások élénkítése

A PM szerint az alacsony társasági nyereségadó, illetve a fejlesztési tartalék társasági adóalapot csökkentő tételként (elismert költségként) való elismerése ösztönzőleg hat a beruházásokra, azonban vannak hiányosságai a rendszernek.

Az alacsony társaságiadó-kulcs mellett kedvezőtlen a társasági adó túlságosan komplex, helyenként túlszabályozott jellege, amely közvetlen beruházási és közvetett, adminisztrációs akadályt is jelent a vállalatok fejlődése szempontjából.

 

A minisztérium emiatt javasolja, hogy:

• Lazítsák a beruházások fejlesztési tartalék keretei közt történő leírásának korlátait, ezáltal ugyanis javítható lenne a termelékenység.
• A csoportadózás lehetőségének megteremtését, valamint a nemzetközi adózást érintő szabályok versenyképességi szempontokat is szem előtt tartó felülvizsgálatát, növelve ezzel az ország vonzerejét.
• Az értékcsökkenési szabályok, a veszteségelhatárolás, az előlegkiegészítési kötelezettség és a kedvezményrendszer újragondolását.

 

Az adórendszer egyszerűsítése
A PWC és a Világbank Doing Business felmérése szerint az adózással eltöltött idő a régióban kiemelkedően magasnak számít. A töredezett adórendszer hozzájárul a magas adminisztrációs terhek kialakulásához - írja az elemzés. A nemzetközi összehasonlításban alacsony adminisztrációval jellemezhető országokban többnyire a közteherfajták száma is alacsonyabb. Magyarországon jelenleg mintegy 60 különböző közteherfajta létezik, melyből a 15 legnagyobb adja a bevételek több mint 92 százalékát, a 40 legnagyobb pedig a 99 százalékát.
 

Emiatt a PM azt javasolja, hogy a kormány:

• Vonja össze a munkavállalói járulékokat, egységesítse a járulékalapokat.
• Egyszerűsítse a magánszemélyek önálló, vállalkozási és őstermelői jellegű jövedelmeire vonatkozó szabályrendszert.
• Konszolidálja a gépjárművek adóztatását.
• Csökkentse a kisadók számát.

 

Adóadminisztráció csökkentése

Már az előző pontban is megjelent az adórendszer egyszerűsítése kapcsán az adminisztráció, illetve az ezzel járó költségek csökkentése.
 

Ehhez szükséges lenne:

• A bevallások, adatszolgáltatások egyszerűsítési lehetőségeinek átfogó vizsgálata (a szabályrendszer egyszerűsítése adta lehetőségekre építve).
• Az adóhatósági folyamatok teljes körű elektronizációja és a hatóságok közti információcsere lehetőségeinek kiszélesítése.
• Az adóhatóság által kiajánlott adatszolgáltató szoftverek körének bővítése (amely automatikussá tehet bizonyos adatszolgáltatásokat), a vállalati adók egy része esetén pedig lehetővé válik az adóhatóság által jóváhagyott adatszolgáltató rendszerekre épülő bevallástervezetek (pl. áfa, bérszámfejtés) automatikus elkészítése is. 2021-től a vállalkozások többsége számára az adóhatóság készíti el az adóbevallásait.

 

A gazdaság fehérítése

A PM szerint az elmúlt években jelentős előrelépés történt Magyarországon a szürkegazdaság visszaszorításában, ami óriási plusz bevételt hozott az államkasszának, az EU-s átlaghoz képest azonban még mindig van hova javulnunk.
 

A minisztérium szerint szükség van:

• A valós időben gyűjtött információk hatósági körének bővítésére. A hazai gazdasági tevékenységek kapcsán ez jelenti az online pénztárgépek és online számlázás által lefedett kör szélesítését, illetve az adatok összekapcsolásával nyerhető információk jobb kiaknázását, a hatóságok közti együttműködési lehetőségek szélesítését, illetve az elektronikus fizetés terjedésének ösztönzését.
• Az építésgazdaság szabályszerű és tisztességes működésének szigorúbb felügyeletére, a hatékonyabb vizsgálatok mellett ideértve olyan támogató hangvételű értesítések megküldését is az építőipari vállalatok részére, mely felhívja a figyelmet az iparágban jellemző - és így benchmarkként alkalmazott - bérszínvonal mértékére.

 

A digitális gazdaság fejlesztése

A PM kiemelt stratégiai célnak tekinti a hazai vállalkozások digitalizációjának növelését, amelyhez egyszerre támogató és kényszerítő eszközök kidolgozása szükséges. A lényeg, hogy azon vállalkozások, amelyek kizárólag elektronikus formájú számlákat állítanak ki, előnyben részesüljenek, ezáltal ösztönözve őket a papír alapú számlák elhagyására, és digitalizációjuk elősegítésére.
 

A dokumentum hangsúlyozza, hogy az EU-s áfa-irányelv ugyan nem teszi lehetővé a papír alapú számlák használatának megtiltását, ezért azokat széleskörűen korlátozni nem lehet, negatív ösztönzőként a már most is alkalmazott, papír alapú számlák többlet-adminisztrációja alkalmazható.

Közben olyan pozitív ösztönzőt kapnának a digitalizáló vállalatok, mint például a NAV általi időbélyegzés és elektronikus archiválás biztosítása.
 

Mennyibe kerülne mindez?
A PM számításai szerint a teljes program (nem csak az adózást beleértve) közvetlenül nézve a GDP-arányos egyenleget közel 1%-kal rontaná, az általuk generált növekedési hatás miatt azonban az összesített egyenleghatás jóval kevésbé lenne negatív, sőt, 2023-ra pozitívba is fordulna. 

A cikkben fentebb tárgyalt adóreform tervek a következő években 130-150 milliárd forintos közvetlen ráfordítást jelentenének, ezt azonban (részben) ellensúlyozná a pozitív növekedési hatás. A költségbecslésekből azért jól látszik, hogy olyan jelentős adócsökkentésre (például az egyszámjegyű szja-ra, ami korábbi becslések szerint több mint 600 milliárd forintba kerülne) nem lát költségvetési mozgásteret a minisztérium.
 

Munkavállalói szempontból a PM javaslatai közül különösen érdekesnek tűnik a munkára rakódó közterhek további mérséklődésének javaslata. A dokumentumban nem jelenik meg az évek óta boncolgatott egyszámjegyű szja lehetősége (ami Varga Mihály tavaly október nyilatkozata alapján nem meglepő). Az intézkedés szükségességének indoklásából azonban kiderül, hogy a munkára rakódó közterhek javasolt csökkentésébe valószínűleg a személyi jövedelemadó is beleértendő. Érdekes, hogy miközben az MNB versenyképességi javaslatcsomagjában fő célként van megnevezve az egyszámjegyű szja, a PM ennél sokkal árnyaltabban fogalmaz.

Azt is érdemes kiemelni, hogy a munkát terhelő járulékokhoz szükséges fedezetet (a gazdaságfehérítés mellett) részben fogyasztást terhelő adók emelésével teremtené meg a javaslatcsomag. Ez alapján nem kizárt, hogy az idén 20%-kal emelkedő (a köznyelvben gyakran csak chipsadóként emlegetett) népegészségügyi termékadó tovább emelkedhet. Az adónem már így is több mint 50 milliárd forintos bevételt hoz, vagyis az utóbbi években komoly bevételi forrássá nőtte ki magát.

Szintén sokak életét könnyítheti meg az adórendszer egyszerűsítésének keretében a kisadók számának csökkentése, illetve egyes adótípusok összevonása, beleértve a gépjárművek adóztatását. A lista vaskos, még úgy is, hogy idén hattal csökkent a tételek száma.

Fotó: Pexels