Politikai kockázatokat hozott a járvány a gazdasági hanyatlás mellett
A globális GDP ebben az évben 4,8 százalékkal csökkenhet, jövőre pedig 4,4 százalékos növekedésre van kilátás - derül ki a Coface friss elemzéséből. A hitelbiztosító Magyarországon 6,1 százalékos hanyatlást valószínűsít. A világkereskedelem az idei jelentős, több mint 10 százalékos visszaesés után alig több mint 3,5 százalékos többlet várható. A Coface szakértői szerint a járvány miatt a világ több pontján fokozódhat a politikai és társadalmi sérülékenység rizikója.
A koronavírus-járvány negatív hatásai miatt az idén mérséklődhet a világgazdaság GDP-je: 4,8 százalékos visszaesésre lehet számítani 2020-ban, ezt jövőre pedig 4,4 százalékos bővülés válthatja a Coface hitelbiztosító legújabb elemzése szerint.
Magyarországon a szakértők 6,1 százalékos GDP-csökkenéssel számolnak, a többi régiós ország közül Lengyelországban 4,2, Csehországban 6,2 Szlovákiában 6,9 százalékos gazdasági visszaesést várnak. A Coface a negatív gazdasági teljesítmény ellenére ebben a negyedévben nem változtatott a közép-európai országok minősítésén.
Elégedetlenséget hozhat a kereskedelem visszaesése
A világkereskedelem a Coface-elemzés szerint jövőre még nem fog visszatérni a korábbi szintre. Ebben az évben ugyanis 13 százalékos visszaesés lesz, 2021-ben viszont mindössze 3,5 százalékos bővülésre van kilátás. A válság előtti szinthez képest tartósan alacsonyabb gazdasági aktivitás várhatóan a szegénység, a jövedelmi egyenlőtlenség növekedését, s ez által a társadalmi elégedetlenség fokozódását okozza majd.
A Coface elemzői rámutattak, hogy az elemzésben közölt előrejelzéseket bizonytalanság övezi a koronavírus-járványnak, ezen belül elsősorban a globális egészségügyi helyzetnek köszönhetően. A megnyugtató megoldásra, elsősorban vakcinára várva a vállalkozások és a háztartások elhalasztották tervezett beruházásaikat és a nagyobb kiadásokat, egyrészt kényszerűségből, másrészt pedig elővigyázatosságból.
Kockázatokat jelent a politika
Az elemzésben a Coface publikálta az idei „Politikai Kockázati Index”-ét, amelyből kiderül, hogy a koronavírus-járvány emberekre és a gazdaságra gyakorolt hatása mellett milyen mértékben súlyosbítja a politikai kockázatokat. A hagyományos mutatók mellett ebben az évben a Coface egy úgynevezett „járványkitettségi” indexet is létrehozott, ez pedig megmutatja, hogy a közvélemény miként értékeli a hatóságok járványkezelését. A járvány ugyanis nem csak a lakosság elégedetlenségét fokozta, de a járványból adódó problémák, sérelmek a pandémia előtti időszakból örökölt társadalmi mozgalmakat is felerősítették, többek között Hongkongban, Franciaországban és Chilében.
A fejlett gazdaságok közül Spanyolországban, az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban és Franciaországban a legelégedetlenebb a közvélemény az egészségügyi válság kezelésével. A feltörekvő világban pedig Irán és Törökország tartozik a legmagasabb társadalmi kockázatú országok közé. Emellett több, a koronaválságnak nagymértékben kitett latin-amerikai országban - például Brazíliában, Mexikóban, Peruban, Kolumbiában -, valamint Dél-Afrikában szintén magasnak tartják a politikai kockázatokat a Coface elemzői.