Pénzügyi tudatosság terén komoly lemaradásban vannak a magyarok

Pénzügyi tudatosság terén komoly lemaradásban vannak a magyarok

Annak ellenére, hogy az elmúlt években a családok anyagi helyzete jelentősen javult hazánkban, a pénzügyi tartalékok nem nőttek, és a váratlan helyzetek –– így például a nagyobb összegű váratlan kiadások –– kezelésében sem történt előrelépés – állapítja meg szakmai cikkében az MNB.

A Magyar Nemzeti Bank szakmai és anyagi támogatásával működő Pénziránytű Alapítvány rendszeresen végez Magyarországon kutatásokat, méréseket, melyek fontos támpontot jelentenek az Alapítvány pénzügyi edukációs programjainak továbbfejlesztéséhez. Az Alapítvány megbízásából 2010-ben, 2015-ben és tavaly készült, OECD módszertant használó átfogó kutatások is megerősítették azt az általános vélekedést, hogy a felnőttek és a diákok pénzügyi ismeretei hiányosak. A leginkább figyelemre méltó eredmény azonban az volt, hogy a magyar lakosság nemzetközi összehasonlításban, különösen a tudatos pénzügyi viselkedést mérő mutatók esetében van komoly lemaradásban. Ráadásul ezekben az elmúlt 8 évben – a javuló életszínvonal ellenére - előrelépés helyett épp romló tendencia rajzolódott ki. 

Az alapvető pénzügyi ismerek hiánya mellett a legkritikusabb területet az ismeretek gyakorlati alkalmazása jelenti. Mindez megnyilvánul abban is, hogy csak minden ötödik család készít költségvetést, kevesen takarítanak meg rendszeresen, és tízből csak négy felnőttnek vannak pénzügyi tervei, céljai. Annak ellenére, hogy az elmúlt években a családok anyagi helyzete általánosan és jelentősen javult, a pénzügyi tartalékok nem nőttek, és a váratlan helyzetek –– így például a fő jövedelemforrás kiesése, nagyobb összegű váratlan kiadások –– kezelésében sem történt előrelépés. 

Hasonló eredményeket hoztak a kereskedelmi bankok felmérései is, amelyek kimutatták, hogy egyre többen tartják párnacihában a pénzüket, és a megtakarítások hozamával kapcsolatban sok az irreális elvárás. Általánosan jellemző, hogy sokan vannak olyanok, akik bár felismerik a megtakarítások fontosságát, mégsem tesznek érte.

Hiányzik az előremutató családi minta

A kutatási eredmények megerősítették, hogy a családok jelentős része nem képes megfelelő mintát adni a gyermekeknek az életminőséget jelentősen befolyásoló pénzügyi kérdésekben. Ezért a fiatalok pénzügyi-gazdasági nevelésében elengedhetetlen lenne, hogy a pénzügyi ismeretátadás és szemléletformálás valamennyi iskolában, több tantárgy szerves részeként (pl. matematika, társadalomismeret) és önálló témaként is megjelenjen. Másrészt a pénzügyi oktatás elősorban gyakorlatorientált programokon, kisebb-nagyobb „pénzügyi élet-leckéken”, mindennapi pénzügyi helyzetek, döntések szimulálásán keresztül lehet eredményes.

Pénzügyi ismeretek a matematikában

Fontos pozitív elmozdulás, hogy a pénzügyek a matematika oktatásba is kezdenek beépülni: a közelmúltban készült el a 9-12. évfolyamosoknak szóló, „Számoljunk a befektetésekkel!” című, gyakorlatorientált pénzügyi-matematikai feladatokat tartalmazó alapítványi kiadvány. A korszerű pénzügyi oktatási tartalmak tárháza azokkal az 5-8. osztályosoknak készült új matematika munkafüzetekkel is gyarapodott, melyek az Eszterházy Károly Egyetem Oktatásfejlesztő Intézetével történt szakmai együttműködés keretében jöttek létre. Az új munkafüzetekben a napi élethez kapcsolódó, gyakorlatias pénzügyi feladatokat tartalmazó „Mindennapi pénzügyek” című önálló fejezet is helyet kapott.

Élményalapú oktatás a középpontban

Több olyan pénzügyi tudatosságot fejlesztő program is zajlik ma hazánkban, amelyek szintén élményalapúak, és a tapasztalati úton történő ismeretszerzést szolgálják. A Budapesti Értéktőzsde és a Pénziránytű Alapítvány „Részvényfutam” nevű tőzsdejátéka virtuális tőkével, de valós piaci környezetben teszi lehetővé a tőzsdei kereskedést. Érdekes adat, hogy míg az idén a játék 5 hetes időtartama alatt a BUX index mintegy 1,66 százalékkal emelkedett, addig a középiskolás játékosok átlagos portfóliónövekedése meghaladta a 2 százalékot. Az első tíz diák nem kevesebb, mint 13 százalékos hozamot ért el!

Hasonlóan ígéretes a Készpénzkímélő iskolák pilot program, mely a 2018/2019-es tanévben valósult meg 14 Pénziránytű iskolahálózati tag középiskolában, a Pénzügyminisztérium, a Pénziránytű Alapítvány és a Mastercard kezdeményezésére. Bár a program még nem zárult le, az online visszamérés alapján számos biztató eredmény mutatkozik.

Fotó: Pixabay

Biztosítók