Országos kutatás a magyar sofőrök vezetési stílusáról

Minden ember saját stílust képvisel a magánéletében, a munkahelyén és az utakon is. A balesetek elkerüléséhez a defenzív, azaz a közlekedésben potenciálisan előforduló, váratlan helyzetekkel szembeni védekező, egyfajta „készenléti állapotú” magatartás a legcélravezetőbb. De mennyire jellemzi a magyar sofőröket ez a defenzív mentalitás? 

Hogy vezetnek a magyarok?

A reprezentatív kutatásból kiderült, hogy a magyarok fele (51%) együttműködő, nyugodt és előrelátó sofőrnek, vagyis úgynevezett defenzív gépjárművezetőnek tartja magát. A válaszokból ugyanakkor kitűnik az is, hogy bizonyos területeken a magukat defenzív vezetőknek tartók sem viselkednek előrelátóan. Az autósok az ajánlott követési távolság betartásában a legfegyelmezetlenebbek. A városban, átlagos forgalmi körülmények között, 50 km/h sebességnél ajánlott 30-40 méteres távolságot például csupán a vezetők 3 százaléka tartja be saját bevallása szerint.

„Érdekes, hogy a nők és a férfiak között nincs eltérés e tekintetben, viszont az életkor és a lakóhely alapján már kimutathatóak különbségek: a fiatalok és a fővárosiak sajnos kevésbé tűnnek előzékenynek a volán mögött” – ismertette a kutatás további eredményeit Magyar János, a Groupama Biztosító gépjárműbiztosítási főosztályvezetője. 

A biztosító kutatásából kiderült, a fiatalabbak, vagyis 18 – 39 év közöttiek csupán 47 százaléka tartja magát defenzív sofőrnek. Ez a szám a válaszadók életkorával együtt növekszik, a 60 év fölöttieknél már 54 százalékukra jellemző ez a vezetési stílus. 

A budapesti sofőrök csupán 44 százaléka mondható kifejezetten defenzív vezetőnek. Mindeközben a vidéki városok és községek lakosainak több mint fele elővigyázatosabb magatartást tanúsít a közutakon. Ez egyrészt betudható az olyan nagyvárosi sajátosságoknak, mint a felgyorsult életmód, a nagyobb forgalom, vagy a közlekedési eszközök sokszínűsége és az ezzel járó többszörösen megosztott figyelem. Másrészt, a felsoroltakkal párban járó ingerlékenység sem segíti elő a defenzív vezetéstechnikát. 

Dugóban „szlalomozik”, rátapad az előtte haladóra: ezek nem a defenzív vezetők ismérvei

Mint azt a kutatást is bemutató sajtóeseményen Berzai Zsolt rendőr alezredes elmondta: „Az természetesen nem lehetséges, hogy minden sofőr minden körülmények között defenzíven vezessen. Türelmetlen, ideges sofőrrel mindenki találkozhat a forgalomban, ilyenkor fontos, hogy mi nyugodtan folytassuk megkezdett utunkat, a türelmetlen, esetleg agresszív vezetők kiszűrése a forgalomból a rendőrség feladata.” 

A Vezetési Stílusteszten alapuló kutatás például megmutatta, hogy a vezetők 92 százaléka az ajánlott 30-40 méteres követési távolság helyett csak 5-10 métert tart maga és az előtte haladó közt 50km/h sebességnél. Továbbá autópályán 130 km/h-val vagy még gyorsabban hajtanak, akár jobbról is előznek. A forgalmi dugóban különösen nehéz türelmesnek maradni és az eredmények szerint, sokan nem is teszik: az autósok 64 százaléka folyamatosan figyeli, melyik sáv halad gyorsabban és egyre abba igyekszik átsorolni. Ha tehát azt vesszük észre, hogy a mögöttünk haladó sofőr „ránk tapad”, levillog, dugóban elénk tolakszik, igyekezzünk higgadtak maradni és nem felelni a „provokációra”. 

Defenzíven, nem csak a volán mögött

Mint azt Berzai Zsolt rendőr alezredes a továbbiakban elmondta: A közúti közlekedés össztársadalmi társasjáték, amelyben mindenkinek be kell tartania a rá vonatkozó szabályokat. Defenzíven nem csak a gépjárművezetőknek tanácsos közlekedni. A közúti forgalomnak éppúgy résztvevői például a gyalogosok és a kerékpárosok, mint az autósok. Például a gyalogosok, ha a zebránál, nem zenét hallgatva a zöld jelzésénél is szétnézve kelnek át, máris defenzív magatartást tanúsítanak. Ugyanígy a biciklisek, ha közúton jó látási viszonyok között is felöltik a láthatósági mellényt.

Ön is tesztelheti magát!

A Groupama Biztosító a sajtóközleménnyel együtt közzé teszi Vezetési Stílustesztjét is. A Groupama Tanpálya vezető instruktorának közreműködésével készült teszt kitöltésével és értékelésével bárki megtudhatja magáról, hogy mennyire számít csapatjátékosnak az utakon, illetve, hogy érdemes-e valamiben még fejlődnie a balesetek elkerülése érdekében.

Fotó: Pexels