Olcsó trükkökkel verhetik át a lakásbérlőket

1. Nincs jelen a tulajdonos

Főként Nyugat-Európában látunk arra példát, hogy hosszú távú bérlés esetén is erre szakosodott intézményektől béreljen valaki lakást, Magyarországon a piaci alapú bérlakások még nem igazán vannak jelen, így többségében magánszemélyektől történik a bérlés. A magánszemélytől való bérléskor viszont már a lakás bejárásánál is gyanús, ha a tulajdonos nem kíváncsi arra, hogy ki lehet a potenciális bérlője és csak az ügynök vagy egy ismerőse van jelen a bemutatásnál. Ha a szerződéskötéskor sem kerül elő a lakás tényeges tulajdonosa, jobb másik lakás után nézni.

2. Nincs szerződés

Ha már a szerződés szóba került előfordulhat, hogy a felek baráti alapon egy kézfogással intéznék el a bérbeadást. Ez még jó ismerősök esetén sem a legjobb ötlet, ugyanis akár a felek önhibáján kívül is történhet olyan káresemény amit később a szerződés alapján lehet bizonyítani. Ha a tulajdonos valamiért nem akar szerződést kötni, bármilyen kedvezőnek is tűnik az ajánlat, szintén jobb továbbállni.


3. Kevés az idő a bejárásra

Mivel a kiválasztott lakás akár évekig is az otthonunkként szolgálhat, ezért érdemes azt alaposan körbejárni a bérlés előtt. Ha akár a tulajdonos, akár az ingatlanos időhiányra hivatkozva sürgetni kezd, nagy a gyanú, hogy a lakás hibáit akarja elrejteni. A szerződéskötés után ugyanis már sokkal nehezebb az előjött hibákat kijavíttatni és végső esetben a kifizetett kauciót visszaszerezni, mint elsőre megismerni a lakást.

4. Zavaró tényezők a bejáráskor

Ha valaki tapasztalatlan, például életében először bérel lakást, több egyszerű tényező is elterelheti a figyelmét a lényegről. Nem ritka, hogy a tulajdonos egy zajos lakás bemutatása előtt elindítja a mosógépet vagy félhangosan bekapcsolva hagyja a rádiót, ezzel leplezve egy forgalmas út vagy vasút zaját. Ugyanez lehet a késő esti időpont hátránya is, amikor a lakás természetes fényviszonyait sokkal nehezebb felmérni.

5. Túl sok a kaució

A kaució a bérbeadó védelmére szolgál, ha a bérlő esetlegesen kárt okozna a lakásban. Ennek elfogadott mértéke a rezsi nélkül számított havi bérleti díj kétszerese. Ha ennél nagyobb kauciót kér a tulajdonos, érdemes annak okát tisztázni. Elképzelhető például, hogy túl drága bútorok vannak a lakásban, de ez újabb kérdéseket vet fel.

6. Túl drágák a bútorok

Egy kiadó luxuslakásban indokolt lehet, hogy a bútorok is magas színvonalat képviseljenek, de egy átlagos kiadó lakásban nem túl előnyös, ha a drága bútorkülönlegességek miatt emelkedik a bérleti díj vagy a kaució. Természetesen a másik véglet sem jó, ha a nagyszülők teljesen lelakott bútoraival rendezik be a kiadásra kínált lakást, az ideális a modern, de nem túl drága berendezés.

7. Nem egyértelmű a rezsiköltség

Ha a tulajdonos egyáltalán nincs tisztában a rezsiköltségekkel érdemes rákérdezni, hogy kinek a nevére vannak a közművek íratva és mi tartozik bele a közös költségbe, különösen akkor, ha annak összege irreálisan magas. Elképzelhető, hogy a közös költség egy része egy felújítási alapba megy, amit viszont bérlőként nem indokolt fizetni. Végül, ha nem egyértelmű, érdemes utánajárni annak, hogy nincs-e közműtartozás az ingatlanon.

8. A bérlőt terheli a felújítás költsége

Rosszabb állapotú lakásoknál fordulhat elő, hogy a tulajdonos kiadja azt, megegyezve a bérlővel, hogy ő újítsa fel bizonyos részeit, amit aztán levonnak a bérleti díjból. Ezzel leginkább az a probléma, hogy olyan viták kialakulásához vezethet, amit nehezen lehet megoldani. Hogyan számoljuk el például a bérlőként ráfordított időnket? Mi van, ha a szakember nem ad számlát a munkájáról? Ilyen megoldásokba éppen ezért bérlőként nem érdemes belemenni.

9. Túl sok a korlátozás

Természetes, hogy a tulajdonos azt szeretné, ha a rendeltetésszerű használaton kívül nem romlana jobban a lakás, az azonban már nem elfogadható, ha ennek érdekében irreális korlátozásokat támaszt. Az, hogy a bútorokat nem szabad elmozdítani, vagy nem lehet bármikor TV-t nézni egyáltalán nem fér ebbe bele, a lakásban való állattartás azonban gyakran megegyezés kérdése.

10. Túl hosszú időre akarnak szerződést kötni

Lakásbérlés esetén általában 1 évre kötnek szerződést, az annál hosszabb időre fixált szerződés viszont egyoldalúan a bérbeadónak kedvez. A piacon egyébként egyre nagyobb az igény a középtávú - néhány hónapig tartó - bérbeadásra. Főként nemzetközi cégek munkavállalói vagy külföldről hazatérő magyarok vennék igénybe ezt az időtartamot, de a magánszemélyek jellemzően ennél hosszabb vagy jelentősen rövidebb időre - Airbnb - adják szívesen ki a lakást. Erre jelenthetne megoldást a piaci alapú bérlakások nagyobb számú megjelenése.

11. Alkalmanként más is használja a lakást

Ha a tulajdonos közli, hogy egyszer-egyszer egy kedves barátja / rokona itt aludna a lakásban, vagy más okból a lakás egy részét rendszeresen ő is használná valamire, szintén érdemes továbbállni. Bár a rendszerváltás előtt még volt példa arra, hogy csak egy ágyat adtak bérbe, amit késő délutántól reggelig lehetett használni, ma már nem jellemzők az efféle megoldások.

12. Nem csak kiadó, hanem eladó is a lakás

Előfordulhat, hogy a tulajdonos hosszabb távon inkább eladná a lakást, de amíg nem érkezik vevő, pár hónapra kiadná azt. Ebben az esetben viszont arra kell számítani, hogy akár nem megfelelő időpontokban is rendszeresen jönnek majd a potenciális vásárlók, megzavarva ezzel a nyugalmunkat.

Mindettől függetlenül természetesen elengedhetetlen, hogy a tulajdonos és a bérlő jobban megismerje egymást mielőtt úgy döntenek, hogy kiadják és kiveszik a szóban forgó lakást. Egy hosszabb távú együttműködés alapja ugyanis az írásban foglalt szerződésen túl a világos, egyértelmű kommunikáció.

Fotó: Pexels