OECD: Így nézett ki 2017-ben a világ biztosítási piaca

A bruttó díjbevételek 2017-ben az életbiztosítási ágazatban átlag 4,2%-kal, a nem-életben 4%-kal emelkedtek reál értéken a vizsgálatba vont 46 országban. Mindössze négy olyan ország volt, ahol az élet- és a nem-életbiztosítások esetében is csökkentek a díjbevételek az év folyamán: Belgiumban, Finnországban, Japánban és Norvégiában.

Az életbiztosítási szektorban igen nagy szórás volt megfigyelhető a díjbevételek alakulásában: Oroszországban több mint 40%-kal nőttek, míg Ausztráliában 15,1 százalékkal csökkentek a bruttó díjbevételek. Általában elmondható, hogy azokban az országokban bővült leginkább az életbiztosítási piac, ahol a legalacsonyabb a penetráció – például Bolívia, Oroszország, és Törökország esetében a életbiztosítási díjbevételek a GDP 0,5%-át sem érik el. 

Nem tűik ki tehát az összesített adatokból, hogy a biztosítási termékek, valamint a biztosítási és banki termékek között léteznek helyettesítő hatások. Egyes országokban például a garantált biztosítási termékekről jelentős áttérés volt megfigyelhető a befektetési egységhez kötött biztosítási termékekre. Másutt azért nőtt meg a biztosítási termékek iránti kereslet, mert a banki megtakarítási termékekhez képest nagyobb hozamot lehetett velük elérni. 

A nem-élet szektorban szintén széles skálán mozgott az egyes országok díjbevétel-alakulása. Lettországban nőtt leggyorsabban a piac, ahol reálértéken 20%-os volt a díjbevétel növekedés, de Litvánia és Lengyelország is 16 százalék körüli növekedést produkált. Ezekben az országokban a 4 százalék körüli gazdasági növekedés lendítette előre a piacot. Ezzel szemben öt országban a 10 százalékot is meghaladta a piac szűkülése. A díjbevétel csökkenését számos országban, így Finnországban is a rendkívül erős piaci verseny ár leszorító hatása eredményezte. 

A díjbevetélek emelkedése mellett a biztosítói kárkifizetések is emelkedtek a legtöbb országban. Az élet-biztosításoknál a lejáró kötvényekből származó kifizetések, a nem-életbiztosításoknál a természeti katasztrófák miatt következett be növekedés. A 2017-es természeti katasztrófák számos országot, és az ott működő biztosítókat is nehéz helyzetbe hozták, így ezekben az országokban rendszerint romlott a biztosítók összesített kárhányada 2017-ben. A kárkifizetések mellett a működési költségek is jelentősen ronthatják a biztosítók működési eredményét. Bolíviában és Magyarországon volt 2017-ben a legmagasabb, rendre 65% és 52% a működési költségek aránya. 

A biztosítók 2017-ben befektetéseiken jellemzően pozitív reálhozamot értek el, köszönhetően a részvénypiacon kedvező alakulásának. Az élet-, a nem-élet és a kompozit biztosítók eszközeik nagyrészét 2017-ben is kötvényekbe fektették, ezért továbbra is kihívást jelent számukra a tartósan alacsony kamatkörnyezet. 

A kihívások ellenére a biztosítási ágazat egésze 2017-ben is nyereséges maradt. A sajáttőke arányos nyereség (ROE), ami a biztosítók jövedelmezőségének és jövedelemtermelő képességének mutatója, minden biztosítótípusnál pozitív volt, habár 2016-hoz képest számos országban csökkent. Ez nagyrészt a természeti katasztrófák következtében elszenvedett veszteségeknek tudható be, de egyes esetekben az adminisztratív költségek emelkedése is rontott a megtérülésen. 

Az biztosítási ágazat igen fontos szereplője a gazdaságnak, nem csak az általuk összegyűjtött díjbevételek és a kezelt vagyon nagysága miatt, de a személyes és üzleti kockázatok fedezésén keresztül társadalmi és gazdasági szerepük is vitathatatlan. 

Az OECD évente jelentést tesz közzé a globális biztosítási piac trendjeiről. Ebben olyan adatok szerepelnek, egészen az 1980-as évekig visszamenőleg, mint a biztosítótársaságok és azok alkalmazottainak száma, a biztosítói díjbevételek és az általuk kezelt vagyon nagysága, de magában foglalja a közvetlen biztosítási és viszontbiztosítási ágazat legfontosabb mérleg- és eredménykimutatás-tételeit is.

Címlapfotó:Pexels