Nyakunkon a klímaváltozás: minden fronton alkalmazkodni kell

Ami Magyarországot illeti, az átlaghőmérséklet növekedése miatt a szakértők szerint 2050-ig az évente előforduló fagyos napok száma csökkenhet, míg a hőségriadóval terhelt napoké nőhet. Rövidebb távon kevesebb esőzéssel kell tervezni, ám ennek eloszlása hektikusabbá válhat: főként télen várható több csapadék. A felsoroltak pedig összességében szárazabbá, akár sivatagossá is tehetik a jelenlegi mezőgazdasági területek bizonyos hányadát.

Ez sok esetben többletfeladatot, máskor azonban lehetőséget jelent a Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézet kutatása szerint. Az olyan egynyári növények esetében, mint a kukorica vagy a búza, fel kell készülni arra, hogy csak öntözéses műveléssel lehet fenntartani a termesztést. Egy öntözőrendszer kiépítése és fenntartása azonban költséges, így alapos mérlegelést igényel a fejlesztés: megéri-e, és ha igen, akkor milyen forrásból - fűzi hozzá az OTP Bank közleményében. Emellett fontos, hogy a fejlesztéseket a víztakarékos(precíziós öntözési) módszerekkel valósítsák meg a gazdák. Új lehetőséget teremthet azonban a szárazságtűrő fajok/fajták termesztése. Borászati szempontból hátrányos, hogy a melegedő klíma miatt a borszőlők élettartalma rövidebb lehet, és az előrejelzés alapján a borok minősége is romolhat.

Természetesen nemcsak a mezőgazdaságra lesz majd hatással a klímaváltozás. A korszerű technológiák egyre szélesebb körű alkalmazásával az ipar energiaigénye várhatóan csökkenni fog, emellett bizonyosan nőni fog azoknak a cégeknek a piaci részesedése, amelyek valamiképp kiszolgálják a változás generálta igényeket, például az alternatív energiaforrásokat kiaknázó társaságoké. Az egyre forróbb nyarakat egyelőre alégkondicionáló berendezésekkel próbáljuk átvészelni, ám ez – részint a berendezések energiaigénye okán – hosszabb távon biztosan nem fenntartható. Ezek helyett egyre inkább a megfelelő hőszigetelés kialakítása válhat jellemzővé, tehát a korszerű nyílászárók gyártása és szerelése, a hőszigetelési technológiák fejlesztése fog már középtávon is előtérbe kerülni.

A magyarországi turizmus szempontjából közelítve a klímaváltozás miatt a vízpartok felértékelődésére, ám a vízmennyiség esetleges csökkenésére is fel kell készülni. A vízfelületek csökkenése visszavetheti a turizmust, a várhatóan korábban kezdődő és tovább tartó nyári szezon azonban kedvezően hathat az ágazatra.

A klímaváltozás negatív hatásai állami és mikroszinten is csökkenthetők preventív intézkedésekkel. E téren a legnagyobb hatása az állami döntéseknek, beavatkozásoknak lehet, hiszen az állam akár kedvezményekkel, akár extra adókkal a kívánt irányba terelheti a gazdasági szereplőket vagy a háztartásokat. Tipikusan ilyen intézkedés, hogy az elektromos hajtású autók vásárlása után nem kell gépjármű átruházási illetéket fizetni. Hasonló intézkedésekkel lehet rábírni a cégeket arra, hogy kevesebb káros anyagot bocsássanak ki a gyártás során, kevesebb hulladékot termeljenek, vagy akár az alternatív energiafelhasználás mellett döntsenek.

A pénzügyi szektor számára az Magyar Nemzeti Bank úgynevezett “Zöld Programja”fogalmazza meg a fenntartható működés jövőbeli feladatait: az ökológiai és pénzügyi kockázatok elemzése, a pénzügyi szolgáltatások „zöldebbé” tétele és mobilizálása, valamint a piaci szereplők fenntarthatósági beruházásainak ösztönzése az a három pillér, amire a jegybank a klímavédelmi programját alapozza. Az OTP Business mind az alkalmazkodásban, mind a preventív intézkedésekben elkötelezett partnere a gazdaság szereplőinek.

Fotó: Pexels