Népszerűek a jelzáloglevelek. Mi a valós ok?

Népszerűek a jelzáloglevelek. Mi a valós ok?

Körülbelül kétszázmilliárd forintnyi jelzáloglevelet kell venniük a harmadik negyedévben a hazai bankoknak ahhoz, hogy megfeleljenek az MNB elvárásainak. Az aukciókon nagy a túljegyzés, a hozamok az állampapírokéhoz hasonlók.

Mindössze egy hónapjuk maradt a hazai bankoknak arra, hogy beszerezzenek annyi jelzáloglevelet, amennyivel elérik a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutatóra (JMM) vonatkozó új előírásait. Október 1-jétől ugyanis a jelenlegi 15 helyett már a jelzáloghitelek 20 százalékának a forrását kell jelzáloglevélből fedezni.

A hazai hitelintézeteknél az MNB szerint június végén 631,6 milliárd forintnyi jelzáloglevél volt, ez a 4210 milliárd forintnyi jelzáloghitel-állományhoz elegendő, ami azt jelenti, hogy a bankok jóformán kicentizték a kvótát.

A jegybank adatai szerint június végén 4247 milliárd forint volt a hazai jelzáloghitelek állománya.

Ez a volumen folyamatosan csökken, mivel hiába vesznek fel a háztartások egyre több lakáshitelt, a válság előtt felvett szabad felhasználású jelzáloghitelek állománya gyorsabban fogy.

Októbertől azonban a hitelintézetek június végi jelzáloglevél-állományából már csupán 3100-3200 milliárd forintnyi jelzáloghitelt lehet finanszírozni. Ahhoz, hogy a bankok megfeleljenek az MNB-s előírásoknak, körülbelül 200 milliárd forintnyi új hitelpapírt kell lejegyezniük.

A felkészülést már megkezdhették a hitelintézetek, ennek egyik jele, hogy a jelzálogbankok júliusban és augusztusban több sikeres jelzáloglevél-aukciót is tartottak. A legaktívabb a Takarék Jelzálogbank volt, amely három aukción több mint 25 milliárd forintnyi jelzáloglevelet adott el, a legtöbbet a tízéves futamidejű papírból, de az UniCredit Jelzálogbank is a piacra dobott 5,7 milliárd forintnyi 2027-ben lejáró hitelpapírt.

A kereslet nagy: minden aukción jókora túljegyzést tapasztaltak. A hitelintézetek nem szeretnének túl magas kamatot fizetni, de nem is kell, hiszen a jelzáloglevelek átlaghozama jellemzően a hasonló futamidejű állampapírokéhoz közel, sőt sokszor az alatt alakul.

A bankok persze nemcsak az aukciókon, hanem akár a tőzsdén is megvásárolhatják a szükséges hitelpapírokat.

A Budapesti Értéktőzsdén az idén több mint 58 milliárd forint értékű hazai devizában denominált, és 184 milliós összeget kitevő eurós jelzáloglevél cserélt gazdát.

A legnagyobb forgalmat a Takarék Jelzálogbank papírjaival bonyolították le. Jelzáloglevelet emellett az MNB-től is vásárolhatnak a hitelintézetek. A jegybank idén januárban indult jelzáloglevél-vásárlási programja során szorgosan gyűjtötte a hitelpapírokat. Június végén már csaknem 200 milliárd forintnyi jelzáloglevél volt a tulajdonában, holott korábban jellemzően csupán 10-15 milliárdnyit tartott.

A teljes cikk a Világgazdaság pénteki számában olvasható

Fotó: Kallus György

Biztosítók