Nem tesz jót a fagyhiány

Múlt szombaton az országot mediterrán ciklon érte el, amelyet újabb követett, jelentős mennyiségű csapadékot hozva. Összességében többnyire 20-50 milliméter eső esett, a legtöbb a Dunántúl középső vidékein, ahol megdőlt a napi csapadékrekord is. Délkeleten esett a legkevesebb, pedig ott lenne a legnagyobb szükség még a csapadékra – tették hozzá.

A magyarországi folyókon árhullámok vonulnak le, de ezek nagyobb problémát nem jelentenek – írták, kitérve arra is, hogy a talaj felszín közeli rétege országszerte vizes, sáros, Békés megye és Szeged környékének kivételével túltelített. A Dunántúlon és az Északi-középhegység térségében már belvízfoltok is kialakultak.

A légörvények az eső mellett viharos, károkozó szelet is hoztak, főleg a Dunántúlra.

A talajban sehol sincs fagy. A növényi kultúrák szempontjából ez a túlságosan enyhe idő nem ideális, megzavarhatja az érzékenyebb fajták „nyugalmi állapotát”. Ráadásul a kórokozók, kártevők ritkulásához is hiányzik a tartós hideg, a szántókról a hó.

Az ország jelentős részén nagyjából kiegyenlítődtek a csapadékviszonyok az év végére: azaz a csapadékösszeg az ideális körül, sokfelé kissé a fölött jár, a talaj pedig feltöltődött nedvességgel. Már csak a Tiszántúl, főleg annak déli fele van lemaradásban, de ez most problémát nem jelent, tavaszig van idő a nedvesség pótlódására – olvasható a közleményben.

A következő napokban fokozatos lehűlésre lehet számítani, majd a jövő hét elején már ismét emelkedik a hőmérséklet. Vasárnapig főleg keleten fordulhat elő zápor, hózápor, de a csapadék mennyisége összességében várhatóan 5 milliméter alatt alakul. Összefüggő, megmaradó hóréteg kialakulása nem valószínű.

A leghidegebb reggel hétfőre ígérkezik, akkor akár mínusz 10 fokos fagyok is kialakulhatnak. Hétfőn napközben már egyre enyhébb és nagyrészt száraz léghullámok érkeznek, akkortól ismét erősödik a nappali felmelegedés, de az éjszakák többnyire fagyosak maradnak – írta elemzésében a meteorológiai szolgálat.