Nem kötelező, mégis visszaveszik a boltok a nem kívánt termékeket

A vizsgált üzletláncok a hibátlan, de nem kívánt termékek cseréjére vagy levásárlására igen eltérő határidőt szabnak meg. A leggyakoribb a 30 nap (41 százalékban), de 3 naptól 2 évig minden verzió előfordul. A leghosszabb határidőket a Möbelix (90 nap), a Régió (183 nap), az IKEA (365 nap), a Deichmann és a J. Press (730-730 nap) biztosítja, a JYSK pedig bizonyos feltételekkel korlátlan ideig nyitva hagyja ezt a lehetőséget.

A hűségkártyák tovább bonyolítják az összképet, mivel azok birtokában a csere vagy levásárlásra kétszer vagy akár tízszer annyi idő is a rendelkezésére állhat. Újdonságnak számít, hogy karácsony alkalmából az üzletek 41 százaléka ajánl fel valamilyen időszakos könnyítést a hibátlan termékek visszavételére. Sokan az eleve rövidebb visszavételi határidejüket kitolják január első-második hetéig, másutt ezt a lehetőséget az üzletvezető jogkörévé teszik. A KIK-ben ilyenkor az átsatírozott vételár a visszavétel szempontjából nem jelent problémát, míg a HUMANIC a szokásos 30 helyett 50 napig veszi vissza a használatlan cipőket, amennyiben a blokkra a vásárló ráírja az AJÁNDÉK szót.

Ha csere vagy levásárlás lehetősége nem szimpatikus, a vásárlók a vizsgált üzletláncok 71 százalékában élhetnek a pénzvisszatérítés lehetőségével is. Ez az arány határozott növekedést jelent a tavaly mért 60 százalékhoz képest.

A pénzvisszafizetési lehetőség szektoronként jelentősen eltér: míg a vizsgált hiper- és szupermarketek, a ruházati, a műszaki, a sport-, a és játékboltok mindegyike biztosít erre lehetőséget, addig a könyv- és alsóneműboltok (a J.Press kivételével) teljes körben elzárkóznak tőle, és ugyanígy tesz a drogériák, a bútor és barkácsboltok, illetve a cipőboltok egy része is.

Mind a cserére és levásárlásra, mind a pénzvisszafizetésre vonatkozóan számos általános és egyedi szabályt is felállítanak az üzletek. Általános szabálynak számít a nyugta megléte, illetve a csomagolás épsége, vagy legalább a termék újszerű állapota. Több üzletláncnál (pl. Player’s Room, Játéksziget) a készpénzvisszafizetés igényét kifejezetten csak a vásárlás helyén fogadják el a vásárlótól, és számos helyen (pl. Aldi, Euronics, Lidl) az üzletvezető hatáskörébe utalják annak engedélyezését.

A hagyományos üzletekkel szemben a katalógus- és webáruházakra, házaló kereskedőkre és árubemutatókra egyértelmű, egységes szabályok vonatkoznak: esetükben a vásárlóknak törvény szerint 14 napon belül bármilyen indokkal joguk van elállni a vásárlástól, és ebben az esetben a vételárat is vissza kell kapniuk.

Tovább nehezíti a vásárlók eligazodását, hogy a felmérés tapasztalatai szerint sok üzletben nehéz a szükséges információhoz hozzájutni. Könnyen elérhető írásbeli hirdetményt csak kevés helyen alkalmaznak, inkább csak telefonon vagy személyes érdeklődés során kaphatunk tájékoztatást, és a felmérés során az is előfordult, hogy ugyanazon bolt munkatársai eltérően nyilatkoztak a visszavásárlás feltételeiről.

„Fenti tapasztalatok fényében a vásárlóknak azt javasoljuk, hogy amennyiben felmerül, hogy az adott terméket esetleg vissza fogják vinni az üzletbe, mindenképpen előre tájékozódjanak annak feltételeiről. A legjobb az, ha írott formában keresnek tájékoztatást, amit meg is őriznek, akár letöltés vagy fotó formájában – javasolja Siklósi Máté, a CP Contact ügyvezető partnere. – Emellett a nyugtára ilyen esetekben mindig szükség lesz, ezért azt mindig célszerű megőrizni.”

„Az üzletek figyelmét ugyanakkor arra hívjuk fel, hogy az önkéntesen meghirdetett feltételektől kizárólag pozitív irányban lehet eltérni. Ha egy üzlet például 60 napos visszavételi lehetőségről tájékoztatott, de ezt például az ötvenedik napon mégsem teljesíti, akkor komoly fogyasztóvédelmi szankcióval kell számolnia.” – tette hozzá Siklósi Máté.

Fotó: Pexels