Nehezebb lesz rendszámhoz jutni Magyarországon

Európában valami nagyon félrecsúszott az új autókkal. A fogyasztók háborogtak, mert autóik valós fogyasztása lényegesen meghaladta a gyártó által ígértet és az is egyértelművé vált 2015 őszétől a Volkswagen-botránnyal, hogy a dízelmotoros személyautók tényleges környezetkárosítása jóval magasabb, mint a laborbéli mérési ciklusban, amely alapján rendszámot kaphatnak az EU-országokban.

Erre a helyzetre az Európai Unió határozott választ adott és lecserélte a fogyasztásmérési szabványt, a forgalomba helyezés feltételévé tette továbbá az autók valós közúti emissziójának mérését, tehát nem elég a továbbra is elvégzett laborbéli emissziós vizsgálaton belül maradni a határértékeken. 2018. szeptember elsejével kéz a kézben jön az RDE közúti emissziós mérés, kötelező lesz a WLTP-szerint megadni a fogyasztási valamint a szén-dioxid-emissziós adatokat és az Euro 6d Temp lépcsővel elsősorban a dízelautók valós emisszióját kell leszorítania az érintett autógyártóknak. Cikkünkben igyekszünk segíteni kiigazodni a közelgő változások között.

MI EZ A WLTP ÉS AZ RDE?

A WLTP (Worldwide Harmonized Light Vehicles Test Procedure) egy új fogyasztásmérési módszer, de nem új károsanyag-kibocsátási szabvány! Nevével ellentétben nem globálisan érvényes metódus, mert például az Egyesült Államok elutasította az ottani Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) normájánál enyhébb, tehát kisebb fogyasztás értékeket ígérő szabványt. A WLTP Európában lép először hatályba, kicsit módosított formában Japánban és Dél-Koreában is megszabja majd a fogyasztás- és az emissziómérést, de nem világszabvány. Emiatt az autógyártóknak továbbra is óriási feladat marad az eltérő kínai, közel-keleti, amerikai és európai előírások szerint külön-külön bevizsgáltatni az autókat a forgalomba helyezési engedélyekhez. A különböző autók fogyasztási értékeinek összehasonlíthatósága kedvéért a WLTP is laborbéli mérés, akárcsak az 1992-től érvényes NEDC (New European Driving Cycle), csak a szimulált forgalom áll közelebb a valóságoshoz. Az eddigi lakott területen belüli és kívüli szakaszt a városi, elővárosi, országúti és autópályás fázis váltja fel és a városi utak aránya is csökken, az eddigi két harmadról körülbelül 52 százalékra. Fontos eltérés, hogy a fix váltási határok helyett autónként eltérő pontokon cserélhetők a sebességfokozatok.