Négy százalék felett lehet a GDP-növekedés

Négy százalék felett lehet a GDP-növekedés

A munkaerőhiány és a nemzetközi környezet jelenthet fenyegetést a gazdasági növekedésre az év második felében.

A Világgazdaság elemzői konszenzusa szerint 4,2 százalékkal emelkedhetett a magyar gazdaság teljesítménye az idei második negyedévben a tavalyi azonos időszakhoz képest, a 2018-as éves bővülés szintén 4,2 százalék lehet a várakozások szerint.

A Központi Statisztikai Hivatal holnap teszi közzé a friss GDP-növekedési adatokat, ezért megkérdeztük az elemzőket, milyen folyamatok figyelhetők meg a magyar gazdaságban.

A második negyedévben jelentkező bázis- és naptárhatások miatt a nyers GDP-adat a gazdasági folyamatok által magyarázottnál várhatóan magasabb lesz – emelte ki Halász Ágnes, az UniCredit Bank vezető elemzője.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője ezt azzal egészítette ki, hogy míg az igazított adatok lassulást, addig a nyers számok valószínűleg gyorsabb növekedést mutatnak majd.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője lapunk kérdésére közölte, hogy

az idei második negyedévben a belső fogyasztás, az építőipar és a szolgáltató ágazatok adhatták a gazdaság húzóerejét.

Varga Zoltán, az Equilor elemzője úgy látja, hogy a belföldi keresletet az intenzív béremelkedés, a korábbi éveknél jóval nagyobb pénzügyi vagyon és a hitelezés támaszthatta alá. Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági kutatásvezetője a szolgáltató ágazatok bővülésével egészítette ki a sort.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője szerint az április–júniusi időszakban az ipar csak visszafogottan járulhatott hozzá a gazdasági növekedéshez.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője a gazdaság erősségeit a beruházásokkal egészítette ki, míg az exportot semlegesnek ítélte, s hozzátette, hogy a második negyedévben szinte minden téren szerényebb bővülést láthattunk.

Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője a következőre hívta fel a figyelmet:

mind a termelési, mind a felhasználási oldal második negyedévben látott havi adatai arra utalnak, hogy megkezdődhetett a GDP-növekedés lassulása.

Török Zoltán szerint pedig a nettó export és a mezőgazdaság negatívan hathatott a gazdasági növekedésre.

A hazai üzleti ciklus érett szakaszba ért, azaz elfogyott a gazdaság által könnyen felszívható munkaerő, s a gépi kapacitásokat sem lehet már jobban kihasználni, így hatékonyságnövelő beruházások nélkül a gazdasági növekedés lassulhat a következő években – hangsúlyozta Kuti Ákos, az MKB Bank vezető elemzője.

A teljes cikket a Világgazdaság hétfői számában olvashatja

Fotó: Móricz-Sabján Simon

Biztosítók