MTI tájékoztatás a koronavírusról: várható volt a mostani esemény

A cikkből csak részleteket közlünk.

Egyelőre emelkednek a számok

A járvány jelenlegi epicentruma Kínára korlátozódik, Kínán kívüli megbetegedéseket csupán behurcolt esetek, illetve kisebb, jól elszigetelt terjedési események formájában ismerünk. Az írás elkészültének idején (2020. január 31.) már 9776 esetről és 213 halálozásról tudunk, de sajnos a számok napról napra drasztikus módon emelkednek.

A SARS-hoz hasonló az új vírus

A vírus egy úgynevezett zoonózis (állatról emberre terjedő betegség) egyelőre ismeretlen természetes gazdával. Csak annyi biztos, hogy denevérekben van a jelenlegi járványos vírus genetikai „elődje”. Feltételezhetően a vírus jelenlegi formájában nemrég jöhetett létre és kerülhetett az emberi populációba.

A denevérekről 15 éve ismert, hogy úgynevezett SARS-szerű koronavírusokat hordoznak világszerte. A túlnépesedés, erdőirtások, városiasodás, klímaváltozás stb. nagymértékben emelik a „találkozások” számát olyan mikrobákkal, amelyek több százmillió éve már léteznek. Az elmúlt évtizedben hazánkban is folytatott denevérvirológiai kutatásoknak köszönhetően már jól ismert a denevér-koronavírusok földrajzi elterjedése, genetikai diverzitása és evolúciós mechanizmusaik, így ez a mostani esemény is várható volt.

Tünetek, megbetegedések, halálozás

A vírus az influenzához hasonló klinikai tüneteket produkál, amelyek szinte minden esetben lázzal kezdődnek, és jellemzően száraz köhögés jelentkezik. A betegség súlyosbodásakor nehézlégzés, légszomj, majd a legsúlyosabb esetekben tüdőgyulladás alakul ki. Ritkábban egyéb tünetek is társulhatnak, mint például izomfájdalom, fejfájás vagy torokfájás. Az első komolyabb összefoglaló klinikai tanulmány (Chen és mtsai, The Lancet, 2020. jan. 29.) szerint a fertőzöttek átlagéletkora 55 év körül van, míg a fertőződés valószínűsége fiatalabb szervezeteknél kisebb (10-15%). A tanulmány azonban kitér arra is, hogy a betegek felének egyéb krónikus betegsége is volt. Jelenleg a halálozási arányról nem lehet releváns tájékoztatást adni, hiszen a betegek jelentős része még kórházi ápolást igényel, sok esetben állapotuk kritikus, és a fertőzés kimenetele kétséges. Az eddigi adatokból úgy tűnik azonban, hogy a halálozási arány nem fogja meghaladni a 2002–2003-as SARS-járványét.

Már elindult a vakcinafejlesztés

Napokon belül ismertté és elérhetővé váltak a vírus genomjának adatai, így nagyon gyorsan elkészült az első diagnosztikai teszt, melyet világszerte elérhetővé tettek. Már megismertük a vírus receptorhasználatát, elindult a vakcinafejlesztés. Az elmúlt években számos akadémiai és gyógyszeripari kutatólaboratórium kezdte meg a munkát egy koronavírus-vakcina kifejlesztésére, tehát szerencsére azt mondhatjuk, hogy vannak próbálkozások, előkísérletek. Jó esetben a jelenlegi új vírust csak integrálni kell a meglévő kísérletekhez, de még így is több év lehet, mire a hatékony vakcina ténylegesen forgalomba is kerül.

Mit tehetünk a vírus ellen?

Mivel az influenzavírusokhoz hasonlóan egy cseppfertőzéssel terjedő betegséggel van dolgunk, a higiénés szabályok betartása elengedhetetlen. Gyakori kézmosás, zsebkendőbe (nem tenyérbe) tüsszentés, arcunk érintésének kerülése és (tényleges járványügyi helyzet esetén) akár szájmaszk viselése – mindezekkel jó eséllyel elkerülhetjük a fertőzést. Természetesen a legfontosabb az, hogy ha betegnek érezzük magunkat, azonnal jelentkezzünk orvosi ellátásra, főleg, ha a betegség kezdetét megelőző 14 napban a fertőzéssel érintett területeken jártunk, vagy érintkeztünk olyan (esetleg már beteg) személlyel, aki szintén ilyen területről érkezett.

Ha valóban tényleges, komoly járványügyi helyzet alakulna ki, mindenképpen kerülni kell a tömeget, minimalizálni a mozgást, utazást. A szabályok betartása, a szakszerű orvosi ellátás mihamarabbi megkezdése nemcsak a saját, de a közösségünk érdeke is. Egy tényleges, komoly járványügyi helyzetben minden esetben követni kell a járványügyi hatóságok utasításait, hiszen ők rendelkeznek átfogó ismeretekkel.

A következő években, évtizedekben a hasonló események gyakorisága várhatóan megnő, ám megfelelő nemzetközi tudományos és járványügyi felkészültséggel minimalizálható a járványok hatása.