MNB: nő a biztosítási piac, de lemaradtunk az öngondoskodásban

Szebelédi Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője az alábbiakat ismertte:
 

Hogy áll a piac?

• A gazdasági aktivitás növekedését nem igazán követte az öngondoskodási szerződésszám növekedése Magyarországon, a lefedettség sajnos valamelyest csökkent 2018-ban, az életbiztosítási tartalékok csak kis mértékben emelkedtek tavaly.
• Az MNB adatai szerint tavaly 1081 milliárd forint volt a magyar biztosítási díjbevétele. Az intézmények üzleti terveik szerint 3,3%-os növekedést vártak, ehhez képest 7,1%-kal nőtt tavaly a díjbevétel a magyar biztosítási piacon.
• A 68 milliárd forintos tényleges növekedés azonban nem elégséges az MNB által kívánatosnak tartott konvergenciapálya tartásához, és a nominális GDP növekedésétől elmarad a díjbevételek növekedése.
• Az MNB meggyőződése, hogy kevesebb intézménnyel is versenyképes lehet a biztosítási piac.
• Az etikus koncepció hatására a TKM-értékek az MNB által kívánatosnak tartott sávban vannak, bár enyhe emelkedés látható volt az átlagban (3,26%-ról 3,46%-ra emelkedett).
• A nem-élet ágban a kombinált hányad értéke tovább (78,6%-ra) csökkent, így távolodott az MNB célsávjától. A károk emelkedését túlkompenzálta a díjak emelkedése.
• Az MNB meglátása a casco-piacról az, hogy nagyon nehezen fejlődik: egyfelől szerény profitot hoz a biztosítók számára, másrészt stagnál a szerződésszám. Egyértelmű az elmaradásunk, mélyebb vizsgálatot igényel, hogy mi kellene a piac felfuttatásához.
• A szektorszintű költséghányad az MNB 20-30%-os célsávjában van, ágak szerint lebontva (élet 20%, nem-élet 30%) azonban még nem teljesül.
• A profitbilitás elérte a válság előtti szintet, ami lényegesen magasabb profitszint az MNB célsávjában meghatározottnál. Tartósan 10-15%-os ROE-t szeretne látni az MNB a szektorban, ehhez képest 2017 után 2018-ban is 24% volt, az adózás utáni eredmény megközelítette a 80 milliárd forintot.
• Mindössze egy biztosítónak nem felel meg a feltőkésítettsége a 150%-os, MNB által kívánatosnak tartott küszöbértéknek, a biztosítók fele viszont a 200%-ot is meghaladja.

Mit tesz az MNB?

• A lakáshiteleknél ismert Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel mintájára az MNB előirányozta, hogy a lakásbiztosításokra is hasonló állít össze a verseny erősítésére, a jó termékek ügyfél általi megtalálására és a lakásbiztosítási lefedettség növelésére.
• A Minősített Fogyasztóbarát Lakásbiztosítás sztenderdizált paraméterekkel rendelkező, egyszerűen összehasonlítható terméke lenne, az ügyintézési folyamatok egyszerűsítését és hatékonyságnövelését is elhoznák.
• A koncepció kidolgozása megkezdődött, zajlik az egyeztetés a piacról már a különböző paraméterek meghatározásáról is.
• Az MNB szerint szükséges a biztosítási és bankszektor közötti digitális kapcsolatrendszer fejlesztése, a formalizált nyomtatványok ellenére nem egységes a gyakorlat, ami már 15 éve megoldatlan probléma. Elkezdték egy fejlesztés szakmai előkészítését a MABISZ-szal, a Magyar Bankszövetséggel és az MNB-vel. A technológiáról végleges döntés még nincsen, de a blockchain alapú működés tűnik ehhez ideálisnak.
• Az MNB egy garanciarendszert szeretne látni a biztosítási és a pénztári piacon is, aminek kialakításához ideálisnak érzik a mostani időszakot. Szektorsemleges garancialimitet (30 millió forint ügyfelenként) javasolnak, az OBA-hoz és a BEVA-hoz hasonló lenne.
• A régióban az elsők között alkalmaz az MNB regulatory sandboxot, és kezdeti mentesítési lehetőségeket biztosít az innováció pénzügyi tesztkörnyezetben.

Címlapfotó: Pexels