Mit tesznek a biztosítók az éghajlatváltozás ellen?
Az idei évet is szélsőséges időjárási események jellemezték világszerte, súlyos károkat okozva emberek millióinak. A biztosítótársaságok is ki vannak téve az éghajlatváltozás hatásainak, nem csak a közvetlen kárkifizetések, de befektetéseik révén is. Számos társaság igyekszik meghozni a szükséges lépéseket a klímaváltozás következményeinek megfékezésére.
A biztosítók évtizedek óta vizsgálják a klímaváltozás hatásait, amely a hőmérséklet emelkedésén, a gyakoribb hőhullámok és aszályok nyomán igen jelentős károkat eredményeznek. A Swiss Re kutatása szerint 2017 volt az eddigi legdrágább év a biztosítók számára: 144 milliárd dollárnyi káruk keletkezett a természeti és az ember által okozott katasztrófák nyomán.
A biztosítási fedezet emelkedésével a jövőben a kárkifizetések is nőni fognak. Tavaly a katasztrófákból származó összes gazdasági kár nagysága világszerte 337 milliárd dollár volt, aminek kevesebb, mint a felére kötöttek biztosítást.
Az iparág emellett kevésbé közvetlen módon is ki van téve az éghajlatváltozásnak. Az Egyesült Államokban számos város és egy állam is pert indított az olajipar ellen a fosszilis tüzelőanyag-kibocsátás miatt. A helyi hatóságok szerint az éghajlatváltozás nyomán jelentősen emelkednek a költségeik, többek között a tengeri védelemre fordított kiadások, vagy az egyre nagyobb számú tűzoltók alkalmazása miatt. Véleményük szerint ezen költségek egy részét az olajiparnak kellene állnia. Ezek a perek várhatóan évekig elhúzódnak, de ha végül a beperelt 38 olajvállalat veszít, akkor nagyon valószínű, hogy a költségek egy részét a biztosítóikra hárítják majd, ami akár több száz milliárd dollárt is kitehet.
Nem véletlen, hogy egyes biztosítók igyekeznek lépéseket tenni azon vállalatokkal szemben, amelyek leginkább felelőssé tehetők az éghajlatváltozásért. A legnyilvánvalóbb lépés az ilyen vállalatokban lévő befektetések megszűntetése, vagyis az eladás. A biztosítótársaságok igen jelentős befektetési portfolióval rendelkeznek, melynek kezelésében egyre nagyobb szerep jut a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (Environmental, Social and Governance – ESG) szempontoknak.
A Swiss Re tavaly például a teljes portfolióját átvizsgálta ESG kritériumok mentén, ami az éghajlatváltozást okozó vállalatok papírjainak jelentős csökkenését eredményezte.
A zöld energiába, például szélerőművekbe, napenergia-gazdaságokba, hidro-projektekbe történő befektetések is egyre emelkedő tendenciát mutatnak a biztosítók körében. 2017 végén az Allianz 5,6 milliárd eurót fektetett megújuló energiaforrásokba, míg az Axa 2020-ig 3 milliárd euróról 12 milliárd euróra növelte a zöld beruházásokra vonatkozó célkitűzését.
Hasonló megfontolások kezdenek megjelenni a biztosítók körében akkor is, mikor eldöntik, hogy milyen ügyfeleket kívánnak biztosítani. Számos társaság ma már elzárkózik például a szénipari vállalatok biztosításától.
A német Allianz idén májusban azt nyilatkozta, hogy megszűnteti a szénbányák és a széntüzelésű erőművek biztosítását, 2040-ig pedig miden szénnel kapcsolatos kockázatát meg kívánja szűntetni.
Az elmúlt években több szervezet, így a Greenpeace és az Unfriend Coal is felszólította a világ legnagyobb biztosítóit, hogy lépjenek fel a klímaváltozás ellen, szerintük ugyanis igen komoly nyomást tudnak ezek a cégek gyakorolni a fosszilis üzemanyag iparágra. Eddig kizárólag európai biztosítók és viszontbiztosítók döntöttek úgy, hogy felfüggesztik a szénhez kapcsolódó projektek kockázatainak fedezését – többek között a Munich Re, a Swiss Re, a Zurich, a Scor, az Axa és az Allianz.
Fotó: Pexels
Biztosítók
