Minden eddiginél több fizetési kártya van forgalomban

A hazai pénzforgalmi szolgáltatók által vezetett fizetési számlák száma 2018. harmadik negyedévében meghaladta a 10,6 millió darabot, ami mintegy 71 ezer darabos növekményt jelentett az előző negyedévhez képest. Az elsődlegesen fizetési célra használt fogyasztói számlák száma 43 ezerrel emelkedett a második negyedévi értékhez viszonyítva, így összesen már a 6,7 milliós darabszámot közelítik. A hazai kibocsátású fizetési kártyák száma tovább nőtt 95 ezer darabbal a második negyedévhez képest, így az időszak végén minden eddiginél több, 9,2 millió darab volt forgalomban. Ezen belül a betéti kártyák 85 százalékos részaránya változatlan a korábbi időszakokhoz képest, az érintőkártyák aránya pedig 78 százalékra emelkedett, ami darabszámban a korábbi időszakokhoz hasonlóan 200 ezer körüli növekményt jelentett az előző időszakhoz képest. A fizikai elfogadóhelyek száma több mint 1100-zal bővült a második negyedévhez képest és meghaladta a 118 ezret, míg az ezeken az elfogadóhelyeken üzemelő POS terminálok száma 145 ezer darab volt a harmadik negyedévben. Az érintéses kártyaelfogadásra alkalmas terminálok arányában ez azonban nem jelentett változást, továbbra is a készülékek mintegy 86 százaléka alkalmas az új technológiával történő fizetésre. 

A harmadik negyedévben is folytatódott a hazai fizetési kártyás vásárlási forgalom dinamikus bővülése. A hazai kibocsátású kártyákkal belföldön 1396 milliárd forint összértékben lebonyolított közel 199 millió darab vásárlási tranzakció értékben és darabszámban egyaránt 23 százalékos emelkedést jelentett az előző év harmadik negyedévéhez képest. Összhangban a korábbi időszakokkal, az érintéses fizetések térnyerése is egyre hangsúlyosabb, az ilyen módon végrehajtott kártyás vásárlási forgalom az összes vásárlási tranzakció 81 százalékát tette ki, a fizetési műveletek értékét tekintve pedig az összforgalom 70 százalékát bonyolították ilyen módon. A hagyományos tranzakciók átlagértéke közel kétszerese az érintéses fizetéseknek (11, ill. 6 ezer forint), azaz a kisebb értékű kártyás tranzakciók esetében nagyobb arányban fordul elő az új technológia használata.

Folytatódott az internetes vásárlási forgalom jelentős bővülése is, darabszámban 34, értékben pedig 31 százalékos volt az emelkedés ezen a téren, azonban a teljes kártyás vásárlási forgalomnak csak kis része bonyolódik ilyen módon. A kártyás készpénzfelvételek darabszáma (27 millió darab) nem változott az előző év harmadik negyedévéhez képest, a felvett pénz összértékét (1994 milliárd forint) tekintve azonban az emelkedés 7 százalék volt. A 60 millió darab egyedi forintátutalás összértéke 162 ezer milliárd forint volt a negyedév folyamán, ami 5, ill. 4 százalékos emelkedést jelentett az előző év azonos időszakához viszonyítva. Szintén bővült 2017 harmadik negyedévéhez képest az elsősorban közüzemi és egyéb rendszeres számlák fizetésére használt csoportos beszedések forgalma, darabszámot (19 millió darab) tekintve 3, értékben (220 milliárd forint) pedig 9 százalékkal. 

2018 második negyedévében a kibocsátói oldalon elkövetett fizetési kártyás visszaélések száma (15 ezer darab) és az okozott kár értéke (387 millió forint) egyaránt 50 százalékos emelkedést mutatott az előző év azonos időszakához képest. Továbbra is jellemző, hogy a visszaélések elsősorban a kártya fizikai jelenlétét nem igénylő, főként internetes vásárlási tranzakciókat érintik, mind darabszámban, mind értékben a visszaélések több mint 83 százaléka köthető ehhez a forgalomhoz. A fogyasztóknak kedvező jogszabályi háttér miatt a pénzforgalmi szolgáltatók által a kibocsátói oldalon a negyedév során leírt teljes kár (közel 371 millió forint) mindössze 8 százalékát kellett a kártyabirtokosoknak viselniük. Az elfogadói oldalon a visszaélések száma (2157 darab) és az okozott kár értéke (80 millió forint) 83, ill. 59 százalékos növekedést jelentett a tranzakciószámot és az értéket tekintve az előző év azonos időszakához képest, azonban a visszaélések teljes forgalomhoz viszonyított aránya továbbra is elhanyagolható mértékű. 

2018 harmadik negyedévében a pénzügyi intézményeknek közel 136 milliárd forint bevétele származott pénzforgalmi szolgáltatások nyújtásából, ami 7 százalékos emelkedést jelentett az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb bevételeket az átutalási és a számlavezetési szolgáltatások nyújtásából érték el a pénzforgalmi szolgáltatók, ami az összes bevétel negyedét, ill. 19 százalékát jelentette. A pénzforgalmi szolgáltatók fizetési kártya elfogadásból származó bevételei (10 milliárd forint) 4 százalékkal csökkentek 2017 harmadik negyedévéhez képest, ami a kereskedői kártyaelfogadás egyre csökkenő költségeit jelzi. 

2018 második negyedévéhez képest a VIBER forgalom érdemben alig változott. Az előző év azonos időszakához mérten azonban mind érték, mind tételszám tekintetében jelentős (17 illetve 8 százalékos) bővülés tapasztalható. A forgalombővülés elsősorban a nagyobb (10 milliárd forint feletti) tételértékű tranzakciókat érintette. Az értékbeni növekedés főként a bankközi ügyletek, az értékpapír-ügyletek, a BKR forgalom emelkedésének, illetve egyéb jegybanki ügyletek növekedésének tulajdonítható, a tételszámok növekedése a bankközi- és ügyféltételek növekedésének köszönhető. Az átlagos tranzakcióméret 1 év leforgása alatt közel 70 millió forinttal emelkedett. A vizsgált időszakban összességében 425 ezer darab tétel teljesült a VIBER-ben, közel 369 ezer milliárd forint értékben. 

A BKR forgalom előző években jellemző emelkedő trendje folytatódott, az előző év azonos időszakához mérten a kisértékű fizetési rendszer forgalmának bővülése alapján az elszámolási forgalom értéke 14 százalékkal, tételszáma 4 százalékkal nőtt, főképp az egyedi átutalási megbízás forgalmának növekedésének köszönhetően. 2018 harmadik negyedévében a BKR elszámolási forgalma érdemben nem változott az előző negyedévhez képest. Így összességében 2018 harmadik negyedévében mintegy 77 millió darab tranzakció került elszámolásra, 28 ezer milliárd forint értékben. A BKR napközbeni elszámolásban a napon belüli ciklusok közötti tranzakció átgörgetések száma és értéke rendszerszinten továbbra is elhanyagolható, az előző negyedévhez képest jelentősen csökkent és mindössze 4 rendszertagot érintett. 

A KELER KSZF által garantált azonnali tőkepiaci forgalom 52 százalékkal nőtt 2018 harmadik negyedévében a második negyedévhez képest, míg a származékos forgalom tekintetében közel 41 százalékos növekedés észlelhető. Az előző évhez képest az azonnali tőkepiaci forgalom közel duplájára, míg a származékos forgalom éves összevetésben 64 százalékkal nőtt. A nyitott kötésállomány 2018 szeptemberi szintje közel 75 százalékkal nőtt a származékos piacon 2018 júniusához viszonyítva, a 2017 szeptemberi szinthez képest pedig mintegy kétszeres növekedés tapasztalható.

Fotó: Pexels