Mi lesz most az egészségbiztosításokkal? - Szakértői nézőpont

Van-e növekedési tartalék a magánegészségügyi piacon? Kincses Gyula egészségpolitikus és Oláh Attila (Groupama) szerint a szolgáltatások zsebből fizetésének az intézményesítésében volna hová előrelépni, Bartók János (Duna Medical) emellett a magánegészségügyi szolgáltatók piacán is nagy tartalékokat lát. Oláh Attila nem számít nagy megtorpanásra az egészségbiztosítási piacon a munkáltatói adókedvezmény megszüntetése miatt, viszonylag kevés vállalat mondott fel ilyen biztosításokat eddig. Karai Gábor (Advance Medical) szerint az egészségügyre költött összegek nem fognak csökkenni Magyarországon, a vállalatok által fizetett pedig (ha így marad a szabályozás) nem fog nőni, így vagy a zsebből fizetett, vagy az intézményesített lakossági forrásoknak kell nőniük. Felhívta a figyelmet, hogy a Magyar Nemzeti Bank Versenyképességi Programjában előremutató javaslatok vannak: állami támogatással, munkáltatói és egyéni hozzájárulással, az egészségbiztosítók és - pénztárak bevonásával látják fejleszthetőnek a piacot.

Egészségbiztosítás vagy egészségpénztár? Oláh Attila szerint ahogy régen, most is a kiegészítő egészségbiztosítás intézményében hisznek a magyar biztosítók mint üzleti lehetőségben, a magánszemélyeknek az egészségügyi kiadások finanszírozásának megosztása, kombinációja lehet ideális, csakúgy, mint a befektetések esetében. Kincses Gyula szerint ma tulajdonképpen nincsenek Magyarországon kiegészítő biztosítások - ezzel szemben duplikációkat lát. Hogy legyenek kiegészítő biztosítások, ahhoz szükség lenne az igénybevételi szabályok, ellátási csomagok korrekt kialakítására, a köz- és magánellátás betegérdek szerinti meghatározására. Többen úgy vélték, hogy az egészségpénztárak a kisebb összegű és tervezett ellátások (és pl. gyógyszer) finanszírozására, az egészségbiztosítások a bizonytalanul előforduló, nagyobb összegű szolgáltatások árának fedezésére alkalmasak elsősorban.

Hogy hat az egészségbiztosítási díjbevételre a munkáltatói adókedvezmény év eleji megszüntetése? Oláh Attila szerint csak a növekedés üteme eshet vissza, bizakodásra ad okot a vállalati hr-esek hozzáállása. Bartók János átrendeződést lát (a self-insured jelenség is felértékelődhet), szerinte a legfontosabb annak alapos megismerése, hogy az ügyfelek mi alapján választanak szolgáltatót. Karai Gábor szerint a szolgáltatók felismerték, hogy mennyire fontos a minősítési rendszer, ezért saját maguk hoztak ilyet létre. Szerinte lesz átmeneti visszaesés a magán-egészségügyi biztosítások piacán, de megérkezhet a "deus ex machina", vagyis közbeszólhat egy pozitív jogszabályi változással az állam.

Hogy fest a piac és hogyan fejlődhet tovább? Tavaly mintegy 16,9 milliárd forint volt a magyar egészségbiztosítási piac díjbevétele (önálló egészségbiztosítások), a növekedés 11% volt. A növekedésben lassulást hozhat a vállalati adókedvezmények idén év eleji megszüntetése. A szerződések száma 2017 végén 57,3 ezer volt, jó részüket vállalatok kötik, a csoportos biztosítások aránya 90% fölötti, az alkalmazottak lojalitásának a növelése (és nem az alkalmazottak megszerzése) a fő motiváció. A magyar egészségügy finanszírozási struktúrájának közel kétharmadát teszi ki az állami finanszírozás, és mintegy egyharmada out-of-pocket. A nemzetközi korreláció azt mutatja, hogy minél többet költ zsebből a társadalom az egészségügyre, annál kevésbé mondható jónak az egészségügyi állapota. A magyar háztartások körében 12% azok aránya (2014-es adatok szerint), amelyek számára túl nagy terhet jelentenek az egészégügyi kiadások. Az egészségi és finanszírozási helyzet javításában jelentős szerepük lehet a biztosítótársaságoknak, egyik fő fókuszuk lehetne például a szűrőprogramok felfuttatása, a rákszűrés penetrációja például nagy alacsony Magyarországon. Az out-of-pocket költések institucionalizálása lehet a következő évek nagy feladata - mondta el Újlaki Ákos, a Boston Consulting Group egészségügyi szakértője. 

Fotó: Pexels