Mi lesz 2020 után? - Csak a belvárosban lesznek új lakások?

Földi Tibor, a Cordia Magyarország Zrt. vezérigazgatója szerint egyelőre nehéz lenne megmondani, hogy mi lesz 2020 után. Ha a legrosszabbra készülünk, 27%-os lesz az áfa, vagyis két évig nem nagyon lesznek új lakások. A nominálbérek azonban drasztikusan emelkedni kezdtek, a munkaerőhiány pedig egyre nagyobb lesz, így a piac egy átmeneti időszak után ismét elindulhat. A 22 százalékos áfakulcs emelkedésből fakadó árnövekedés miatt kb. 2 évig az értékesítés is nehézkes lesz, kivéve azokban a lokációkban, ahol nincs más választása a vevőknek. Ezek a frekventált területek, ahol használt lakások ára is növekszik, illetve nincs kínálat.

A szakember azonban arról is beszélt, hogy egyelőre várnak valami további kormányzati intézkedésre. A CSOK korábban népesség politikai, az áfa pedig gazdasági okokból került bevezetésre. Ha az építőipar marad fókuszban, az EU-s projektek kifutása és a lakás beruházások eltűnése nagy pofon lenne az építőiparnak. Éppen ezért úgy gondolják, hogy kell valami megoldás, ami ráadásul a GDP mellett, az országos energiafelhasználásra is pozitív hatással van. A szakember véleménye szerint ez utóbbi miatt is támogatni kellene az új lakások építését, ami számos más országban meg is jelenik. Összességében a 2020 utána időszaki terveikről azt mondta, hogy óvatosan fognak indítani projektet, de ezek speciális, belvárosi beruházások lesznek. 

Nagy Gergely, az OTP Csoport Budapesti Régió ügyvezető igazgatója szerint 2020. január egytől nem fog 22 százalékkal megugrani az új lakások ára, a fizetendő összeg fokozatosan növekszik, a piac már megkezdte a beárazást. A szakember szintén beszélt arról, hogy ha kevesebb lakás épül sem lesz olcsóbb a munkaerő, a lakásépítések ugyanis csak egy kisebb szeletét jelentik az építőiparnak, vagyis a költségoldalon nem tudnak majd a fejlesztők spórolni. A jövőt illetően nagy kérdés, hogy miként alakul a banki biztos befektetések piaca. Ha hasonló szintek lesznek a kamatok, és a lakásokon még mindig lehet 4-6 százalékot realizálni, akkor marad kereslet a lakások iránt. Szűkebb lehet ugyan tehát a piac, de a kereslet meglesz rá.

Lesznek bérlakások a hazai piacon?
Banai Ádám, Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Rendszer Elemzése Igazgatóságának igazgatója beszélt arról, hogy jelenleg nagyon keveset lehet tudni a hazai bérlakáspiacról, de tervben van a bérlakáspiac jobb monitorozása. A kevés információ oka, hogy a jelenlegi bérlakáspiac egy része a szürke zónába esik, ami nem csak az adózás elkerülése miatt van így, hanem a szabályozói oldal is okozója. A szakember elmondta, hogy az utóbbi 10 évben 4 százalékkal csökkent a saját lakásban lakók aránya, és a lakásárak növekedésével egyre kevesebbek tudnak majd otthont vásárolni. Véleménye szerint, fontos lenne végiggondolni, hogy mi lenne az optimális tulajdonosi szerkezet hazánkban, a saját lakás ugyanis például csökkenti a mobilitást.

Doron Dymschiz, a Duna House Holding Nyrt. társ- vezérigazgatója, szintén egyetértett azzal, hogy nagyon magas a saját lakások aránya hazánkban. A szakember hozzátett, hogy Magyarország nagyon olcsó, ami segít magasan tartani a tulajdonlási arányt. Ráadásul hazánkban hiányoznak a bérlakás-fejlesztések, de ennek a korszaka is eljöhet a jövőben. A hazai bérlakáspiac vásárlói a külföldi intézményi befektetők lehetnek majd. 

Földi Tibor, szerint ugyanakkor, amíg nincsenek intézményi befektetők a hazai piacon, addig a fejlesztések nem indulhatnak el. Amíg nincsen olyan exit lehetőség, mint az irodaházaknál, addig nem lesznek ilyen beruházások. Mint elmondta, közvetve azonban ők is építenek bérházat, a lakásaik esetében nyújtott bérbeadási szolgáltatás segítségével.

Kiss Ákos, a Property Market lakóingatlan értékesítési igazgatója, az előzőekkel egyetértve hozzátette, hogy szabályozatlan környezetben a bérlakások építése nem jellemző, de a jövő akár lehet az ilyen fejlesztéseké, az USA-ban például az intézményi befektetők teljes állományának jelentős részét teszik ki az ilyen ingatlanok. A bérlakás építés gondolatával az elmúlt 1,5-2 évben már foglalkoztak, a BudaPart környezete ezt determinálja is.

Nagy Gergely, szerint is a befektetői hiány lehet a gátja a bérlakás-fejlesztéseknek, a bank részéről a legfontosabb, hogy az ilyen projekteknek egyelőre nincsen kialakult piaca, nincsenek nagy szereplők, és így nincsen banki szempontból kiszámítható jövő. Mint hozzátette, nem ez most a fő irány a lakáspiacon.

Fotó: Pexels