Megkezdődött: drágább hitelekbe menekül a magyar lakosság

Idén júliusban 83 milliárd forintnyi lakáshitelt vett fel a magyar lakosság, ami 44%-os növekedést jelent egy év alatt. Az év első hét hónapjában 37%-kal több lakáshitelt vettünk fel, mint az előző év azonos időszakában. 

A lakossági hitelpiac másik sztárterméke a személyi kölcsön, amelyből júliusban 43 milliárd forintot vettünk fel, ez pedig 54%-kal magasabb az egy évvel korábbinál. Az év első hét hónapjában 55% a növekedés. 

A személyi kölcsönök már meghaladták, a lakáshitelek pedig erősen közelítik a 2008-as csúcsot. Az év első hét hónapjában a lakáshitelek új kihelyezése már csak 2%-kal, a teljes lakossági hitelkihelyezés pedig kevesebb mint 30%-kal maradt el a tíz évvel korábbitól. Utóbbi különbséget jórészt a szabad felhasználású jelzáloghitelek mostani relatív hiánya okozza. 

Az elmúlt évben 1479 milliárd forintnyi lakossági hitelt helyeztek ki a bankok, ebből a lakáshitelek már 781 milliárd forintnál, a fogyasztási hitelek pedig 574 milliárd forintnál tartanak (a maradék 124 milliárd főleg önálló vállalkozók által felvett egyéb kategória). 

Az új kihelyezések kirobbanó növekedése ellenére a lakosság teljes banki hitelállománya mindössze 2,6%-ot emelkedett egy év alatt. Ennek fő oka, hogy a szabad felhasználású jelzáloghitelek 16%-kal estek vissza, így állományuk immár csak a harmada a lakáshitelekének. Utóbbiak viszont most már látható mértékben, évi 8%-kal bővültek. 

Most már egyértelműen pozitív a háztartási nettó hiteltranzakciók volumene is. Júliusban már 56 milliárd forinttal vettünk fel több hitelt, mint amennyit törlesztettünk. 

A hitelfelvételre egyelőre nincs hatással, de már látszódik a lakossági hitelek, azon belül is a lakáshitelek kamatszintjének az emelkedése. Ez a THM-re is hatással volt: míg decemberben még 4,3%, most már 4,7% a lakáshitelek átlagos THM-e. A személyi kölcsönöknél ez 14,3%, ami alacsonyabb a tavaly év végi 14,6%-nál. 

Az MNB mai közleménye összetételhatással magyarázza a lakáshitelek kamatszintjének az emelkedését. Ez nyilvánvalóan a legfontosabb ok: egyre többen választják a hosszabb kamatperiódusú, ezért biztonságosabb hiteleket. A legfeljebb 1 éves kamatperiódusú hitelek aránya mindössze 13% volt a júliusban aláírt hitelszerződések esetében. 

Hogy nem egyszerűen erről a típusú összetételhatásról lehet szó, azt az mutatja, hogy mind a legfeljebb 1 éves, mind pedig az 1-5 éves kamatperiódusú hiteleknél drágulás látható az utóbbi hónapokban, április és július között. A hosszabb kamatperiódusú hitelek esetében ez még csak július hónapban látható. A kamatemelkedés mögött állhat egy másik hatás is: egyre többen vesznek fel hitelt a rosszabb hitelképességű, magasabb kamat mellett hitelezhető banki ügyfelek közül is. Ugyanakkor több bank hitelajánlatában a kamatok is emelkedtek, ennek hatását már a júliusi adatokban látni véljük. 

A betéti adatok ezúttal is kevésbé izgalmasak: egyértelmű kamatemelkedésre utaló jelet nem látunk, az éven belül lekötött forintbetétek kamata például mélypontja közelében, 0,19%-on állt júliusban. 

A rekordalacsony betéti kamatszint ellenére a háztartások betétállománya egy év alatt 11,6%-ot emelkedett. A látra szóló lakossági betétek esetében 19,5%-os volt a bővülés, így ma már a betétek több mint kétharmada nincs lekötve. 

A vállalatok betétállománya immár megszokott módon továbbra is megállás nélkül, még nagyobb ütemben emelkedik. Egy év alatt 23%-kal 8109 milliárd forintra nőtt a vállalatok betétállománya. A vállalati hitelállomány is rég látott mértékben, több mint 15%-kal emelkedett 12 hónap leforgása alatt. 

A magyar vállalatok több mint 800 milliárd forinttal több hitelt vettek fel az elmúlt egy évben, mint amennyit törlesztettek. Ilyenre sem volt példa 2007-2008 óta.