Megéri még nyugdíjra gyűjteni? Teljesen átírja a rendszert az új adócsomag

Június végén benyújtották, novemberben pedig elfogadta az Országgyűlés a kormány legfrissebb adócsomagját, amely egyebek mellett jövőre gyökeresen átírja a cafeteria eddigi rendszerét és benne az önkéntes pénztári befizetésekre vonatkozó szabályokat.
 

Milyen változásokra számíthata munkaadó és a munkavállaló jövőre?

Munkáltató 

• Idén az önkéntes nyugdíjpénztári munkáltatói tagdíjátvállalást összeghatár nélkül lehetett adni, amelynek adóterhe bruttó 40,71%, és csak a munkaadót terheli. Az új adócsomag elfogadásával a munkáltatói hozzájárulás is bérként adózik, ennek adóterhe a munkaadó részéről 21%. A munkáltató adóterhe tehát csökken, de az összesített adóteher 40,71-ról 54,5%-ra nő a munkavállalót is terhelő adó miatt (lásd alább).
• Amennyiben a munkáltatói hozzájárulás mellett/helyett a munkaadó adományt is adna önkéntes pénztári befizetéskénét, azt idén adó- és járulékmentesen is megtehette, jövőre azonban a bérként való adózása miatt ezt az elemet is csak 21%-os adóteher megfizetése mellett teheti meg (lásd alább).

Munkavállaló 

• Önkéntes pénztári tagként az egyéni tagdíjfizetés mellett a munkáltató által fizetett tagdíjjal is növelhető a pénztári megtakarítás, ami a munkavállalónak idén még teljesen adó- és járulékmentes. Jövőre azonban, mivel ez a juttatási elem bérként adózik, a pénztártagnak is adófizetéssel jár, a bérhez hasonlóan bruttó 33,5%-os levonással. Újdonság azonban, hogy jövőre a munkáltatói hozzájárulás esetén, az adó- és járulékterhek levonását követően igénybe lehet venni a 20%-os adó-visszatérítést, ami eddig csak a tag saját befizetéseire vonatkozott.
• A munkaadótól kapott pénztári adomány esetén is változás jön jövőre. Eddig az adomány a munkáltatónak semmibe, a munkavállalónak viszont 28,98%-os adó- és járulékteherrel járt. Ez a teher jövőre 33,5%-ra nő, mivel az adomány is bérként fog adózni. Az, hogy jövőre a nettó összegre erre vonatkozóan is igénybe lehet venni a 20%-os adó-visszatérítést, nem újdonság, mivel adomány esetében ezt eddig is meg lehetett tenni.

Hogyan néz ki ez a gyakrolatban?

A változások követhetősége érdekében táblázatban is összefoglaltuk a jövőre életbe lépő, önkéntes pénztári befizetéseket érintő változásokat. Azt néztük meg, hogy 100 egységnyi pénz (juttatás) milyen adó, járulék, és egyéb levonásokkal jár a munkaadó és a munkavállaló részéről, amennyiben azt 1) bérként, vagy 2) munkáltatói hozzájárulásként vagy 3) adományként kapja meg az önkéntes pénztári tag (ez esetben megegyezik a munkavállalóval). 

• Nemcsak az állam, a pénztár is elvonhat bizonyos összeget. A pénztári levonás munkáltatói hozzájárulás és adomány esetén is előfordulhat, előbbi esetben 0-10% közötti levonás lehet a befizetéstől függően (a táblázatban egy közelítő, 5%-os értékkel kalkuláltunk, mivel 0%-os levonás nem nagyon jellemző a piacon). Adomány esetében a pénztári levonás maximum 3% lehet, de mivel ez esetben több olyan pénztár is van, amely nem alkalmaz levonást, ezért a számokat 0% és 3% levonással is megnéztük.
• A nettó jövedelem, illetve egyéni számlán jóváírt összeg azt mutatja, hogy hány egység marad a 100-ból a pénztártag zsebében az őt érintő levonásokat követően. A jövedelem hatékonysága sor pedig azt mutatja, hogy ez a nettó jövedelem hogyan aránylik a munkáltató érintő összes teherhez. Minél nagyobb tehát ez az összeg, annál hatékonyabb a munkáltató hozzájárulása a juttatásokhoz, tehát annál több pénz landol a munkavállaló zsebében.

A táblázat alapján a főbb megállapítások: 

• A pénzösszeg bérként való kifizetése bizonyult idén és jövőre is a legkevésbé hatékony fizetési formának: 100 egységből mindössze 66,5 egység pénz jut el a munkavállalóhoz, ezzel a jövedelem hatékonysága az 55%-ot sem éri el.
• A számok alapján azt lehet mondani, hogy az adomány, mint juttatási elem népszerűsége eshet leginkább jövőre a munkaadók körében, mivel elveszti korábbi adó- és járulékmentességét. Míg idén 100 egységnyi adományból a pénztártag zsebében 91-88 landol attól függően, hogy mennyi a pénztári levonás, addig jövőre a bérként való adózása miatt a nettó juttatás már csak 77,4-79,8 közé esik. Emiatt pedig az idei 91-88%-os hatékonysága is 63,9-65,9%-ra csökken a munkáltatói teherre vetítve.
• Még az adománynál is népszerűbb elem volt eddig a munkáltatói tagdíj-hozzájárulás, amiből idén hozzávetőlegesen 95 egység maradt a pénztártag zsebében a 100-ból. Ezzel a jövedelem hatékonysága 67,5%-ot tesz ki. Jövőre viszont, bár a munkáltatót érintő adó- és járulékteher csökken, a munkavállalóé nő, ami az egyéni számlán jóváírt nettó összeget is csökkenti 76 egységre. Még jó, hogy a nettó összeg után igényelni lehet a 20%-os adó-visszatérítést, ha ez nem lenne, akkor a jóváírt összeg csupán 63 egységet tenne ki, a jövedelem hatékonysága pedig 62,6%-ról 52%-ra csökkenne.
• Összességében azt lehet mondani, hogy az adomány esetén változtak a legkedvezőtlenebbül a szabályok a munkáltató oldaláról, de még mindig ennek lesz a legmagasabb hatékonysága és ezzel marad a legtöbb pénz a pénztártag zsebében. A bérhez képest pedig a munkáltatói hozzájárulás is kedvezőbb juttatási forma marad jövőre, ez esetben a munkáltatói terhek még csökkenek is.

Ugyan a munkáltatói hozzájárulások terhének egy része ezentúl hivatalosan a munkavállalókat terheli, a 20%-os adójóváírás kiterjesztése miatt több maradhat a zsebükben, mintha ugyanazt a pénzt bérként kapná meg a munkavállaló a munkáltatótól. Az ideihez hasonló jóváírásra azonban csak akkor számíthat a munkavállaló, ha a munkaadó alkalmazkodik a változásokhoz és emeli a bruttó juttatás mértékét a saját adóterhének csökkenésével párhuzamosan.

Hány önkéntes pénztári tagot érintenek a változások?

Az MNB legfrissebb, második negyedévre vonatkozó statisztikái szerint június végével 1,14 millió tagja volt az önkéntes nyugdíjpénztáraknak, ami az első negyedévhez képest több mint ezer fős létszámcsökkenést jelent. A második negyedévben közel tízezer új taggal bővült a szektor, de ez sem volt elég a kilépők és a nyugdíjba lépők számának ellensúlyozására. 

Az idei második negyedévben több mint 36 milliárd forintnyi tagdíjbevétel érkezett az önkéntes kasszákhoz, ebből több mint 20 milliárdot az egyéni tagok fizettek be, ami 56%-os hozzájárulási arányt jelent, ami jóval elmarad az előző negyedévi 86%-tól, ugyanakkor a második negyedév az adatok alapján mindig alacsonyabb egyéni hozzájárulási arányt mutat. Az MNB statisztikáiból kiderül az is, hogy idén eddig összesen több mint 10 milliárd forintot kaptak vissza a pénztártagok SZJA-visszatérítés keretében az államtól, már most többet, mint a tavalyi egész éves 9,7 milliárdos visszatérítés. 

Címlapfotó: Pexels