Már több ezer ember ültetett chipet a bőre alá. - Eljött a rettegett új világrend?

Hűha, chipelteti magát a lakosság

Nagy vihart kavart, hogy Svédországban már több mint háromezer ember döntött úgy, hogy mikrochipet ültet a bőre alá, mellyel lényegében a telefonokat mellőzve digitális szolgáltatások sokaságát érheti el. Ilyenek például: 

• érintéses fizetés,

• kulcsok és jelszók kiváltása,

• bérletek helyettesítése.

Ezek a chipek egyelőre NFC-s (Near Field Communication - "érintés nélküli") technológián alapulnak, így lényegében azokat az eszközöket tudják kiváltani, melyek ezt a kommunikációs módszert használják, vagyis most még fizetési szempontból nem igazán tudnak többet, mint egy mezei okostelefon.

Azok, akik úgy döntöttek, hogy implementálják a technológiát, a hüvelyk- és a mutatóujjuk közé kaptak egy rizsszem nagyságú RFID-chipet, az eszközt egy tű segítségével implantálták.
 

Egy illusztráció az RFID-implantátumokról. Kép: Shutterstock

A techcégeknél menő

Az emberek "chipeltetése" lényegében ugyanazon a technológián alapszik, mint amit az állatok nyomonkövetésére világszerte használnak, a technológián először a Mastercard kísérletezett 15 évvel ezelőtt, az Applied Digital Solutions technológiájából kiindulva. Az emberi alkalmazás ötletét a 2001. szeptember 11-ei terrortámadás-sorozat adta, alapvetően arra használták volna a chipeket, hogy katasztrófa esetén meg tudják határozni a mentőcsapatok az áldozatok helyzetét az RFID-chipeket követve. Már akkor is felmerült, hogy akár fizetési rendszerekhez is lehetne használni a chipeltetést.

A most használatban lévő chipeket a stockholmi BioHax techcég gyártja, megoldásuk eddig a wisconsini Three Square Market és a svéd Epicenter érdeklődését keltette fel - ez két techcég-konglomerátum, amely munkavállalóiknak felkínálja az implantátum elhelyezésének lehetőségét.

A Three Square Market 85 alkalmazottja közül 50 döntött a chipeltetés mellett, a cég a chipek 300 dollár / darabos költségét átvállalta. Az Epicenternél negyedévente történik chipeltetés, átlagosan 20-30 alkalmazottjuk vállalja a beültetést egy-egy ilyen eseményen, ők viszont nem vállalják át a procedúra 150 dolláros díját. A beültetés egyik vállalatnál sem kötelező.

Az Epicenterhez tartozó cégeknél az RFID-chipek 

• belépőkártyákat helyettesítnek,

• hordoznak a felhasználóról alapvető adatokat, melyeket egy androidos telefonos applikációval olvasva kvázi-névjegykártyaként lehet használni,

• a büfében lehet használni fizetésre.

A chip semmilyen bankkártya vagy hitelkártyaadatot nem tárol, hanem úgy működik, mint egy egyszerű feltöltőkártya vagy egy chipes belépőkarszalag.

A Three Square Marketnél szintén irodai pihenőszobákban lehet automaták szolgáltatásaihoz hozzáférni, beléptető rendszerekhez használhatják és számítógépes és nyomtatós bejelentkezéshez is használható.
 

Néhány RFID-implantátum. Fotó: Shutterstock

Svédországban egyébként a nemzeti vasútvállalatnál is használják a technológiát a vonatjegyek ellenőrzéséhez.
 

Tolvajok? Megfigyelés? Új Világrend?

Még mielőtt egyáltalán komolyan felmerült volna az RFID-chipek implantációja emberekbe, elemzők, összeesküvés-elméletekben hívők és emberjogi aktivisták sokasága kezdte el kritizálni a technológiát annak valós és kevésbé valós kockázatai miatt. Csak hogy néhányat említsünk ezek közül: 

• illetéktelenek kezébe kerülhet a chipekben tárolt adathalmaz,
• nem lehet könnyen helyettesíteni az implantátumot, csak egy műtéttel,
• a chipeket később akár nyomkövetésre is használhatják a birtokló beleegyezése nélkül (állítólag az eddig beillesztett chipek semmilyen jeladó funkcióval nem rendelkeznek és nincs önálló energiaellátásuk).
• Fertőzést okozhat a chip és az immunrendszer rosszul reagálhat a beültetésére; Katherine Albrecht megfigyelésellenes aktivista szerint az eszközök még rákos tumort is okozhatnak.
• Fontos megjegyezni, hogy van, aki vallási indokok miatt ódzkodik a chipektől, a Bibliában, a Jelenések könyvében például említik a "fenevad bélyegét, amely nélkül nem lehet adni és venni," melyet sokan hajlamosak az RFID-chipekkel azonosítani.

Az Epicenter egyik vezetője az aggályok egy részét kommentálta: 

ha valaki azért aggódik, hogy nyomon követik és megfigyelik, a mobilja vagy az internet sokkal komolyabb veszélyt jelent a számára, mint az RFID chip, melyet mi használunk - fogalmazott.

Ha valakit a cégvezér szavai nem nyugtatnak meg, tanulságos történet lehet számára, hogy egy időben Mexikóban sikertelenül kísérleteztek személykövető jeladóchipekkel. Mexikói gazdagok ültették a magukba nyomkövetőket, melyek azzal az ígérettel kecsegtettek, hogy ha elrabolják őket, egy GPS-es rendszer meg tudja őket találni. Miután több százan implantálták a találmányt 4000 dolláros darabáron, kiderült, hogy túl gyenge a microchipek jele, így a szatellitek nem tudták őket befogni - vagyis a chipek teljesen haszontalanoknak bizonyultak.

Komolyabb veszélyt jelenthet az adatlopás: többek közt pont ezért használja sok cég csak belső rendszereihez az RFID-implantátumokat.
 

Akkor a jövőben mindenki chipelve lesz?

Mivel egyre több törvény születik a kötelező emberi chipeltetés ellen, nagyon valószínű, hogy nem valósul meg a sokak által rettegett disztópia, melyben bőr alá ültetett, kivehetetlen nyomkövetőkkel minden lépésünket megfigyeli majd egy titkos állami hivatal.

Az Egyesült Államokban például több állam, köztük Wisconsin, Észak-Dakota, Oklahoma és Georgia is illegálissá tette, hogy bárkit chipbeültetésre lehessen kötelezni. Mivel az okostelefonok egyelőre sokkal hatékonyabb megfigyelési eszközként szolgálnak, míg az RFID-chipek (melyeknek egyelőre még emberbe ültethető, GPS-alapú követésre lehetőséget adó változata nem létezik), nem valószínű, hogy ez a közeljövőben változni fog.

A chipes megoldásnál egyébként jóval félelmetesebb megfigyelőrendszer létezik Kínában, amely egyszerre használ okostelefonokat, internetet, kamerákat és besúgókat: 

Ahhoz pedig, hogy önként chipeltessék magukat az emberek, sokkal többre van szükség, mint egyszerű kényelmi tényezők a céges büfében, főleg annak tükrében, hogy az eszközök által ellátott funkciókat lényegében egy okostelefonnal is meg lehet csinálni.

Nem kizárt viszont, hogy a jövőben (több évtizedes időtávon) már olyan dolgokra is képesek lesznek a beültetett chipek, mint: 

• NFC-s fizetés bármely boltban, nem csak belső, vállalati rendszerekben,
• különféle eszközök (pl. számítógépek) gyors aktiválása és belépés ezekbe,
• személyes azonosítás (ami kiválthatja például a névjegykártyákat, személyi igazolványokat, lakcímkártyákat),
• orvosi megoldások (például egyes életfunkciók javítása).

Ezekkel a megoldásokkal a lakosság széles körének vonzóvá válhat a chipeltetés, könnyen lehet viszont, hogy mindig is lesznek olyan technológiák, melyekkel ki lehet váltani a kevésbé biztonságos és sokak számára (talán jogosan) félelmetes implantátumokat, így jó eséllyel sosem lesz kötelező ezek használata.
 

Címlapfotó: Pexels