Magyarországra is betört a negyedik ipari forradalom - Több helyen már a legkorszerűbb eszközök működnek

Portfolio: Miben jelent előnyt az informatikai rendszerük az alternatívákhoz képest?

Kővágó Károly: A MedWorkS rendszer a mai napig az egyetlen olyan informatikai rendszer a piacon, amely egy kézből nyújtja az egészségügyi ellátóknak a legszélesebb körű funkcionalitást, teljes körűen integrált kémiai és mikrobiológiai laboratóriumi, valamint gyógyszertári funkciókkal együtt. Ezeknek a rendszereknek 7x24 órában, folyamatos üzemben kell kiszolgálni a kórházakat, sosem állhatnak meg, ezért az ügyfeleinknek a funkcionalitás mellett biztonságot kell nyújtanunk abban, hogy a legkritikusabb informatikai vészhelyzeteket is képesek vagyunk kezelni. Ezt a magas fokú bizalmat mutatja, hogy az ügyfeleink között van az ország legmagasabb IT biztonsági előírásai mellett működő MH Egészségügyi Központ, ismertebb nevén a Honvédkórház is.

Van Magyarországon kereslet az egészségügyi innovációra? Kik képezik az ügyfélkörüket?

A kórházak sajnos ma nem jelentenek fizetőképes keresletet, komoly problémát jelent ebben a szegmensben a napi működésben jelentkező folyamatos és nagyon magas adósságállomány. A teljes kórházi piacon a kórházak mindössze kb. 10%-a képes a számlákat határidőben fizetni. Mindez jelentősen kihat a piacon működő vállalatok innovációs képességére is, hiszen emiatt az innovációba történő beruházáshoz a vállalaton belül nem áll rendelkezésre elegendő forrás, azt vállalaton kívül kell megtalálni. Mi az elmúlt években meg tudtuk teremteni ezeket a forrásokat pályázatokon keresztül, és 2017 ősze óta folyamatosan dolgozunk a jövő egészségügyi informatikai rendszerén, amely a betegellátási folyamatokban, körülményekben érezhető változásokat, fejlődéseket is figyelembe veszi és ad hozzá informatikai támogatást. Emellett kisebb léptékű innovációkon is folyamatosan dolgozunk, amelyek most a betegbiztonság, ágy melletti betegellátás támogatása, egészségügyi adatok elemzése, döntéstámogatás területén zajlanak, de sok egyéb tervünk is van.

Elképzelhető Ön szerint, hogy a magyar közegészségügy technológiai fejlettsége is felzárkózik a magánszektoréhoz a közeljövőben? Hogy lenne ez elérhető?

Magyarországon az állami és magánegészségügy technológiai fejlettsége között egyelőre még nincs nagy különbség, sőt jelenleg a közegészségügy előrébb jár. A legkorszerűbb, legprecízebb (és persze ezáltal a legdrágább) technológia eszközök ma az állami egészségügyben vannak, amelyek olyan diagnosztikai és műtéti eljárásokat tesznek lehetővé, amelyek a magán egészségügyben nem elérhetők. Az állami egészségügyi intézményekben az elmúlt időben jelentősen javult az eszközök életkora is a kormány által támogatott fejlesztéseknek köszönhetően.

A páciensek választása a konkurens közfinanszírozott ellátásoknál nem elsősorban a fejlettebb technológia, hanem a zsúfoltság elkerülése, a rövidebb várakozási idő, a szolgáltatás jellege, pácienssel való törődés minősége és a páciensre fordított idő mennyisége miatt esik a magán egészségügyre. Az állami egészségügynek, ha versenyezni akar a magán egészségüggyel, akkor ezeken a területeken kellene jelentősen fejlődnie.

Milyen Ipar 4.0-hoz kapcsolódó technológiákat fejlesztettek? Van olyan üzem Magyarországon vagy a régióban, amely az Önök megoldását használja?

2017 óta az Asseco Csoport tagja a szlovák zsolnai központú CEIT cég, ami piacvezető Szlovákiában a maga 400 szakértőjével és 20 millió eurós árbevételével.  A tavalyi elsődleges piackutatás alapján döntöttünk a magyarországi megjelenésről, amit idén tavasszal kezdtünk meg. A CEIT fő tevékenységi területe a „factory digitalization” - digital twin, logisztikai folyamatok optimalizációja, ergonometriai mérések, saját fejlesztésű AGV-k (önvezető járművek) szállítása és integrálása a partnerek belső logisztikai folyamataiba.  Legnagyobb partnereik a Skoda és a Volkswagen, de partner a KIA, a Jaguar és számos autóipari beszállító. Számos egyéb területen vannak referenciák - a teljesség igénye nélkül vasúti kocsi szerelő üzem, ablakgyártó cég, gépjárműabroncsgyártó is.

Melyik volt a legnagyobb Ipar 4.0-s implementációs projektjük? Melyek voltak ennek a legfontosabb tanulságai?

A pozsonyi Volkswagen gyárban megvalósított folyamat-automatizálási projektek. Ott több részlegben emberi beavatkozás nélkül zajlanak a gyártási-logisztikai folyamatok robotok és AGV-k segítségével. Más részlegekben pedig más gyártók rendszereivel került integrálásra a CEIT által szállított AGV-rendszer, mindez a CEIT saját fejlesztésű vezérléstechnikájával.

Mely Ipar 4.0-hoz köthető megoldások állnak most a hazai nagyvállalatok fókuszában?

Az elmúlt hónapokban számos hazai ipari (elsősorban autóipari) cégnél jártunk, de több mezőgazdasági cégnél is.  A tapasztalatok azt mutatják, hogy a várakozást meghaladó igény van a belső logisztikai folyamatok optimalizálására, illetve a széleskörben is ismert emberi erőforrás hiány miatt a belső anyagmozgatási feladatok –(például targoncázás) kiváltására elsősorban AGV-kel. Az okok szinte mindenhol azonosak: nincs elegendő targoncás szakmunkás, árumozgatás közbeni károk csökkentése, az áruszállító (targoncás, sofőr stb.) egyedi döntéseiből adódó kiesések csökkentése (oda pakol, ahova éppen jónak látja, a következő munkafolyamatban meg csak keresik a tételt)

Fontos felhívni a figyelmet, hogy komoly előkészítő munka szükséges az automatizálás előtt, amit a meglátogatott cégek közül több is elmulaszt(ott) és a megvásárolt gép ott áll a sarokban.

A gyártási folyamatok és logisztika előzetes teljes körű dinamikus szimulációjával azonban láthatóvá válnak a problémás területek, a szűk keresztmetszetek, problémás technológiai folyamatok.

Gyakran hallani, hogy a sokak által az SSC-k és az összeszerelő-üzemek hazájaként emlegetett Magyarország munkaerőpiacát kifejezetten hátrányosan érinti majd az automatizáció. Önnek mi a véleménye? Fel kell készülnünk a technológiai munkanélküliség újabb hullámára vagy képes lesz hazánk több százezer ember átképzésére?

Véleményem szerint nincs más út, mint a folyamatos képzés, átképzés és a digitalizáció. A termelési lánc összes eleme - végső megrendelő és a beszállítók -, folyamatosan nyomás alatt van.  Elvárás a hibátlanság és a csökkenő gyártási költségek. Ezeknek az elvárásoknak a növekvő bérek, létszámhiány mellett kell megfelelni. Amennyiben ez nem sikerül, akkor az adott cég nagyon gyorsan lecserélésre kerül, tönkremegy vagy felvásárolják.

Milyen tanácsot adna azoknak a hazai kkv-knak, amelyek kisebb költségkeretből szeretnének Ipar 4.0 megoldásokat implementálni?

Kis forrásból is lehet látványos eredményeket elérni, például a vizualizáció segítségével: például e-kanban táblák, amik perce pontosan mutatják a termelési célszámokat és a valóságot. Ez magában nagyon motiváló, nem véletlenül használják széleskörűen. De a vizualizáció segítségével nagyon látványosan kimutatható a belső anyag- és emberi erőforrásmozgás is.

Továbbá, számos hazai és EU-s forrás áll rendelkezésre a „kisebb költségkeret” biztosítására, esetlegesen a saját forrás bővítésére. Azonban az implementálás előtt mindenképpen javaslom olyan független szakértő(k) bevonását, akinek tapasztalatára támaszkodva valóban bizonyítható az adott Ipar 4.0-as megoldás hasznossága, mert elképzelhető, hogy az adott költségkeretet egy másik területre fókuszálva valóban elérhető a kívánt üzleti cél.   

Miben korszerűsíti a pénzügyi intézmények mindennapi teendőit a pénzügyi IT-rendszerük? Van olyan pénzintézet Magyarországon, amely aktív felhasználója ennek a megoldásnak?

Pénzügyi területen történelmi okokból partnereink (áruhitelezés terén) jellemzően külföldiek, olyan nagy országok, mint Oroszország, Kazahsztán vezető pénzintézetei. Emellett a bővülés jegyében most fejlesztünk egy új, - a biztosítóknak kötelezően bevezetendő - az IFRS17 jelentéskészítést támogató megoldást.   Erre már hazai megrendelő partnerünk, és több külföldi biztosítóval is szerződés aláírás előtti állapotban vagyunk.

Használnak a rendszereik mesterséges intelligenciát?

Az emberi gondolkodási megközelítést figyelembe vevő fuzzy logikát igen, mely tekinthető a modern AI megoldások elődjének. Pont ez biztosítja a magas rendelkezésre állást az AGV eszközökben. Másik fontos terület a kiterjesztett valóság, amely tekinthető az AI egy speciális alterületének és egyik legmodernebben fejlődő humán interfésznek.

Hogy katalizálhatná az állam vagy a hazai piac szereplői az innovációt Magyarországon?

Célirányos modern oktatási módszerek támogatásával, integrált megoldások preferálásával.

Fotó: Pexels