Lakáshitel: milliókat nyertek az élelmesek, és még nincs vége a lehetőségnek
Ha valaki felvett egy átlagos kamatozású, 20 éves, 10 milliós lakáshitelt használt lakás vásárlása céljából 2012-ben, akkor még arra számíthatott, hogy csaknem 25 millió forintot kell majd visszafizetnie a kamatokkal együtt. Aki viszont hét évvel később, ma vesz fel egy átlagos kamatozású lakáshitelt, már "csak" 15 millió forintos visszafizetendő összegre kell számítania. Megnéztük, mennyit vett el ebből a 10 milliós "nyereségből" az időközben bekövetkezett lakásdrágulás, és azt találtuk, hogy a vidéki lakásvásárlók jártak, járhatnak igazán jól.
Az alapszituáció viszonylag jól ismert: míg 2012 tavaszán még 7% körül volt egy átlagos lakáshitel kamata, ma ez 5% alatt van. Az átlag mögött nagy a szórás: különösen a változó kamatozású hitelek kamata esett nagyot.
A kamatcsökkenésnek köszönhetőn egy átlagkamatozású, 10 milliós, 20 évre felvett lakáshitel várható törlesztőrészlete 2012-ben még 105 ezer forint környékén volt, mára ez 65 ezer alá csökkent.
Ezzel együtt természetesen a teljes visszafizetendő összeg is kisebb ma, mint hét évvel ezelőtt: a korábbi csaknem 25 millió forinttal szemben kevesebb, mint 15 millió forint, ennyit kell kamatokkal együtt törleszteni a 20 év alatt. (Persze a korábban felvett hitelek nagy részének is csökkent a törlesztőrészlete azóta, így ők is jól jártak a kamatkörnyezet csökkenésével.)
Kérdés, hogy ebből a közel 10 millió forintos nyereségből mennyit buktak el azok a hitelfelvevők, akik később vásárolták a lakásukat. A KSH használt lakásokra vonatkozó árstatisztikái alapján egy átlagos budapesti használt lakás éppen 10 millió forinttal kerül többe, mint 2012-ben, vagyis az átlagos budapesti lakásvásárlók elbukták a vámon, amit megnyertek a réven.
Ha alaposabban szemügyre vesszük a fenti ábrát, akkor láthatjuk, hogy a vidéken lakást vásárlók viszont nagyot nyerhettek: az átlagos lakásáremelkedés még a megyeszékhelyeken is alig haladta meg hat-hét év alatt a 3 millió forintot, községekben pedig csak 1 millió forint volt. Esetükben a csökkenő törlesztőrészletek bőven kompenzálták a magasabb vételárat (településtípustól függően persze érdemes lehet a 10 milliós hitelösszegnél kisebbel számolni).
A fentiek természetesen egyszerűsítő számítások: ezúttal fixen 10 millió forintos hiteligénnyel számoltunk, vagyis azt feltételeztük, hogy a lakásárak növekedését egy kevésbé értékes, de szintén emelkedő árú lakás eladásából vagy más befektetésből, megtakarításból gazdálkodják ki a lakásvásárlók (ezt egy az egyben az áremelkedésben veszik figyelembe a fenti számítások). Látható a fentiekből, hogy kamatcsökkenés pozitív és a lakásár-emelkedés együttes hatása vidéken pozitív, Budapesten nagyjából nulla volt.
Fotó: Pexels
Biztosítók
