Kiugró vagyongyarapodás a pénztáraknál

A szervezethez tartozó önkéntes nyugdíjpénztárak összvagyona éves szinten 5 százalékkal 1381 milliárd forintra nőtt és a tavalyi év gyenge zárása után az első negyedévben újra jelentős, 3,65 százalékos hozamot értek el. Az érintett - 2,1 százalékos vagyongyarapodást elérő - egészségpénztárak pedig 12,2 milliárd forint értékben finanszírozták a tagok által 2,3 millió alkalommal igénybe vett szolgáltatásokat. A munkáltatói befizetések az adószabályok változása miatt mindkét pénztártípusnál drasztikusan - 31, illetve 61 százalékkal - csökkentek. Ugyanakkor az állami támogatást - évente 20 százalékos adóvisszatérítést - biztosító egyéni befizetések az a nyugdíjpénztáraknál szinten maradtak, az egészségpénztáraknál pedig jelentősen, 18 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.

A legfontosabb mutatók alapján jól szerepeltek az idei első negyedévben az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségével (Pénztárszövetség) együttműködő pénztárak, de a munkáltatói hozzájárulások kedvezőtlenül alakultak - közölte a szervezet. 

Közel az 1400 milliárdhoz

A Pénztárszövetséghez tartozó önkéntes nyugdíjpénztárak összvagyona a negyedév végén 1381 milliárd forintot tett ki, ami éves összevetésben 5 százalékos növekedésnek felel meg. “Az 5 százalékos vagyongyarapodás kiemelkedőnek mondható a jelenlegi alacsony kamatkörnyezetben és a pénztárak behozták a tavalyi kedvezőtlen befektetési környezetből adódó lemaradást. Az első negyedévben a kasszák az ÖPOSZ becslése alapján 3,65 százalékos hozamot értek el. Az egy tagra jutó vagyon az idei első negyedévben - részben a taglétszám minimális csökkenése miatt - 5,6 százalékkal 1,27 millió forintra nőtt” - mondta dr. Kravalik Gábor, a Pénztárszövetség elnöke. 

Az ÖPOSZ-szal együttműködő egészségpénztárak a vagyonukat 2,1 százalékkal 52,6 milliárd forintra növelték, a tagok száma pedig 1 százalékkal 900 ezerre emelkedett. “Az egészségkasszák teljesítményét azonban jobban mutatja, hogy összesen 12,2 milliárd forintértékben finanszírozták a tagok által összesen 2,3 millió alkalommal igénybe vett szolgáltatásokat. Tehát a tagok egészségének megőrzésében továbbra is kiemelkedő szerep jut a pénztáraknak” - fogalmazott a Pénztárszövetség elnöke. 

Zuhanás a munkáltatói befizetéseknél

A jó eredményeket árnyalja, hogy az cafeteriarendszer átalakítása és az új adószabályok miatt a munkáltatói befizetések drasztikusan csökkentek, az önkéntes nyugdíjpénztáraknál éves összevetésben 31 százalékkal 6,5 milliárd forintra, az egészségpénztáraknál pedig 63 százalékkal 1,3 milliárd forintra. “Az állami támogatással, azaz az évente 20 százalékos, maximum 150 ezer forintos adókedvezménnyel támogatott egyéni befizetések az önkéntes nyugdíjkasszáknál 14,8 milliárd forintra rúgtak, ami lényegében stagnálást jelent éves szinten. Az egészségpénztáraknál viszont – ezzel részben ellensúlyozva a munkaadói befizetések visszaszorulását - 17 százalékkal 6 milliárd forintra nőttek. Az egyéni befizetéseknél látható növekedés azt mutatja, hogy a pénztártagok továbbra is bíznak a pénztárakban” - emelte ki dr. Kravalik Gábor.

Árnyalja a képet, hogy számos munkáltató tavaly év végére hozta előre idei befizetéseinek egy részét, más munkaadók pedig a megszokottnál hosszabban, akár tavasz közepéig is elodázták a döntést a cafeteria juttatások vonatkozásában. Emellett a munkáltatói aktivitást figyelve a pénztártagok is kivártak. Ezt a jelenséget az egyes pénztáraknál már hozzáférhető negyedik havi adatok is alátámasztják: áprilisban az egyéni befizetések és a munkáltatói átvállalások is növekedtek, bár vélhetően ez sem fordította meg az első negyedévben megfigyelhető főbb trendeket.
A Pénztárszövetség elemzése szerint a munkáltatói befizetések annak ellenére csökkentek jelentősen, hogy azok továbbra is az egyik legkedvezőbb alkalmazottaknak adható béren kívüli juttatásnak számítanak. A munkáltatói hozzájárulás után ugyanis a tagok is igénybe vehetik az adójóváírást.

Ennek eredményeként 100 forintonként közel 10 forinttal több jut az alkalmazottaknak a pénztári takarékoskodáshoz adott hozzájárulással, mintha ugyanazt bérként adná oda nekik az adott munkáltató. A Pénztárszövetség szerint a munkáltatói hozzájárulásokra nagy szükség volna, mert sokan csak a segítségükkel tudnak belevágni az önfinanszírozásba, öngondoskodásba. Abban, hogy a pénztárak segítségével minél többen és akár már pályakezdő kortól takarékoskodjanak az egészségük megőrzése és a nyugdíjas évek biztos anyagi hátterének megteremtése érdekében a munkaadók szerepe kiemelkedő lenne. “A múlt évben készült felmérésünk szerint az embereknek komoly igénye is van a munkáltatói segítségre. A munkavállalók túlnyomó része, 70 százaléka lényegesnek mondta, hogy munkáltatójuk hozzájáruljon a takarékoskodásukhoz. 

Fotó: Pexels