Kiszámoltuk: milliókat kaszálhatsz az állam új nyugdíjtermékével

A Portfolio Öngondoskodás konferenciáján jelentette be először Barcza György, az ÁKK vezérigazgatója, hogy új nyugdíj-megtakarítási terméket dobnának a piacra. Varga Mihály pénzügyminiszter a Reutersnek adott interjút a témában, akkor az alábbiakat emelte ki az új konstrukcióval kapcsolatban: 

• Az új kötvény hasonló lesz a babakötvényhez, amely most az infláció felett 3%-os prémiumot ad. Azt viszont hozzátette, hogy a prémium mértéke az életkor függvényében változna.
• A nyugdíjkötvény akkor jár majd le, amikor tulajdonosa eléri a nyugdíjkorhatárt.
• A kifizetést lehet kérni egy összegben, illetve havi járadékként is.
• A konstrukciót csak a lakosság veheti, az intézményi szereplők ki lesznek zárva a vásárlói körből.

Azt egyelőre nem tudjuk, hogy a hozamprémium mellett vagy helyett tervez-e a kormány 20%-os állami támogatást is adni a konstrukcióra (utóbbi a többi nyugdíjcélú megtakarításnál adott).

Kíváncsiak voltunk arra, hogy egy bizonyos hozamot feltételezve mekkora összeghez tudunk hozzájutni 5, 10, 20, 30, 40 évnyi megtakarítás után, az alábbi feltételezésekkel élve:

• A kamatprémium mértéke a kötvény lejáratáig nem változik (tehát nem függ az életkortól),
• havi 20 ezer forintos rendszeres megtakarítás,
• minden befizetésre időarányosan megkapjuk a kamatot.

Példaszámításainkban végignéztük, hogy a fenti megtakarítási időkkel mekkora pénzt lehet felvenni a nyugdíjkötvényből a lejáratkor, amennyiben 1%-tól 7%-ig terjedő éves kamattal kalkulálunk. A számításokat az alább táblázat összegzi: 

Ebből jól látszik, hogy aki például nyugdíjba vonulása előtt 5 évvel kezd el megtakarítani nyugdíjkötvénnyel, havi 20 ezer forintos rendszeres megtakarítással 1%-os éves hozam mellett 1,23 millió forintot, 3% mellett 1,3 milliót, míg 7%-os hozam mellett 1,43 milliót kapna lejáratkor. 

Ehhez képest az, aki már előre gondol nyugdíjas éveire és már húszas éveiben elkezd félretenni, havi 20 ezerből 1%-os hozam mellett, 40 év megtakarítás után közel 12 milliót, 3% hozam mellett több mint 18 milliót, míg 7%-os hozam mellett közel 50 millió forintot kapna a kötvény lejáratakor. 

Megérheti tehát korábban elkezdeni nyugdíjkötvénnyel a nyugdíjra gyűjteni, hiszen arányaiban többet lehet így nyerni, mint ahányszor hosszabb ideig takarékoskodunk. Ha a konstrukció csak 3%-ot hoz éves szinten, akkor is már több mint 18 milliót kaphat lejáratkor az, aki 40 évig takarít meg, míg például tíz év alatt 2,8 millió gyűlhet össze. 

Természetesen jobb a helyzet, ha a konstrukció 7%-os kamatot ad, ez esetben tíz év alatt 3,4 millió, 40 év alatt pedig közel 50 millió gyűlhet össze. 

A kamatprémium miatt a nyugdíjkötvény tehát vonzó megtakarítási forma lehet, persze még nem tudjuk, valóban lesz-e, illetve mekkora prémium a konstrukción. Kérdés továbbá az is, hogy pontosan mikor dobják piacra.

A fenti számítások természetesen nemcsak a nyugdíjkötvényre igazak, hanem fix hozamot feltételezve bármely, fix összegű, rendszeres megtakarításra.

*A "várható teljes költség" oszlopban önkéntes nyugdíjpénztárak esetén a működési alapba kerülő díjakat vettük alapul, míg a nyugdíjbiztosítások esetén az MNB TKM-összesítésével számoltunk. A két érték nem összehasonlítható, de mivel önkéntes nyugdíjpénztáraknál nem elérhető a TKM-hez hasonló mutatószám, ezért csak ezzel tudunk számolni. A táblázat éppen ezért nem használható pénzügyi termékekkel kapcsolatos döntések hozatalához, csupán illusztrációs, tájékoztató jelleggel szerepel a cikkben.

Egyelőre azt sem tudni, hogy a nyugdíjkötvényre is elérhető lesz-e a 20%-os állami támogatás, minden esetre ennek többlethozamát (mennyivel növeli a teljes hozamot bizonyos időtávokon az adójóváírás) mutatja be az alábbi, általunk kalkulált táblázat: 

Fotó: Pexels