Két év alatt 20 millió? - Ennyit bukhattál, ha csak most vetted meg az új lakásod
Elkészült a legfrissebb Budapesti Lakáspiaci Riport, amelyből többek között az is kiderül, hogy miként változott 2016 elejétől egészen mostanáig a Budapesten kínált új lakások átlagos alapterülete, illetve átlagára. Az adatok alapján, aki még két évvel ezelőtt belevágott a vásárlásba, akár több tízmillió forinttal kevesebbet kellett fizetnie, a jelenlegi és az akkori budapesti átlagárakat nézve.
A 2018 őszi Budapesti Lakáspiaci Riport legfrissebb összesítése szerint mintegy 23 100 olyan, legalább négylakásos társasházi lakóingatlan áll építés alatt, amelyek olyan projektben vannak, ahol 2018 harmadik vagy negyedik negyedévében legalább egy szabad lakást kínáltak a fejlesztők.
Ezek közül mintegy 7070 szabad lakást tartalmaz az adatbázis egész Budapesten, ami hasonlóan alakult a korábbi negyedévekben is, nyár végén 6700, tavasszal szintén valamivel több, mint 7 ezer volt ezeknek a száma. Az éppen aktuális még el nem adott lakások átlagos alapterülete 2016 eleje és 2018 vége között szinte alig változott, 64,3-ról 65,3 négyzetméterre növekedett. A nagyon nagy alapterületű lakások valamelyest felhúzhatják az átlagot, így talán a medián érték pontosabb képet ad egy átlagos budapesti új lakásról, ez a szám 62 négyzetméter volt a legfrissebb adatbázisban, ami nem sokkal tér el az átlagtól.
Két év alatt 20 millió forintos növekedés?
20 millió forintos volt az a növekedés, ami valamivel több, mint két év alatt bekövetkezett a budapesti új lakások átlagos árai között. 2016 elején 39 millió forint volt az átlag, ez most őszre 59,9 millió forintra nőtt. Mivel az alapterület sokban nem változott a két időszak között, és minőségben is valószínűleg hasonlóak az akkori és a mostani lakások, ennek az átlagos változásnak a nagyobb részét vélhetően a tiszta árváltozás teszi ki, nominális értelemben.
Érdemes lehet itt is összehasonlítani a medián értékeket, így a nagyon drága luxuslakások kevésbé torzítják el az átlagot. Idén év végén az új lakások mediánja 49,9 millió forint, míg 2016 elején ez 34,1 millió forint volt. Bár kisebbek a számok abszolút értelemben, a különbség még mindig 16 millió forintot tesz ki valamivel több, mint két év leforgása alatt.
2016 januárjától az új lakásokra igényelhető CSOK mértéke jelentősen megnövekedett, főleg a háromgyermekesek esetében, aminek részeként nemcsak az érdeklődők száma és a kereslet nőtt meg az új ingatlanok iránt, hanem az árak is elkezdtek emelkedni. Mindezzel párhuzamosan a kedvezményes, 5 százalékos áfa is bevezetésre került, aminek első körben alacsonyabb árakat kellett volna eredményeznie, az ebből fakadó még erősebb kereslet azonban tovább generálta az áremelkedést. Ezek, és még más piaci hatások együttesen eredményezték a kivitelezési és munkaerőköltségek növekedését, a kapacitáshiányt, ami ugyancsak magasabb áron kínált új lakásokat adott a piacnak, így bekövetkezhetett akár a 20 millió forintos változás is ilyen rövid idő alatt. A következő negyedéves Lakáspiaci Riportban az átlagárak már a kedvezményes áfa meghosszabbított határidejéből fakadó változást is jól fogják tükrözni, a gyorsan lépő fejlesztők már így is sok lakás árát megnövelték, év elejére viszont vélhetően a lassabban reagálók is átárazzák a projekteket.
Címlapfotó: Pixabay