Kárügyintézés a digitális korban: az emberi interakció nem hagyható el
A kárügyintézés hagyományosan egy emberi interakcióban zajló folyamat. A legtöbb ember egy autóbalesetet, otthonában történt káreseményt, vagy munkahelyi balesetet követően azonnal beszélni szeretne valakivel, aki biztosítja arról, hogy rendelkezésre áll biztosítási fedezet, melynek segítségével rendbe tudja hozni vagyontárgyait, vagy adott esetben saját magát. Ez egy teljesen természetes emberi igény, ami nem valószínű, hogy valaha megszűnik.
Számos biztosító és biztosításközvetítő cég igyekszik akkora személyzeti állományt fenntartani, hogy ennek az igénynek meg tudjon felelni, ez azonban igen költséges. Emellett a biztosítók, az ügyfelek, a közvetítők és egyéb szolgáltatók részéről is igény mutatkozik a folyamatok gyorsítására, főként digitalizáción keresztül. Napjainkban már a kárkezelés folyamatát is átalakítják az új technológiák.
Az egyik legkézenfekvőbb területe a kárügyintézésnek, ahol már komoly teret nyert a digitalizáció, az a kárbejelentés folyamata, ahol az ügyfelek saját maguk dokumentálják a károkat fotók, videók segítségével. Számos olyan mobilalkalmazás létezik már, amely segíti az ügyfelet a károk vizuális rögzítésében, amely sokkal gyorsabb, mint megvárni a biztosítási kárbecslőt. A folyamatok felgyorsítása egyértelműen kielégíti az ügyfelek igényeit, ráadásul az ez alól a feladat alól felszabaduló kárügyintézők bonyolultabb feladatokkal tölthetik idejüket.
Az ügyfelek által bejelentett károkhoz kapcsolódó fotók és videók elemzésében már mesterséges intelligenciát is be lehet vetni. Az AI elemzéséből származó eredmények felhasználhatók arra is, hogy a kárrendezésben is manuális beavatkozás nélküli feldolgozás (Straight Through Processing) valósuljon meg, amely idővel, ahogy a gépi tanulás fejlődik, jelentősen lerövidítheti a kárrendezést, akár az emberi közbeavatkozás teljes megszűntetésével.
A távorvoslás, vagy telemedicína, és a digitális egészségügyi platformok segítségével a kárügyintézők, a szolgáltatásnyújtók, és az egészségügyi szakemberek is az egyes ügyfelekre vonatkozó személyes információkhoz férhetnek hozzá, lehetővé téve, hogy a személyes közbeavatkozásra csak akkor kerüljön sor, ha arra valóban szükség van.
A fenti csak néhány példa azokra a technológiákra, amelyek már most is rendelkezésre állnak a kárügyintézésben. Nem szabad azonban átesni a ló túloldalára: meg kell találni a megfelelő egyensúlyt abban, hogy mikor érdemes a technológiát, mikor az emberi munkaerőt bevetni a folyamatban.
A kárrendezés egyike azoknak a biztosítási területeknek, ahol a szakértői ismeretek és képességek valódi különbséget tudnak eredményezni az egyes kimenetekben, itt tehát nem valószínű, hogy 1:1 robotok váltanák fel az emberi munkaerőt.
Fotó: pixabay.com
Biztosítók
