Jelentősen nagyobb mértékű visszatérítésre számíthatnak az idén a gazdák

Az immár hetedik éve működő díjtámogatott agrárbiztosítási rendszer keretében a gazdálkodók a mindenkori keretösszeg erejéig a támogatott körbe tartozó biztosítások díjának maximum 65 százalékát visszakapják utólagos támogatásként. A támogatási keret emelésével a túligénylés mértéke az előző évi 2,4 milliárdról 1,4 milliárd forintra csökkent, így a díjtámogatás idei felosztása a tavalyinál kedvezőbb arányok mellett, biztosítási típus szerint az alábbi séma szerint zajlik majd:

• A legfontosabb szántóföldi növényekre, valamint a szőlőre, az almára és a körtére kötött csomagbiztosítások (A típus) esetében a tavalyi 49 százalékkal szemben a maximális mértékű, 65 százalékos visszatérítésre számíthatnak a gazdák
• A jórészt zöldség- és gyümölcskultúrára, illetve a legfontosabb szántóföldi kultúrákra köthető jégeső, fagy-, vihar- és tűzkárbiztosítások (B típus) esetén 40 százalék, 
• A többi növény (C típus) esetén pedig szintén 40 százalékos visszatérítés várható. Utóbbi két típus esetében tavaly 34-34 százalékos volt a megállapított mérték.

„Kedvező jelenség az idei évben, hogy a biztosított állományok összetételében kismértékű elmozdulás tapasztalható az értékesebb szőlő-és gyümölcskultúrák irányába – magyarázza Póczik András, a FBAMSZ szakértője. – Érezhetően nő az igény arra, hogy a biztosítók is tovább szélesítsék a gyümölcsbiztosítások kockázatvállalási körét, ami fontos feltétele e szegmens további bővülésének.”

Jellemző idei mezőgazdasági károk

Az idei kárbejelentések alapján a mezőgazdaságot idén az átlagos mértékben sújtották a természeti csapások. A tavaszi fagyok idén legnagyobb mértékben a nyugati országrészben (Győr-Moson-Sopron, Vas, Veszprém és Zala megyékben) okozott károkat, míg a nyári jégverés a legjelentősebb károkat Tolna megyében okozta. A viharkárok összmértéke mérsékelt maradt, de a helyi jellegű természeti csapások számos területen okoztak jelentős pusztításokat.

Jövő évi változások és a fejlődés lehetséges irányai

A gazdálkodóknak a jövő évi biztosítások megkötése kapcsán figyelembe kell venniük, hogy kedvező módon átrendeződnek a támogatott biztosítások típusai. Az „A” módozatba kerülnek a csonthéjas és héjas kultúrájú gyümölcsök (kajszi, őszibarack, cseresznye, meggy, dió, mogyoró, mandula), a „B” módozatban maradó ültetvényekre és zöldségkultúrákra az eddigi öt helyett valamennyi kockázat elérhető lesz. A „C” módozatban a jövőben csak szántóföldi kultúrák maradnak.

Sajnos az állatbiztosítások támogatása továbbra is várat magára, noha egyes állatbiztosítási elemek beemelése a kiszámítható támogatási rendszerbe alapvetően támogatná a kormányzati törekvéseket a gazdálkodói öngondoskodás erősítésére.

A klímaváltozás a világ erdőállományában évről évre növekvő mértékű károkat okoz, gondoljunk csak a mind a tengerentúlon, mind Európában bekövetkező hatalmas erdőtüzekre. Magyarországon szerencsére ez a jelenség még nem gyakori, de például az invazív kártevők jelenléte egyre meghatározóbb hazai erdeinkben is. Ennek ellenére a hazai 2 millió hektáros erdőállománynak mindössze öt százaléka biztosított. Az erdőtulajdonosok felelősségtudatának erősítése mellett szükség van a biztosítók aktivitásának fokozására is ezen a területen: jelenleg például az illegális fakitermelésre nincsen elérhető biztosítási védelem.

Immár ötödik éve négy biztosító (az Allianz, a Generali, a Groupama, illetve az osztrák Hagelversicherung fióktelepeként működő Agrár Biztosító) termékei közül választhatnak a gazdálkodók. A gyakran eltérő fedezeteket és kárrendezési sajátosságokat, illetve speciális kockázatokat és nyújtó ajánlatok közti eligazodásban egyre nagyobb szerepet kapnak az optimális ár-érték arányú döntést segítő, a biztosítóktól független alkuszok.

Címlapfotó: Pexels