Így szűri ki az egészségügyi potyautasokat az új törvény

Az új járuléktörvénnyel a cél, hogy fennakadjanak a rendszeren azok, akik jogosulatlanul veszik igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat, mellyel a közterheket tisztességesen megfizető adófizetőket is károsítják. Adóhivatali vizsgálat adatai­ból kiderült, 2019. január 1. és 2019. szeptember 27. között – mintegy 75 ezren jogosulatlanul próbálták igénybe venni valamelyik társadalombiztosítási szolgáltatást. Az érintettek összességében 6,6 milliárd forint egészségügyi szolgáltatási járulékot nem fizettek meg. Aki jelenleg is csak az egészségügyi szolgáltatási járulék ellenében lenne jogosult az egészségügyi ellátásra, az az új rendszernek köszönhetően nem kerülheti meg a fizetési kötelezettségét. A külföldön dolgozók esetében az új törvény nem hozna magával változást, mivel a továbbiakban is mindenki ott jogosult ellátásra, ahol az adót, illetve a járulékot fizeti.

A Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint az új rendszer 2020. július 1-jétől lép hatályba.

A tajszám abban az esetben válik automatikusan érvénytelenné, ha valaki július 1-jétől háromhavi egészségügyi szolgáltatási járulék tartozást halmoz fel. A Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára, Izer Norbert az M1 csatornán adott nyilatkozatában kihangsúlyozta, a törvény célja, hogy tiszta és átlátható rendszer jöjjön létre, amelyben nem fordulhat elő, hogy valaki hónapokig rendezetlen jogviszonnyal rendelkezik. Aki eddig jogosult volt egészségügyi ellátásra, ez­után is az marad. A biztosított munkaviszonyban állókra, az egyéni és társas vállalkozókra, a közszolgálatban dolgozó biztosítottakra nem vonatkozik az új járuléktörvény, hiszen ők a fennálló biztosítási jogviszonyuk okán jogosultak egészségügyi ellátásra.

Azokat sem érinti, akik például gyeden, gyesen vannak vagy nyugdíjasok, esetleg szociálisan rászorultak, mivel utánuk a központi költségvetés biztosítja az egészségügyi járulékot. A sürgősségi ellátásban részesülőket sem érinti a változás. Az egészségügyről szóló törvény szerint ugyanis minden betegnek joga van szükség esetén az életmentő, illetve a súlyos vagy maradandó egészségkárosodás megelőzését biztosító ellátáshoz, valamint fájdalmának csillapításához és szenvedéseinek csökkentéséhez az egészségbiztosítási jogviszony fennállására való tekintet nélkül.