ÍGY NYARALNÁNAK SZÍVESEN A NŐK ÉS A FÉRFIAK

A magyar lakosság közel kétharmada, 63 százaléka szokott nyaralni – derül ki a Groupama Biztosító megbízásából az NRC kutató cég által készített friss országos reprezentatív felmérésből. A nyaralók majdnem fele külföldre is eljut. A nyaralás – és különösen az, hogy belefér-e külföld is – nagyrészt pénzkérdés: míg az alacsonyabb jövedelműek fele szokott nyaralni, a magasabb (170 ezer forint feletti) jövedelműeknél ez az arány már több mint 80 százalék.

A nyaralók megosztottak abban, hogy aktív kikapcsolódásra vágynak, vagy inkább csak lazulni, pihenni szeretnének. A nyaralók 45 százaléka a lehető legtöbbet ki szeretné hozni a nyaralásból, minél több új élményre vágyik, 55 százalékuknak viszont a pihenés a lényeg, ők azt sem bánják, ha emiatt kevesebb programon vesznek részt.

A felmérés egyértelműen megmutatta, hogy a különbségek hátterében nem az anyagiak állnak,
sokkal inkább egyéni beállítódások, illetve a demográfiai jellemzők. 

Az egyik legnagyobb különbség a nemek közti eltérésből adódik: a férfiak és a nők ugyanis különböző módon töltődnek fel egy-egy nyaralás alkalmával. A férfiak 60 százaléka töltené passzív pihenéssel a nyaralását, míg ez az arány a nőknél csupán 48 százalék.

A nők jobban vágynak aktív pihenésre vakációjuk alatt, rájuk jellemzőbb, hogy az élményszerzés, a programokkal teli kikapcsolódás inkább a cél, és a férfiakhoz képest számukra fontosabb, hogy minél több új impulzus érje őket.

A kutatás rámutatott arra is, hogy nyaralás alatt a nők kíváncsisága, nyitottsága is nagyobb, mint férfi társaiké; a helyi nevezetességek, a kultúra és a gasztronómia iránt is jobban érdeklődnek. A férfiak csekélyebb mértékben kívánnak részt venni különböző programokon, míg a nőkhöz képest rájuk jellemzőbb, hogy pihenni szeretnének. Harmaduk (33%) szívesen tölti napközben a szálláson az idejét, és nem bánja, ha emiatt kevesebb élménnyel megy haza. A nők csupán 24 százaléka vélekedik hasonlóan.

Olvasási szokásokban is eltérnek a szokások, a nők sokkal vonzóbb elfoglaltságnak tartják. Egy belföldi utazáson 51 százalékuk vesz kezébe olvasnivalót, a férfiaknál ez az arány 40 százalék. 

Még szembetűnőbb az eltérés a külföldi nyaralások alkalmával. Utóbbi esetében a férfiak mindössze 29 százalék állította, hogy olvasna szabadsága alatt, és bár a határt átlépve a nőknél is csökken az olvasási kedv, 47 százalékuk még mindig szívesen hódol ennek a szenvedélyének.

A családosoknál az egyik legnépszerűbb tevékenység a közös játék a gyerekekkel, belföldi és külföldi utazás esetében egyaránt. Úgy tűnik, vakáció alatt a nők és a férfiak hagyományos szerepei kicsit felcserélődnek, és azokat a programokat választják inkább nyaraláskor, melyekben a hétköznapok során kevésbé lehet részük.

Így lehet az, hogy a férfiak többet játszanak a gyerekekkel, hiszen valószínűleg a mindennapokban kevesebb lehetőségük akad erre. Belföldi utazáskor a családos férfiak nagyon magas, 94 százalékos arányban, külföldi nyaraláskor 87 százalékban mondták tipikusnak a gyerekekkel való foglalkozást. Ugyanez az arány nőknél belföldön 87 százalék, külföldön pedig jóval alacsonyabb, 71 százalék volt.

A Groupama Biztosító tapasztalatai szerint a külföldre utazók mintegy kétharmada köt utasbiztosítást indulás előtt. A fapados repülőjáratok terjedése miatt egyre többen engedhetik meg maguknak, hogy külföldre utazzanak, így a nyaralások alkalmával kötött utasbiztosítások száma is évről évre növekszik 
– mondta el Kádár Péter, a Groupama Biztosító termékmenedzsment igazgatója. Hozzátette, egyre többen kötik meg biztosításukat online felületeken, az utazók mintegy ötöde választja a szerződéskötésnek ezt a gyors és egyszerű formáját, akár közvetlenül az utazás előtt.

A kutatásból kiderült, hogy körülbelül az emberek fele szereti aktív pihenéssel tölteni a szabadságát. Fontos azonban, hogy azok se induljanak külföldre utasbiztosítás nélkül, akik csak pihenni szeretnének, hiszen ilyenkor is előfordulhat olyan váratlan betegség vagy baleset, ami gyors orvosi ellátást tesz szükségessé, vagy más segítséget kell igénybe venni. Egy kisebb betegség sürgősségi ellátása is tetemes összegbe kerülhet külföldön, például egy egyszerű gyomorrontás, vagy a légkondíciónálók miatti megfázás, illetve a fül- vagy torokgyulladás – melyek a leggyakrabban előforduló kellemetlenségek külföldön – kezelésének költsége elérheti akár az 50-100 ezer forintot, de az ugyancsak gyakori allergiás reakció kezelésének költsége is több tízezer forint lehet – hívta fel a figyelmet Kádár Péter.