Idén 28 százalékkal bővült a támogatott agrárbiztosítások díjállománya

Az immár kilencedik éve működő díjtámogatott agrárbiztosítási rendszer keretében a gazdálkodók a mindenkori keretösszeg erejéig a támogatott körbe tartozó biztosítások díjának maximum 70 százalékát visszakapják utólagos támogatásként. A támogatási keret emelésével a díjtámogatás idei felosztása a tavalyinál kedvezőbb, vagy azzal megegyező arányok mellett, biztosítási típus szerint az alábbi séma szerint zajlik majd:

• A legfontosabb szántóföldi növényekre, valamint a szőlőre, az almára és a körtére, illetve csonthéjas és héjas kultúrákra kötött csomagbiztosítások (A típus) esetében a maximálishoz közeli, 64 százalékos visszatérítésre számíthatnak a gazdák. (A tavalyi arány 55 százalék volt.)
• A jórészt ültetvény. és zöldségkultúrákra köthető biztosítások (B típus) esetén 40 százalék,
• A többi szántóföldi kultúra (C típus) esetén pedig szintén 40 százalékos visszatérítés várható. (Utóbbi két kategóriában a térítés aránya a megnövekedett díjállomány ellenére is változatlan maradt.)

„A díjállomány jelentős mértékű emelkedésében szerepet játszik a biztosítottak számának gyarapodása, valamint a kockázati fedezetek körének bővülése is – magyarázza Póczik András, a FBAMSZ szakértője. – Ennek ellenére a gazdálkodók túlnyomó többsége továbbra is jellemzően két (tűz és jég) vagy három (tűz, jég és vihar) kockázatra köt biztosítást. Mivel tavaly óta immár mindhárom biztosítási kategória tartalmazza a kilenc kockázati fedezet lehetőségét (őszi fagy, téli fagy, tavaszi fagy, tűz, jég, vihar, aszály, árvíz, illetve felhőszakadás okozta károk), a cél továbbra is a többi fedezet bevonása is a biztosításokba. Ehhez viszont szükség lenne egyes káresemények (például a gyümölcsöket érintő tavaszi fagykárok) feltételrendszerének javítására is a biztosítók részéről.”

Jellemző idei mezőgazdasági károk

Az idei kárbejelentések alapján a mezőgazdaságot az átéagosnál több természeti kár érte. A téli majd a tavaszi fagyok jelentős károkat okozott a gyümölcsösökben, egyes területeken a cseresznye-, szilva-, kajszi-, és őszibarack-ültetvényeken akár 100 százalékos mértékű pusztítást is okozva. Ezt követően a tavasz végén és nyár elején aszály sújtotta a termőterületek jelentős részét, majd öt éve nem látott mértékű jég- és viharkárok pusztították a mezőgazdasági kultúrákat. Újból bebizonyosodott, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által kifejlesztett talajgenerátoros Jégkármérséklő Rendszernek (JÉGER) bíztatóak az eredményei, de teljes védelmet ez a rendszer sem képes biztosítani.

A fejlődés lehetséges irányai

A hazai agrárstratégiai prioritások, valamint a klímaváltozás miatt egyre inkább előtérbe kerülő erdősítési programok sikerének elősegítése érdekében célszerű volna a támogatott növénybiztosítást az erdőkre, azokon belül is legalább az új telepítésű erdőterületek befejezetlen erdősítéseire, azok állományára kiterjeszteni.

Sajnos az állatbiztosítások támogatása is várat magára, noha egyes állatbiztosítási elemek beemelése (baromfi influenza, sertéspestis) a kiszámítható támogatási rendszerbe alapvetően támogatná a kormányzati törekvéseket a gazdálkodói öngondoskodás erősítésére.

„Az állatbiztosítások megkötése ugyanakkor a jelenlegi helyzetben díjtámogatási rendszer nélkül is feltétlenül ajánlott. Mindenképpen célszerű időben lépni, mert azt követően, hogy egy adott földrajzi területen megjelenik egy-egy betegség, arra a biztosítótársaságok gyakran már nem adnak fedezetet– emelte ki a FBAMSZ szakértője.

A biztosítási díjtámogatás a többpilléres mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer egyik eleme, amelyet 2012 januárjában vezettek be:

- az első pillér a már korábban is létező kárenyhítési rendszer

- a második pillér a biztosítási díjtámogatás, melynek során a gazdálkodók a támogatott körbe tartozó biztosítások díjának bizonyos százalékát (2020-ban 30-70 százalék közötti részét) támogatásként visszakapják. További ösztönző elem a rendszerben, hogy csak a második pillérben részt vevők válnak jogosulttá az első pillérben megítélt kárenyhítő juttatás teljes összegére, amennyiben biztosításuk a megművelt terület referencia-hozamának legalább felére kiterjed. A többiek csupán a megítélt kárenyhítés 50 százalékához jutnak hozzá

- a harmadik pillér a jégkármérséklés. A Nemzeti Agrárkamara 2018 óta működteti országos szinten a talajgenerátoros Jégkármérséklő Rendszerét (JÉGER)

- a negyedik pillér, a mezőgazdasági krízisbiztosítás megjelenése 2021 elején várható. Ennek bevezetését követően a gazdálkodóknak lehetősége nyílik a piaci zavarokból, áresésekből, vagy állat- és növénybetegségekből fakadó veszteségeiket is lefedezni.

Immár hetedik éve négy biztosító (az Allianz, a Generali, a Groupama, illetve az osztrákHagelversicherung fióktelepeként működő Agrár Biztosító) termékei közül választhatnak a gazdálkodók. A gyakran eltérő fedezeteket és kárrendezési sajátosságokat, illetve speciális kockázatokat és nyújtó ajánlatok közti eligazodásban egyre nagyobb szerepet kapnak az optimális ár-érték arányú döntést segítő, a biztosítóktól független alkuszok.

2017. január 1-játől a mezőgazdasági biztosítások díjtámogatását a Magyar Államkincstár (MÁK) intézi.