Hol dolgoznak a legtöbb órát az emberek a világban?

Hol dolgoznak a legtöbb órát az emberek a világban?

Az OECD legfrissebb statisztikái szerint a németek, a dánok és a norvégok például kimondottan keveset dolgoznak, különösen a görögökhöz képest. Mi magyarok a középmezőnyben vagyunk.

Az OECD 2017/18-as adatok alapján összeállított egy érdekes ábrát arról, hogy az egyes országokban mennyi az éves átlagos munkaórák száma. 
Németországban a munkavállalók átlagosan évi 1 356 órát dolgoznak, 900 órával kevesebbet, mint mexikói kollégáik, illetve 600 órával kevesebbet, mint a lustának titulált görög dolgozók. Az OECD-átlag 1 746 óra, az Egyesült Államokban 1780, Japánban 1710 órát dolgoznak átlagban a munkavállalók évente.

Forrás: OECD

Németországban a munkavállalók mintegy 5% -a mondja magáról azt, hogy „nagyon hosszú órákat” dolgozik, szemben az OECD-átlag 13% -ával – derül ki egy másik OECD-jelentésből. 

Ezek alapján a 2017-es 251 hivatalos munkanappal kalkulálva a németek napi átlag 5,4 órát dolgoznak. A legtöbbet, átlag évi 2258 órát Mexikóban dolgoznak, ami ugyancsak az évi 251 nappal számolva napi átlag 9 órát jelent.

A magyarok átlag 1740 órát dolgoznak évente, ami napi átlag közel 7 órát jelent, ennél többet a csehek évi átlag 1776, a lengyelek 1792 órával, kevesebbet ugyanakkor a szlovákok 1698 órával.

Az éves átlagos munkaórák száma az évente ténylegesen ledolgozott órák számának és az évente átlagosan foglalkoztatottak számának hányadosa. A tényleges munkaidő magában foglalja a teljes munkaidős, részmunkaidős és időszaki munkavállalók rendszeres munkaidejét, a túlórát, de nem foglalja magában a munkaszüneti napokat, az éves fizetett szabadságot, a táppénzt, szülési szabadságot, a továbbképzések idejét, a sztrájk, vagy egyéb ok miatt szünetelő munkavégzés idejét. Az adatok az alkalmazottakra és az önfoglalkoztatókra vonatkozik. 

Az OECD évente megjelenő foglalkoztatásról szóló jelentése, az OECD Employment Outlook áttekintést nyújt a tagországok munkaügyi és foglalkoztatási trendjeiről, a szakpolitikai változásairól és a kilátásokról. Olyan adatokat tartalmaz országonkénti bontásban, mint a munkanélküliségi ráta, a részmunkaidős foglalkoztatás gyakorisága, vagy az aktivitási ráta. Emellett a munkaerő-piaci programokra fordított állami kiadások, az átlagos éves bérek nagyságáról is tájékoztat a kiadvány.

Fotó: Pexels

Biztosítók