Hét évig kuporgathat a magyar egy 70 nm-es új lakásra

Európában a lakóingatlanok ára 2015 óta folyamatosan, átlagosan évi 5 százalékkal emelkedik, az egyetlen kivétel ez alól Olaszország, ahol a 2008-as pénzügyi válság óta folyamatosan csökkennek az árak. Jelentősen kilóg a sorból Magyarország, ahol 2015 és 2018 között közel 35 százalékos volt a drágulás, ami a vizsgált országok között a legmagasabb ütem. 2018-ban összesen négy országban, Magyarországon, Csehországban, Lettországban és Portugáliában nőttek az árak az európai átlag több mint kétszeresével - emelte ki Kohári Gábor, MRICS, a Deloitte Magyarország ingatlantanácsadási üzletágának vezető menedzsere.

A Deloitte Property Index alapján, 16 európai ország lakásárai között a legdrágább ország Norvégia, ahol négyzetméterenként átlagosan 4 043 euróba kerül egy otthon. Franciaország a második 4 016 eurós, az Egyesült Királyság a harmadik 3 753 eurós négyzetméterárral. A legolcsóbb továbbra is Portugália, ahol négyzetméterenként ár 1 088 euró. Az átlagos magyar négyzetméterár a tanulmány szerint 1 323 euró volt 2018-ban. Az éven belüli 13,7 százalékos hazai áremelkedésnél csak a 16,8 százalékos cseh lakásárak növekedése volt magasabb Európában.

Íme, a városi ranglista

Párizs volt a legdrágább európai város 12 910 eurós négyzetméterárával nyomában Londonnal, ahol átlagosan 11 185 eurót, a harmadik helyezett Münchenben pedig 8 800 eurót kértek négyzetméterenként a lakóingatlanokért. Budapesten tavaly 1 853 euró volt átlagosan egy négyzetméter lakás ára.

2018-ban egyébként a 46 város közül a legnagyobb drágulást Ostravában (30,3 százalék) és Barcelonában (29,7 százalék) mérték. A fővárosok közül Prága drágult a legnagyobb mértékben: több mint 22 százalékkal. Budapesten 12,8 százalékos áremelkedést mértek, ami a cseh, a francia és portugál főváros után a negyedik legmagasabb emelkedés volt Európában.

Meddig kell kuporgatni az átlaglakásért?

Annak megállapításához, hogy a fenti árak milyen mértékben terhelik az adott ország állampolgárait, a Deloitte Property Index a 16 európai országnál az átlagos éves bruttó fizetést vette alapul és azt vizsgálta, hogy az adott országban hány évet kell dolgozni egy 70 négyzetméteres új lakás megvásárlásáért. A lakhatás költségei Portugáliában a legalacsonyabbak, hiszen itt csak 3,8 évre van szükség egy 70 négyzetméteres új lakás megszerzéséhez. A legtöbbet, 11,2 évet, a cseheknek kell dolgozniuk a lakásukért. Magyarországon 7,1 évig kell az éves bruttó átlagkeresetet félretenni egy új 70 négyzetméteres lakás megvételéhez.

A legtöbbet, négyzetméterenként 27,8 eurót Párizs belvárosában kell kifizetni egy bérelt ingatlanért. Budapest a 10,5 eurós négyzetméterenkénti átlagos bérleti díjával a 46 európai város közül a 17. legolcsóbb volt.

A lakásfejlesztések felfutásával Magyarország az új építési engedélyeket illetően az ezer lakosra jutó 3,8-as mutatóval 2018-ra az európai középmezőnybe került, ugyanakkor a használatbavételi engedélyek terén Magyarország az európai mezőny utolsó harmadából jelenleg még nem tudott előrébb lépni.

A régiós pozíció is hasonlóan alakult tavaly, míg Lengyelországban az ezer főre jutó lakásépítési engedélyek száma 5,8 volt, ami több mint másfélszerese a magyar mutatónak, addig a Csehország 3m1-es mutatója ha minimálisan is, de elmaradt a magyar adattól.

Így áll a hitelezés

A lakás célú jelzáloghiteleknek a szabadon felhasználható jövedelemhez mért aránya hazánkban 20 százalék, ami a legalacsonyabb egész Európában. Ebből a szempontból még a dinamikus árnövekedés ellenére sem tekinthettük 2018-ban túlfűtöttnek a hazai lakóingatlanpiacot. Ezzel szemben két nyugat-európai országban, Hollandiában és Dániában a jelzáloghitelek volumene az éves szabadon felhasználható jövedelmek összegét is jelentősen meghaladják (193 százalék, illetve 173 százalék).

A lakásárak túlzott emelkedése már több európai országban kockázatot jelent, mivel az utóbbi évek tartós emelkedésével már meghaladják a makrogazdasági környezet alapján elfogadható szintet - figyelmeztet Kohári Gábor.

Fotó: Pixababay