Hadjárat indul a gazdag lakásvásárlók ellen - Íme a városok, akik már léptek

Új-Zéland meglépte

Új-Zélandon már egy ideje forralják a tervet, miképpen lehetne a külföldi lakásvásárlásoknak gátat szabni, ugyanis az utóbbi időben a népszerűbb városok ingatlanárai az egekbe emelkedtek.

Ahogy korábban már írtunk róla, sokan úgy gondolják, szükség van a külföldiek házvásárlásainak korlátozására az országban, ugyanis: 

• egyre súlyosbodó lakáspiaci válság van kibontakozóban az országban, az OECD elemzése is rámutat arra, hogy Új-Zéland küzd a legnagyobb hajléktalan problémával a vizsgált országok között.
• Az alacsonyabb jövedelmi kategóriába tartozó családoknak egyre nehezebb a lakásvásárlás, miközben a külföldről az országba "özönlő" milliárdosok felhajtják az ingatlanárakat. Mindezt úgy, hogy az ottani bérek évek óta stagnálnak és a lakáspiaci kínálat is alacsony.

És Új-Zéland tényleg meglépte: elfogadták a törvényt, amellyel a legtöbb külföldit kizárták az ingatlanpiacról. Egyedüli kivételnek az ausztrálok és a szingapúriak számítanak, a velük érvényben lévő szabadkereskedelmi megállapodások miatt. A kormány célja ezzel egyértelműen az, hogy normalizálja a lakáspiaci árakat. Aucklandben például a külföldi lakásvásárlók miatt a nemzeti átlag duplájára nőttek az ingatlanárak.
 

Más városok magasabb adókkal próbálkoznak

Új-Zéland mellett több olyan régió és város is van a világon, ahol különféle módszerekkel igyekeznek elvenni a külföldi lakásvásárlók kedvét az ingatlanoktól. 

• Ilyen Sydney is, ahol még 2016 júniusában vezettek be egy 4%-os extra ingatlanadót a külföldi vásárlókra. A rá következő hónapban Melbourne-ben ezt az adót a korábbi 3-ról 7%-ra emelték.
• Szintén 2016-ban történt, hogy a kanadai Vancouverben olyannyira felhajtották a külföldi vásárlók a lakásárakat, hogy az ingatlanszerzési adót 20%-ra emelték, emellett egy sor más adót is bevezettek.
• Egy kanadai oldal korábbi gyűjtése szerint hasonló korlátozások vannak Svájcban is, ahol a kormány minden évben kvótákat határoz meg a külföldieknek értékesíthető lakóingatlanokra minden kantonban.
• Az Egyesült Királyságban magasabb tőkenyereség-adó megfizetésével nézhetnek szembe azok, akik külföldieknek értékesítik az ingatlanjukat, Mexikóban pedig külön zónákat határoztak meg, amelyeken belül a külföldiek nem vehetnek ingatlanokat.

De kik ezek a gazdag külföldiek és mi a helyzet Magyarországon?

A különféle, erről a témáról szóló cikkek szerint a gazdag kínaiak állnak a lakásvásárlások többsége mögött, a Juwai kínai ingatlanportál szerint a kínaiak 2010-ben még 5 milliárd dollárért, 2016-ban már 100 milliárd dollárért vettek külföldön ingatlanokat.

Magyarországon is magas a kínai ingatlanvásárlók aránya, akik a KSH friss adatai szerint tavaly 1058 lakást, átlagosan 41,4 millió forintért vettek meg, ezeknek több mint 90%-át Budapesten.
 

A kínaiakkal együtt tavaly 7371 lakást vásároltak meg külföldi állampolgárok Magyarországon, ami a teljes lakáspiaci forgalom 4,8%-át tette ki.

Érdekes adat még, hogy Budapesten az összes eladott lakás 8,8 százaléka került külföldi tulajdonba, ezek átlagos 36,3 millió forintos értéke jelentősen meghaladta a magyar vevőkre jellemző, 23,4 millió forintos árat.

A külföldiek a legtöbb lakást a VI., VII. és a VIII. kerületben vették meg (kerületenként 400-nál többet), míg részesedésük az V. kerületben lett a legmagasabb, ahol az általuk kötött 257 adásvétel a kerület lakásforgalmának egyharmadát tette ki. 10 százalék fölötti volt a külföldi vevők aránya az említettek mellett az I., II. és a IX. kerületben is.