Furcsa szakadás és rég látott pénzeső a magyar biztosítóknál

Megjelentek a Magyar Nemzeti Bank friss adatai a magyar biztosítási piacról. Történelmet írt a szektor: gördülő éves díjbevétele most először meghaladta az 1000 milliárd forintot (1022 milliárd volt). 

Az év első három negyedévében kirobbanó mértékben, 12,2%-kal nőtt a magyar biztosítási piac díjbevétele az egy évvel korábbihoz képest, ezen belül az élet üzlet üzletág 6,0%-kal, a nem-élet pedig 12,2%-kal bővült. A nem-élet üzletág a szerződésszámban is jobban teljesít, az élet üzletág e téren csak stagnál. 

A harmadik negyedévben 11,1%-kal volt magasabb a szektor díjbevétele, mint egy évvel korábban, ezen belül a nem-életbiztosítási piac 16,7%-kal, az életbiztosítási piac pedig 5,2%-kal nőtt. Az életbiztosítási piac díjbevételének változását érdemes korrigáltan (az egyszeri díjak 10%-át figyelembe véve) is megnézni, ez alapján csak 4,3%-kal bővült az életbiztosítások díjbevétele, vagyis alig a 3,8%-ra felpörgő infláció fölött. Elmondható, hogy az életbiztosítási piac reálértéken szinte csak stagnál. A rendszeres díjas unit-linked díjbevételek idén ősszel gyakorlatilag az egy évvel korább szinten tartózkodtak, a vegyes életbiztosítások pedig 1,4%-kal csökkentek. Az élet oldal ennek ellenére bekövetkezett növekedése elsősorban az amúgy is nagy volatilitást mutató egyszeri díjas biztosítások díjbevételében látható 21%-os ugrásnak köszönhető. 

Míg az elmúlt években elsősorban a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) mozgatták felfelé a piaci díjbevételeket, ma már nagyjából egyenletesen bővül a nem-életbiztosítási ág. Feltámadt a casco-piac, hiszen díjbevétele 22%-kal emelkedett egy év alatt (a harmadik negyedévre), miközben kgfb-re 18%-kal fizettünk be többet a biztosítóknak az egy évvel korábbinál. Az egyéb nem-életbiztosítások díjbevétele a GDP-növekedés közel háromszorosával, 14%-kal bővült. 

Miközben a díjbevételek és a szerződésszám szempontjából is a nem-életbiztosítások teljesítenek jobban, a profitabilitás szempontjából nem ennyire egyértelmű a kép. Az életbiztosítási üzletágak biztosítástechnikai eredménye a harmadik negyedévben valamivel magasabb volt a nem-életbiztosításiaknál, ugyanakkor az év eddigi részében 25 milliárdos nyereségével a nem-életbiztosítások felülmúlták a 21 milliárdot hozó életbiztosításokat. 

Történelmi rekord felé menetel a nominális nyereség is a biztosítási szektorban, így megközelítheti a 80 milliárd forintot. A tapasztalatok alapján a profit nagy hányada idén is az Allianztól és az Aegontól jöhet. Az elmúlt 15 évben a szektor nyereségének az 56%-át, tavaly pedig még mindig a 49%-át hozta e két társaság. 

A profitra egyre nagyobb hatással lehet a díjbevételek alakulása mellett a kárráfordítások növekedése, ami a biztosítók számára kedvezőtlen tendenciát mutat. Az elmúlt egy évben kis mértékben (nominálisan) meghaladtak a károk a 2010-ben látott csúcsot, ami persze nemcsak (vagy nem elsősorban) a természeti katasztrófákkal, hanem a vagyon- és felelősségbiztosítási fedezetek növekedésével, a penetráció bővülésével is magyarázható. 

A kgfb-üzletágban is emelkednek a kárkifizetések, de itt is kisebb mértékben, mint a díjbevételek (az átlagdíjak és a szerződésszám növekedésének eredőjeként), így a kárhányad némileg mérséklődött az elmúlt 2-3 évben, a kgfb-szegmens pedig a biztosítók jó része számára profitábilissá vált. Az év végi kgfb-kampányban az előző évhez hasonlóan úgy tűnik, hogy az Allianz, a K&H és az Union szerepel a legjobban. 

Visszatérve az életbiztosításokhoz, jól látható a statisztikákból, hogy ez a piac a gazdasági növekedés és a magyar megtakarítási piac bővülésének üteme által indokolhatónál kisebb mértékben bővül. Míg 2010-2011-ben még bőven 5% fölött, ma már csak 3,7%-on áll az életbiztosítások részaránya a lakosság teljes pénzügyi vagyonán belül. 

A nettó értékesítések és az életbiztosításokon elért hozamok sem igazán támogatják a piac bővülését. Az első három negyedévben összességében 10 milliárd forint (jellemzően nem realizált) átértékelődési veszteséget szenvedtek el életbiztosításaikon az ügyfelek, és mindössze 17 milliárd forinttal helyeztek el több pénzt az életbiztosításokban, mint amennyi távozott belőlük. Egy szerződésre lebontva mindez közel 4200 forint átértékelődési veszteséget és 7100 forint nettó tranzakciót jelent három negyedév alatt, miközben átlagosan nagyjából 820 ezer forintnyi pénzt (díjtartalék) hever egy életbiztosításban (ebben a kisebbséget képviselő nem megtakarítási célú termékek is benne vannak). 

Az életbiztosítási piac, különösen a helyettesítő terméknek tűnő vegyes nyugdíjbiztosítások számára kihívást jelenthet majd az állam jövő év elején bevezetni tervezett nyugdíjkötvénye, amely várhatóan konkurenciát támaszt a kiszámítható és 20%-os adójóváírást biztosító öngondoskodási termékekkel szemben.

Címlapfotó: Pexels