Ezért érezzük katasztrofálisnak a magyar úthálózat állapotát

Bár Magyarország úthálózatának csak egy kis részét adják az állami tulajdonú országos közutak, a forgalom 75 százaléka ezeken zajlik. Ez egy 32 070 kilométer hosszú hálózat, amely része közel 1200 kilométer autópálya, 312 kilométer autóút, közel 7 ezer kilométernyi első és másodrendű főút, 18 ezer kilométernyi összekötő út, 4500 kilométer bekötőút, valamint számos csomóponti ág, vagy a gyorsforgalmi utak pihenő útjai.

A Magyar Közút kezelésébe tartoznak az országos főutak településen átvezető szakaszai is, amely a teljes hálózat 27 százalékát teszi ki. Minden más az önkormányzatokhoz tartozik, és bár ezeken "csak" a forgalom 25 százaléka zajlik, az országosnál lényegesen nagyobb, 178 700 kilométeres hálózatról van szó.

Az országos hálózat hossza 2005 óta 1260 kilométerrel bővült. Ebből a növekedésből 560 kilométerrel részesedtek az autópályák, főleg 2010 előtt, 186 kilométerrel az autóutak, javarészt 2015-2016 között. A főutak hossza mintegy 700 kilométerrel bővült, bár ez nem minden esetben jelent új utat, mivel 2013-2014 között az összekötő és bekötő utak hossza nagyjából annyival csökkent, mint amennyivel a főutaké nőtt, így itt vélhetően fejlesztésről lehetett szó.

A Magyar Közút oldalán 2013-tól érhetők el adatok az utak minőségéről. A cég évente felméri a burkolat állapotát, az egyenetlenséget, a nyomvályúsodást és a teherbírást.

Az utakat 5 kategóriába sorolják: jó, megfelelő, tűrhető, nem megfelelő és rossz. Ezen kívül néhány százaléknyi útról nincsenek adatok.

A burkolat állapota siralmas

Messze a legrosszabb számok a burkolat minőségével kapcsolatban érkeznek. 2018 végén az országos hálózat 50,6 százaléka kapta meg a leggyengébb "rossz" minősítést, 10,9 százalékuk pedig "nem megfelelő" jelzőt kapott. Ez a két kategória 61,5 százalékot tesz ki, de 2013-tól nézve is 60,6, illetve 64,5 százalék között szóródott, vagyis érdemi javulást nem lehet látni.

Jó, vagy megfelelő az utak 17,5 százaléka, amely bárnem az elmúlt hat év legjobb aránya, minimális növekedés azért látható.

Érdekes ugyanakkor, hogy 2017-ben a nem mért utak aránya 0,6 százalékról 1,6 százalékra emelkedett, amely bár nem nagy, amikor 1-2 százalékpontos változásokat mérnek, lehet jelentősége. Az utak fennmaradó 19,7 százalékának állapota tűrhető.

Az egyenetlenséggel jobb a helyzet

Egyenetlenség szempontjából az utak fele tartozik a legjobb két kategóriába és 35-36 százalékuk a két legrosszabba. Ez lényegében változatlan 2013 óta.

Alig nyomvályúsak az utak

Az országos közutak 82,5 százaléka jó, ha nyomvályúkról van szó, további 7,2 százalékuk pedig megfelelő. Egy így majdnem 90 százalék, amely minimális javulást jelent a 2013-as 88,3 százalékhoz képest.

Teherbírás

Az utak teherbírásánál igen szélsőséges a helyzet. A legjobb kategóriába tartozik ugyanis 44,8 százalékuk, a legrosszabba pedig 31,1. A tendencia azonban egyértelműen pozitív.

2010 előtt....

Lapunk megkérdezte a Magyar Közutat, hogy mi az oka a nem túl jó úthelyzetnek és miért nem sikerül változtatni ezen évek óta.

A cég a magyar politikai kommunikáció egyik jól ismert eleméhez nyúlt és 2019 nyarán azzal indokolta az utak rossz állapotát, hogy 2010 előtt a szükségesnél kisebb mértékű útfelújítási programok indulhattak el. A több évtizedes karbantartási elmaradás nyomán a közúthálózat állapota, főleg a 23 ezer kilométernyi mellékúthálózaté, jelentős mértékben leromlott. Ezt a leromlási folyamatot a 2010-es évek első felében sikerült megállítani, köszönhetően annak is, hogy 2010-től napjainkig mintegy 5500 kilométernyi út újulhatott meg, csaknem 690 milliárd forint értékben - írja válaszában a Magyar Közút.

A vállalat szerint a 2000-es években szinte kizárólag európai uniós forrásokból valósulhattak meg útfelújítások, beruházások, viszont az elmúlt években döntő többségében már hazai, költségvetési források állnak rendelkezésre, melynek köszönhetően például 2018-ban az elmúlt évek legnagyobb útfelújítási programja indult el, csak tavaly mintegy 1000 kilométernyi szakasz újulhatott meg.

A 2016-ban megkötött hosszú távú közhasznúsági szerződés alapján évente folyamatosan növekvő forrásokból láthatják el az üzemeltetési és fenntartási feladatokat, így a 2016-os 60 milliárdos költségvetésük idén már a 90 milliárd forintot is meghaladja, ez a megemelt költségvetési keret is mostanra érezteti hatását. 2024-ig mintegy 1000 kilométernyi új autópálya, autóút és főút épülhet az országban.

Több anyagot építenek be

A Magyar Közút közhasznúsági jelentéséből valóban az olvasható ki, hogy az elmúlt évben felpörögtek a karbantartások: 2016 és 2018 között érezhetően több hideg aszfaltkeveréket, speciális keveréket és meleg aszfaltot használtak a karbantartáshoz mint az ezt megelőző három évben.

Fotó: Pexels