Évente 200 ezer lakást kellene generálisan felújítani

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) szakmai összeállításában az építési ágazat 2019. évi súlyponti problémáival foglalkozik, melyek megoldására javaslatokat is megfogalmaznak a kormány számára. 

Ilyen a magyar lakhatási krízis

Minden ország nemzeti vagyonának jelentős részét képezi az infrastruktúra és a lakásvagyon, amely értékének megőrzése nem lehet vita tárgya – fogalmaz az ÉVOSZ. Ma Magyarországon mintegy 4,2 millió lakás van, így amennyiben egy lakásnak legalább száz évig funkcionálnia kell, évente legalább 40 ezer lakásnak kellene épülnie. Emellett legalább 20 évente generálisan nagyfelújításra szorulnak a lakások, így évente legalább 200.000 lakást kellene átfogó, nagy felújításban részesíteni, ami az elmúlt tíz évet nem jellemezte. 

Magyarországon hétéves mélypontról mozdult el 2014. évben a piac, és ez a pozitív folyamat jelenleg is tart. Jelenleg mintegy 35-40 ezer új lakás van kivitelezés alatt, melyből 2019. évben várhatóan 23-25 ezer elkészül, a felújított lakások éves száma azonban nem bővül. 

Napjainkra Magyarországon is jelentkezik az Európában tapasztalható „lakhatási krízis”. Ennek magyaros változata, a lakásvagyon műszaki állagának gyors romlása, öregedése, ahol a tulajdonos nem költ megfelelően a lakásfelújításra a lakhatás minőségére. Nem épül elegendő új lakás és az elkészülteket sem a rászorulók veszik meg jellemzően, hanem a befektetési célú vásárlások a meghatározóak. A lakosság közvetlen megrendelésére készülő lakásépítéseknél és lakóingatlanfelújításoknál tapasztalható a legmagasabb szintű fekete foglalkoztatás, amit elsődlegesen az írásos szerződések nélküli munkavégzés nagy száma tesz lehetővé. Ez a jelenség rontja a tisztességes vállalkozók versenyhelyzetét, ami mindenképp változtatásokat sürget a lakásépítés, lakásfelújítás területén. 

Ezt javasolják az építési vállalkozók

Ma Magyarországon a lakásgazdálkodásnak elsődlegesen nem szabályozási kérdések szabnak korlátot, hanem a forráshiány. Ezért az ÉVOSZ javaslatai elsődlegesen a forrás bővítésére irányulnak. A pénzügyi lehetőséget egyszerre kell bővíteni a közösségi (állami) és a magán (lakossági) oldalon.

A Kormány által indított lakásépítési, lakástámogatási programok csak akkor hatásosak, ha hosszú, legalább 8-10 éves időtávon kiszámítható és elegendő forrás van mögötte. Csak ilyen időtávba fér bele a lakossági előtakarékosság, a munkáltató támogatási érdekeltsége, a banki érdekeltség és a költségvetés teherbíró képessége. A programok továbbra is az első új és használt lakás megszerzésére és a meglévők energiatakarékossági és hőszigetelési problémáinak megoldására kell irányuljanak. Emellett kiemelt figyelmet kell, hogy kapjanak a CSOK keretében is a felújítások. 

A meglévő lakásvagyon felújításánál meghatározó az energiatakarékos létesítménykialakítás. A Nemzeti Épületenergetikai Stratégia jó kiindulópont ahhoz, hogy az uniós forrásokra is alapozva lakásfelújítási program készüljön. Ennek a forrásszükségletei ismertek, kialakításra vár a költségterhek ösztönzőbb megosztása a költségvetés és a lakástulajdonosi kör között a családi otthonteremtési kedvezményben nem részesülő lakossági körben is. 

A Parlament és a Kormány 2015. évi intézkedései nagy lendületet adtak az új lakóingatlan építésekhez és egy meghatározott társadalmi rétegnél a meglévő lakóingatlanok felújításához, bővítéséhez is. A továbblépéshez javasolják az engedély- vagy bejelentésköteles lakóingatlan felújításoknál a felújítási ÁFA-érték 50%-ának - maximum 3 millió Ft nagyságrendig - számla alapján való visszaigényelhetőségét. 

Javasolják az energiatakarékos városrész-rehabilitációs programok beindítását, ahol a meglévő lakások korszerűsítése, az újak megépítése együtt szerepel a városrész további energiafogyasztó létesítményeinek, energiahálózatainak a felújításával. 

A meglévő lakásvagyon meghatározó részét képező panellakások lakásminőségének javítása érdekében ki kell dolgozni és el kell indítani egy hosszú távú „Panelprogram”-ot. 

Sokat javítana a kiszámítható, felelős megrendelő felelősségének erősítéséhez a lakásszövetkezetek, a társasházi tulajdonosi közösségek működésének újraszabályozása, jogállásuk modernizálása.

Az új építésű lakóingatlanok 5 éves építményadó-mentességét, illetve - kedvezményének bevezetését javasolják. 

Javasolják az állami, illetve önkormányzati bérlakásprogram előkészítését és elindítását.

Fotó: Pexels