Ennyire nem lehet durva a helyzet a magyar életbiztosításoknál
Szárnyal a nem-életbiztosítási és vergődik az életbiztosítási piac Magyarországon - legalábbis erre utalnak az MNB ma közzétett adatai. A piac teljes díjbevétele 5,8%-kal magasabb volt a második negyedévben az egy évvel korábbinál, a rendszeres díjas életbiztosítások azonban egészen nagy mértékben, 4,0%-kal visszaestek, ami mögött tisztán statisztikai okok is állhatnak, ugyanis a hozzánk eljutó piaci beszámolók inkább pozitívak. A teljes piac bővülése mögött kétharmadrészt a gépjárműbiztosítások állnak. A biztosítók nyereségével sincs különösebb gond: három hónap alatt 18, az első félévben 41 milliárdos profitot értek el, ami már a biztosítási különadó bevezetését megelőző szintnek felel meg.
Kettős képet mutatott a második negyedévben a magyar biztosítási piac, legalábbis a felügyeleti statisztikák szerint:
- az életbiztosítások díjbevétele mindössze 0,6%-kal 118 milliárd forintra nőtt, ezen belül a rendszeres termékeké 4,0%-kal visszaesett,
- a nem-életbiztosításoké pedig 11,1%-kal 127 milliárd forintra emelkedett,
- így a teljes biztosítási piac díjbevétele 5,8%-kal 245 milliárd forintra nőtt.
Az első félévben összességében valamivel a nominális GDP felett, 7,4%-kal bővült a magyar biztosítási piac.
Eközben javult a biztosítási piac megtérülése is az egy évvel korábbihoz képest, alábbi ábránkon a díjbevételarányos eredményt mutatjuk be (élet- és nem-életbiztosítási biztosítástechnikai eredmény, illetve teljes adózott eredmény felhasználásával). A második negyedév relatíve az életbiztosítások szempontjából erősebb volt.
Az első félévben összességében 40,1 milliárd forintos adózott profitot értek el a magyar biztosítók, ebből a nem-életág 17 milliárdos, az élet ág pedig 13 milliárdos biztosítástechnikai eredményt mutatott fel. Abszolút értelemben tehát a nem-élet üzletág jobban teljesít annak ellenére, hogy a január 1-jétől kissé átalakuló (kgfb-t is beolvasztó) biztosítási adó csak ezt az oldalt sújtja.
Nominálisan a különadók bevezetése előtt, 2009-ben teljesített olyan jól a biztosítási szektor profitszempontból, mint most, ugyanakkor reálértéken ez természetesen most kisebb megtérülést jelent. Az elmúlt egy évben 72 milliárdos adózott nyereséget ért el a szektor, a profit nagy részét valószínűleg továbbra is az Allianz és Aegon hozta.
Meglepő adat, hogy miközben a teljes gazdaság szépen növekszik és a háztartások pénzügyi vagyona is dinamikusan bővül, az életbiztosításokon díjbevétele mindössze 0,6%-kal volt magasabb a második negyedévben, mint egy évvel korábban. Ennél is meglepőbb, hogy emögött nem az egyszeri díjas életbiztosítások, hanem a rendszeres díjasok visszaesése áll, és ezek díjbevétele 4,0%-kal csökkent. Egyelőre nem tudtuk kideríteni ennek biztos okát, mindenesetre az MNB-nek most az egy évvel korábbi 8 helyett csak 6 életbiztosító és 9 helyett 8 kompozit biztosító jelentett adatot, ez is állhat a háttérben. Az etikus életbiztosítási koncepció miatt csökkenő jutalékbevételek (főleg a független biztosításközvetítőket érintő) visszaesésből származó értékesítési volumencsökkenés önmagában még nem elégséges magyarázat a teljes (az új szerzésnél jóval nagyobb) állomány ekkora díjbevétel-visszaesésére. Különösen a rendszeres díjas unit-linked biztosításoknál látunk jelentős (8,2%-os) visszaesést.
Az életbiztosításokban heverő teljes lakossági vagyon (pontosabban az életbiztosítási díjtartalék) egy év alatt 2,4%-ot emelkedett, ami jelentősen elmarad a megtakarítási piac bővülésének ütemétől, így az életbiztosítások aránya a teljes bruttó pénzügyi vagyonhoz képest most először 4% alá csökkent. Elmondható, hogy az életbiztosítások jelentősége a lakossági megtakarításokban fokozatosan zsugorodik, de ezeken belül az adókedvezményes nyugdíjbiztosítások szépen nőnek: díjbevételük az első félév egészében 28%-kal 34,9 milliárd forintra nőtt.
Az első negyedév fekete negyedév volt az életbiztosítások piaci hozama és nettó értékesítése szempontjából is, hiszen mindkettő negatívan befolyásolta az állományt (2015 ősze után először). Ennél sokkal jobban alakult viszont a második negyedév, ami szintén arra utal, hogy nem az új értékesítések esetleges visszaesése vethette vissza a második negyedéves díjbevételeket.
Míg az életbiztosításoknál nem egyértelműen pozitívak a felügyeleti statisztikák, a nem-életbiztosítások esetében nincs semmilyen ok sem a panaszra. A díjbevételek 11,1%-kal kerültek feljebb, ezen belül a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) díjbevétele 15,8%-kal, a cascóé pedig még nagyobb mértékben, 17,2%-kal került feljebb. Így a teljes biztosítási piac bővülése mögött kétharmadrészt a gépjárműbiztosítások állnak. A többi nem-életbiztosítási szegmensben 6,7%-os bővülést lehet látni, ami nagyjából megfelel a nominális GDP növekedési ütemének.
A kgfb-üzletág díjbevételeit a korábbi évekhez képest lanyhuló verseny mellett a károk növekedése (több autó, több megtett kilométer) is felfelé hajtja. A két évvel ezelőttihez képest például a díjak és a kárkifizetések is közel 10 milliárd forinttal nőttek (szintén második negyedéves adat).
A teljes nem-élet üzletágban fokozatosan az eddigi rekorszintre, a 2010-es közelébe érnek a kárkifizetések, ami a gazdasági fellendülés mellett teljesen elfogadható. A klímaváltozás ellenére inkább a gazdasági aktivitás fokozódásához, és nem a természeti katasztrófákhoz kötődő károk mozgatják egyelőre a piacot.
Címlapfotó: pixabay.com
Biztosítók
