Elenyésző számú balesetet okoz a sebességhatárok megszegése

Köztudott, rekordot döntött a személysérüléses balesetek száma 2018-ban, soha ilyen sokszor nem kellett mentőt hívni az ország különféle útjaira. Kíváncsiak voltunk, hogy jellemzően milyen emberi és egyéb hibák állnak a tragédiák mögött, ezért a Vezess kikérte a Központi Statisztikai Hivataltól (KSH) a balesetek okaira és okozóira vonatkozó számsorokat. Számos érdekesség kiderült a friss adatokból.

A balesetek mindőssze 0,7 százalékát okozta tavaly a sebességhatárok megszegése

A 16.757 személyi sérüléses balesetből 15.458-at okozott emberi hiba tavaly a KSH szerint, ezeket hét nagyobb csoportra bonthatjuk:

1. A legtöbb problémát „a sebesség nem megfelelő alkalmazása” okozta, összesen 5254 baleset hátterében állt 2018-ban.
2. „Irányváltoztatás, haladás és bekanyarodás szabályainak megszegése” miatt 4278 baleset történt.
3. Csaknem ugyanennyi, összesen 4081 az „elsőbbség meg nem adása” miatt.
4. 966 alkalommal „gyalogosok hibája” állt a háttérben.
5. Az „előzés szabályainak megsértése” miatt 703 baleset történt.
6. A „megállási kötelezettség elmulasztása” miatt 370.
7. Végül 750 esetet rögzít „a járművezető egyéb hibája” kategória, és van még pár kisebb szám is: jármű hibája (93), utasok hibája (40), pálya hibája (23), világítási szabályok megszegése (22), és „egyéb okok” kategóriát is írnak (177).

Ismerjük a 2017-es és a 2016-os számokat is, érdemi növekedés az elmúlt két esztendőben csupán a jármű hibája miatt bekövetkezett baleseteknél volt, itt viszont 46 százalékos az emelkedés.

A balesetek 28,5 százalékát okozta tavaly a helytelen tempó, 61,5 százalékát azonban más emberi és egyéb hibák. Utóbbi mintegy kétharmad, mintha mégis sokkal kevesebbet foglalkoznának vele az illetékesek, a jogalkotók, az autósokat ellenőrző rendőrség, az oktatáspolitika stb.

Mivel a fenti számok szerint is a legfontosabb probléma, és a közbeszédben, valamint a rendőrség kommunikációjában is kiemelt helyen szerepel a „gyorshajtás”, nézzük meg, milyen konkrét okokra bomlik tovább a „sebesség nem megfelelő alkalmazása” miatt tavaly bekövetkezett 5254 baleset.

• Magasan a legtöbb tragédiát a „nem az útviszonyoknak (vonalvezetés, útburkolat) megfelelő sebesség” okozta 2018-ban, összesen 3785 ilyen eset történt.
• Jóval kevesebbet „a forgalmi viszonyokhoz” képest rossz sebesség: 469.
• Még kevesebbet „az időjárási és látási viszonyokhoz” helytelenül választott tempó: 396.
• És végül „az előírt sebesség meg nem tartása” kategória száma: 118 baleset.

Jól látják, a 16.757 személyi sérüléses balesetből tavaly mindössze 118 alkalommal történt, hogy a kitáblázott sebességhatárnál magasabb tempó volt a baleset oka. Ez mindössze 0,7 százalék.

Ezért nem látjuk a rekordmagas traffipaxos bírság hatását a balesetszámra?

Itt kell megemlítenünk egy fontos adatot. 2018-ban minden korábbinál több bírságot (623 ezer csekket) postázott ki a rendőrség a traffipax-hálózat által készített fotók alapján, ebből következően a bírságösszeg is az eget verdeste (21,17 milliárd forint).

Eközben azt is látjuk, hogy pontosan ugyanabban az évben a balesetszám is minden korábbinál magasabb volt, azaz a rekordszámú traffipaxozás egyáltalán nem szorította le az utakról a horrort. Egyáltalán nem törte meg 2018-ban a balesetszám emelkedését.

Most már érthető, hogy miért. És még ezt sem állítjuk, hogy az útszélen traffipaxozó rendőr kizárólag azt a bizonyos 0,7 százalékot tudja (tudná) csökkenteni, hiszen aki rendőrautót lát, máris jobban figyel a sebessége mellett az előzésre, a követési távolságra és remélhetőleg minden egyéb betartandó szabályra. Ahogyan a gyalogos sem szalad át a piroson, és a kerékpáros sem teker át a zebrán stb.

Természetesen nem vagyunk traffi-ellenesek, milliószor leírtuk már, ahogyan azt is, ennél sokkal több kell. Főleg nem is a rendőrségtől, állítólag ők az igazságosabb bírságolást és biztonságosabb közlekedést eredményező átlagsebesség-mérést is régen bevezették volna már, ha a politika támogatná. Úgy látszik, nem támogatja. Ezen felül régóta súlyos felelősség terheli az oktatáspolitika irányítóit is, mert a korábbi ígéretek ellenére nincs kötelező és alapos oktatása a közlekedéskultúrának az általános iskolákban (játékos módon akár az óvodákban is), a jogalkotókat a minőségi járművezetés-képzés hiánya miatt, a kormányokat a gyatra úthálózatért, a milliónyi kátyútól az ezernyi lekopott zebráig. Hosszú a sor, mindenki ismeri, mi mindent kellene tenni a közlekedés biztonságáért.

Három szabálytalanságot mindenképpen ki kell még emelnünk, érdemes lenne akár kampányszerűen is foglalkozni ezekkel az illetékeseknek. Rendkívül sok baleset volt tavaly az elsőbbségadást jelző táblák megszegéséből (2317), a követési távolság negligálása miatt (1461), valamint az autósok jól látható része nem adott elsőbbséget a zebrán haladó gyalogosoknak (emiatt 787 súlyos baleset történt).

A gyalogosok hibái közül kiemelkedett 2018-ban a „vigyázatlan, hirtelen lelépés az úttestre” (450 baleset).

Honnan származnak pontosan a cikkünkben szereplő számok?

„A baleseti adatokat az ORFK-tól kapjuk meg. A baleset helyszínén a helyszínelő rendőr által rögzített információkat (Robotzsaru rendszer) 48 órával, illetve 30 nappal a baleset után az ORFK ellenőrzi, a KSH részére ezt követően adja át az adatállományokat. Ezek az adatok előzetesek, további ellenőrzési folyamatot követően egy-egy év végleges adatai nyár végén válnak hozzáférhetővé” – ezt a választ kaptuk a KSH-tól arra a kérdésre, pontosan mi a forrása a részünkre átadott statisztikáknak.

Hivatalosan csak 0,7 százaléknyi balesetet okoz a sebességhatárok megszegése, de senki ne felejtse, a megengedettnél gyorsabb vezetés növeli a hibalehetőséget

CSAKNEM UGYANANNYIT HIBÁZNAK A HIVATÁSOS TEHERAUTÓ-SOFŐRÖK, MINT A SIMA SZEMÉLYAUTÓSOK

Magasan a személyautók okozzák a legtöbb balesetet, amire joggal vágja rá bárki a nyilvánvalót, hiszen messze ebből fut a legtöbb az utakon. Érdekes adatokkal találkozunk azonban, ha kiszámoljuk, hogy mennyi személyautóra jutott egy baleset tavaly, és ezt összehasonlítjuk a tehergépkocsikra jutó balesetekkel.

Kis túlzással boldog, boldogtalan vezet B-s jogosítvánnyal 17 éves kortól 99 felettig, ennek ellenére a KSH legfrissebb adatainak arányosítása után kiderült, hogy 322 darab személyautóra jutott tavaly egy személysérüléses baleset. Ami csaknem ugyanannyi, mint a sokkal tapasztaltabb, komolyabb jogosítvánnyal és átlagosan sokkal több rutinnal rendelkező hivatásos sofőrök száma: tavaly 371 darab tehergépkocsira jutott egy baleset, pontosabban ennyit okoztak a vezetőik.

Sajnos a kerékpárosok, pláne a gyalogos esetében értelemszerűen nem készülhet ilyen adat, pedig e két csoport okozza a 2-ik, és a 4-ik legtöbb balesetet.

1. A személygépkocsik vezetői 10.784 balesetet okoztak 2018-ban.
2. A kerékpárosok 1737-et.
3. A tehergépkocsik sofőrjei 1358-at.
4. A gyalogosok 955-öt.
5. A motorkerékpárosok 666-ot.
6. A segédmotoros kerékpárt vezetők 628-at.
7. Az autóbuszok sofőrjei 211-et.
8. A különféle állatok 130-at.

Nincsenek jelentős változások az elmúlt két évben, mégis érdemes megnézni, hogy melyik csoport esetén milyen irányba változott a balesetokozások száma:

• Százalékosan a legnagyobb mértékben motorkerékpárosok (+ 4,7 százalék) balesetokozása növekedett 2016-ról 2018-ra.
• Eközben a tehergépkocsiknál (- 6 százalék) csökkent a leginkább.

Meglepően magas arányban kiváltói balesetnek az elvileg profi sofőrök. Ezzel is kezdeni kell valamit (a traffipaxozáson felül)

A férfiak vagy a nők, az idősek vagy a fiatalok okoznak több belsetet?

Tájékoztató jellegű adatok következnek, sajnos a statisztikai hivatalnak nincsenek arra vonatkozó információi, hogy mennyi férfi és nő rendelkezik jogsival. Ezért csak puszta számokat tudunk arról közölni, hogy nemek szerinti bontásban ki mennyi balesetet okozott tavaly:

• A férfiak 11.508 balesetet.
• A nők 3608-at.

A Vezess kérésére a KSH összeállította a balesetokozó járművezetőket életkori kategóriák szerint is. Első blikkre ki mit gondol, vajon melyik korosztály a legveszélyesebb a magyar utakon? A kategóriákat a statisztikai hivatal állította fel, azt pedig nyilván ők sem tudják, hogy milyen életkorú emberek, mennyit vezetnek, melyik kategória mennyi jogosítványost takar stb., ezek nyilvánvalóan mind árnyalják az alábbi számokat.

1. A legtöbb balesetet a 46-64 éves korosztályba tartozó autósok okozták tavaly (4320).
2. Aztán a 36-45 évesek következnek (3172). Viszont ez csak 9 év, szűkebb merítés, ahhoz képest magas szám. Ugyanakkor valószínűleg a legaktívabb, saját vagy céges autóval leginkább rendelkező korosztály.
3. Utánuk a 65-98 évesek következnek (1979) jóval kevesebb aktív járművezetővel.
4. Szinte ugyanannyi balesetet okoztak tavaly a 25 és 30 év közöttiek (1917).
5. Megyünk egyre lejjebb életkor szerint: 21-24 évesek (1272).
6. A friss jogosítványos, 18-20 év közöttiek éppen feleannyi balesetet okoztak (664).
7. Végül a KSH szerint 366 személysérüléses balesetet okoztak tavaly a 17 év alatti járművezetők.

Legeslegvégül egyetlen 99 év feletti balesetokozót is nyilvántart a statisztika. Sőt, a rendőrség szerint nem csak 2018-ban, hanem 2017-ben, és 2016-ban is volt egy-egy minimum 100 éves, balesetokozásban vétkes járművezető.

Fotó: Pexels