Elárulta a közútkezelő: ezért szívsz minden nap a gigadugóban

Egyre több fővárosi szakít a budapesti nyüzsgéssel, és választja inkább az agglomerációt. Ez nem csak azért van, mert életmódot akarna váltani a pesti lakosság, hanem nagyon sokat nyom a latba, hogy olcsóbbak az ingatlanok az agglomerációban, mint a fővárosban. Korábban már megírtuk, hogy bérelni is sokkal olcsóbb Budapest vonzáskörzetében, mint a fővárosban, ám az Otthontérkép adatai szerint a négyzetméterárak is jelentősen kevesebbek egy-egy főváros-közeli településen, mint a környező, budapesti kerületekben.

Például mialatt a IV. kerületben átlagosan 348 ezer egy négyzetméter, a XV.-ben  pedig 313 ezer, addig a közvetlenül szomszédos Dunakeszin és Fóton egyaránt 298 ezerért adnak átlagosan egy négyzetmétert. Csömörön pedig még ennél is olcsóbbak az ingatlanok, 238 ezer forint az átlagos négyzetméterár - ahogy egyébként a szintén főváros-közeli Kistarcsán, Nagytarcsán és Maglódon is. Népszerű célpont még Dunaharaszti és Szigetszentmiklós is, ahol 220 ezer forintba kerül átlagosan egy négyzetméter, miközben a szomszédos Csepelen 259, Soroksáron pedig 231 ezer forint egy négyzetméter.

A Duna másik oldalán sem más a helyzet: sőt, a budai agglomeráció esetében még drasztikusabb a különbség. Például ameddig Újbudán 531 forint egy négyzetméter, addig a környező Budaörsön 369 ezer, Törökbálinton pedig 330 ezer forint az átlagos négyzetméterár. Budakeszin átlagosan 330 ezret kérnek egy négyzetméterért, Nagykovácsiban és Solymáron pedig 308-at, mialatt a szomszédos XII. kerületben csaknem duplaannyiba, átlagosan 660 ezerbe kerül egy négyzetméter, és a II.-ban is 619 az átlagár.

Valami valamiért

Persze, mint mindennek, az agglomerációnak is vannak árnyoldalai. Hiába olcsóbbak az ingatlanok, ha mondjuk egy örökkévalóság bejutni a munkahelyedre, vagy elvinni a gyereket az iskolába a nagy dugók miatt. Csak, hogy számszerűsítsük a dolgot: a fővároba a Lechner Ödön Tudásközpont 2017-es írása szerint több mint 2000 településről járnak be ingázók dolgozni, rengetegen ülnek például autóba.

Szinte naponta lehet olvasni olyat, hogy valamelyik fővárosi agglomerációs településnél tarthatatlan a dugóhelyzet, így pedig hiába vannak ezek nagyon közel Budapesthez, a befelé vezető utak zsúfoltsága miatt rengeteg időt vesz igénybe az út.

Alább végigvesszük a lehetőségeket több településről is. Az egyszerűség kedvéért minden esetben a Pénzcentrum óbudai szerkesztősége a végcél. Négy "felkapott" településről, minden égtájról próbálunk képzeletben eljutni a szerkesztőségbe: Fót, Nagykovácsi, Szigetszentmiklós és Maglód. Figyelembe vesszük a költségeket és az idő tényezőt, hogy kiderüljön: melyik közlekedési eszközzel éri meg a legjobban bejárni Budapestre.

Alap a kötött pálya

Kézenfekvőnek tűnik, hogy az agglomerációból a MÁV valamelyik járatával próbálj meg eljutni a munkahelyedre. Ezt Fótról a 71-es vonalon teheted meg. Papíron nagyjából 30 perc alatt lehetsz a Nyugatiban, ahonnan azért már könnyebb a közlekedés. Innen egy menetjegy 250 forintba kerül, hiszen csak a főváros határáig kell jegyet venned, a Budapest bérleteddel. A bérlet erre a 10 kilométeres szakaszra 1340 forintba kerül - azaz 9580-ba, de a törvény szerint a munkáltatónak meg kell térítenie a bérlet árának 86 százalékát. Időben tehát: Fótról a nyugatiba nagyjából fél óra - késés nélkül -, onnan a Polgár utcába pedig újabb nagyjából fél óra. A pályaudvarról a 4-es 6-os villamossal és a H5-ös hévvel számoltunk. Árban pedig a 9500 forintos Budapest-bérlettel együtt 10 840 forint havonta (ha nem téríti az utazást a munkáltató, akkor 19 080 forint).

Maglódról ugyan jár a BKV Budapestre, igaz csak az Auchantól: a 162-es busszal, illetve a 28-as és egyes villamossal nagyjából másfél óra alatt lehet beérni. Van vonat is: 28 perc alatt lehet a Keletibe érni, onnan pedig a Pénzcentrum szerkesztősége fél órára van, a legegyszerűbb az M2-es metró, majd pedig a Batthyány tértől a H5-ös HÉV. Az ár ugyanannyi, mint Fótról.

Szigetszentmiklósról a MÁV-HÉV-et kell igénybe venni, a H6-ossal kell a Közvágóhídig menni. Szigetszentmiklós-alsóról 10, a Gyárteleptől pedig 15 kilométeres jegyet kell venni Pest határáig. Előbbi 250, utóbbi 310 forintba kerül egy útra, a havi bérlet 10 kilométerre 9 580, 15-re pedig 11 900 forint. Időben alsóról másfél óra, Gyártelepről pedig nagyjából 1 óra 40 perc a Polgár utca - a Közvágóhídtól az 1-es villamos a legegyszerűbb. A költségek tekintetében 10 kilométeres bérlettel és Budapest bérlettel 19 080 forintból jössz ki, 15 kilométeres távra pedig 21 400-ból.

Ugyanakkor azt is számításba kell venni, hogy a MÁV nem feltétlenül érkezik pontosan: egy 2017-es összesítés szerint például összességében 3,5 évet késtek a vonatok abban az évben, egy szerelvényre átlagban 15 perc jutott. Persze ezt nem lehet egyenesen arányosan elosztani, de például a fóti vonalon sokszor fordul elő késés. Ez annak tudható be, hogy a 71-es vonalon sok helyen egyetlen vágány van, így csak a nagyobb állomásokon tudják "bevárni egymást" az ellentétes irányba közlekedő vonatok - így ha az egyik megcsúszik az időben, vagy műszaki problémája akad, az kihat a másik járatra is. A maglódi, 60-as vonalon is előfordulhat minimális késés.

Fotó: Pixabay